A Krím után Donyeck és Luganszk megye is függetlenségről és orosz csatlakozásról szavaz. Harkov megye viszont hallgatott Putyinra, várnak a Kijev által illegitimnek tartott referendummal, amely alatt folynak a harcok a szeparatisták és a kijevi erők közt. A donyeckieket egy alternatív népszavazáson a brit csatlakozásról is megszavaztatják.
Nincs egyszerű dolga annak a lelkiismeretes donyecki lakosnak, aki minden népszavazáson részt akar venni, amit az egymilliós városban, illetve a megyében tartanak – legalábbis azokon a részeken, amelyeket a Kijevvel szembanálló szeparatisták ellenőriznek.
A szeparatisták által szervezett, Kijev szerint illegitim népszavazás fő kérdése arról szól, hogy támogatja-e a Donyecki Népköztársaság (DNR) megalakítását és elszakadását Ukrajnától. (A szomszédos Luganszk megye hasonló kérdést tesz fel saját államára vonatkozóan. Mindkét tervezett kváziállam azután az Oroszországhoz való csatlakozást tűzné ki célul.)
A második kérdés a megyehatárok megváltoztatásáról szól, ami érintené a szomszédos Dnyepropetrovszk megyét. A két népszavazás külön zajlik.
Nincs köze az előző kettőhöz a harmadik referendumnak sem: itt a választók Ukrajna egységéről szavazhatnak, egy negyedik, szintén külön helyen osztott íven pedig arról dönthetnek, hogy Donyeck város csatlakozzon Nagy-Britanniához. A DNR vezetése provokációnak tartja az alternatív népszavazásokat. A kijevi vezetés azonban a hivatalosan nem létező DNR által feltett kérdést és az egész népszavazás megszervezését is jogellenesnek tartja.
Tudósítónk a helyszínen nem látott olyan sátrakat, ahol a DNR függetlenségétől eltérő kérdésekről lehetett volna szavazni.
A brit ötlet alapját Donyeck város története adja: a mára csaknem egymilliós ipari központot ugyanis 1869-ben egy bizonyos John James Hughes alapította. A hajóépítő gyárat, később vasontödét létrehozó vállalkozó épp 145 éve vette meg a területet, hogy felhúzza fémöntödéjét és megkezdje a területen a szénkitermelést.
A térség hamarosan az Ural után az orosz birodalom legfontosabb ipari központjává vált, központját pedig az alapító után Juzovkának nevezték el. A település – amely 1917-ben várossá lépett elő – 1924-ig ezt a nevet viselte, amikor is – az elsők között – Sztálin lett a névadó. A város 1961-ben kapta mai nevét, bár Donyeck nem is a Don folyó gyűjtőmedencéjében fekszik. A városon keresztül folyó Kalmiusz önállóan ömlik az Azovi-tengerbe.
Két hónapon belül a második szakadár népszavazás elé néz vasárnap Ukrajna. A Krím márciusi népszavazása után – amely nyomán a 2,3 milliós félsziget Oroszországhoz csatlakozott, Kijev szerint minden egyezményt és nemzetközi jogot felrúgva – a kelet-ukrajnai Donyeck és Luganszk megyék akarják lakóikkal kimondatni a függetlenséget. Eközben Kijev folytatja terrorelhárító akcióját a térségben, ami miatt a szakadárok népszavazását több helyen nem is tartják meg.
Az összesen 53 ezer négyzetkilométeres, 6,5 millió lakosú területtel szemben viszont a harmadik megye, amely szintén elszakadással fenyegetőzött, egyelőre meggondolta magát. Harkov megyében úgy döntöttek, hallgatnak Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai kérésére és egyelőre tartózkodnak a népszavazástól.
A harkoviak szerint nem sikerült a három megyének egységes kérdést kidolgoznia: míg Luganszk és Donyeck saját népköztársaságuk elismertetését, addig Harkov Ukrajna föderalizálását javasolta, a régiók nagyobb önállóságának biztosítása érdekében.
Ez felel meg leginkább Moszkvának is, amelyet Kijev a szeparatisták alig burkolt fegyveres, politikai és pénzügyi támogatásával vádolt, amit a Kreml határozottan visszautasított, miközben nyilatkozataival valóban kiállt a Kijevvel szemben fellépők mellett. Eközben a Viktor Janukovics elnököt februárban elűző ukrán vezetést illegitimnek nevezte, amely bűncselekményt követ el saját népe ellen a keleten indított terrorelhárítónak nevezett akciójával.
A Donyecki Népköztársaság (DNR) választási bizottságának vezetője korábban bejelentette, hogy az egész népszavazásra mindössze kétezer dollárt költöttek. Megfigyelők sem lesznek rajta, Roman Ljagin szerint ezt a feladatot az újságírók is el tudják végezni.
A névjegyzékek kaotikusak, a helyi beszámolók szerint sokan nem tudják, hogy mikor és hol kellene szavazniuk, ezért inkább a donyecki főtérre mennek le tájékozódni.
Szlovjanszk mellett a kijevi erők szombaton elfogtak néhány szeparatistát,
akiknek az autójában százezer, a DNR függetlenségét támogató, előre kitöltött szavazólapot találtak.
Az Unian beszámolói szerint a Donyeck és Luganszk megyei közműcégek utasították dolgozóikat, hogy vegyenek részt a népszavazáson.
Donyeckben lévő tudósítónknak a donyecki választási bizottság vezetője elmondta, hogy a részvétel délután már elérte az 50 százalékot. „A szavazóhelyek előtt hosszú sorok alakultak ki, 20-40 percet is várni kell” – írta Földes András.
Az egyébként nem világos, hogy a választási bizottság vezetője mire alapozza az 50 százalékos részvételt, ami eszerint épp akkor következett be, amikorra azt jósolták. A népszavazásra ugyanis bárki eljöhet, nincsen aktuális névjegyzék, így
a helyi hatóságok valójában nem is tudhatják, hogy mennyi választó van összesen.
Ráadásul a szavazók akár többször is szavazhatnak több helyen. A szervezők szerint ez a sorbanállás hosszú ideje miatt nem lehetséges. „Mi viszont voltunk olyan szavazóhelyiségben, ahol semmi sor sem volt” – vetette ellen tudósítónk.
„Donyeckben a hangulat nyugodt, május elsejét idéző, a családok sétálgatnak és kalasnyikovokkal, meg maszkos fegyveresekkel fotózkodnak” – jelentette a helyszínről tudósítónk.
Az eredmény egyébként még a szakadárok szerint sem ró kötelezettséget az elszakadni vágyó régiókra, csupán erkölcsi jogalapot ad követeléseik alátámasztására Kijevvel szemben.
Eközben a szakadárok főhadiszállásánál Donyeckben a megyei hivatal előtt Barack Obama egy majomszobrot kapott, aki alatt Viktor Janukovics lógott, „alkesz” felirattal. A terület ugyan az elüldözött elnök hátországa volt, ám népszerűsége már ott is minimumra csökkent tavaly, ami után csak a kijevi ellentiltakozások vitték fel ismét kissé az ázsióját Kelet-Ukrajnában. Ám mivel a kialakult káoszért az ő tehetetlenségét is okolják, tetszési indexe végleg semmivé lett.
A szakadárok kijelentése, miszerint a népszavazás nem kötelező érvényű, tulajdonképpen Moszkva felé is gesztus lehet, hiszen az orosz elnök arra kérte korábban a szakadárokat, hogy egyelőre tartózkodjanak a referendumtól, hogy párbeszéd kezdődjön Moszkva és Kijev között. Ezt két megye ugyan elutasította – ami nem is jött annyira rosszul a szakadárok támogatásáról szóló kijevi vádat tagadó Moszkvának –, de az erkölcsi alappal kapcsolatos hivatkozás így is kisebb visszelépést jelent a szeparatisták korábbi nyilatkozataihoz képest.
A szeparatisták beszámolói szerint Luganszk megyében négy helyen is a kijevi erők páncélosai jelentek meg, így lehetetlenítve el a népszavazást. A védelmi minisztérium egyelőre nem erősítette ezt meg. Azt viszont elismerték, hogy Donyeck megyében Szlovjanszknál, Kramatorszknál, Andrejevkánál és északon Krasznij Limannál felszámoltak négy fegyveres barikádot.
Ezzel függ össze, hogy két településsel megszakadt a kapcsolat – közölte Roman Ljagin. A DNR választói bizottságának feje szerint Krasznij Liman körül a kijevi erők és a felkelők harca miatt nem tudnak majd onnan beérkezni az eredmények. A részvétel megjósolhatatlan, a kijevi források alacsony, a donyecki szakadár források rendkívül magas aktivitásról szólnak. Reményeik szerint délután kettőig a választók több mint fele leadja voksát.
Az elmúlt napokban szintén véres harcok helyszínét adó Mariupolban egyenesen az utcán zajlik a függetlenségi népszavazás. A 0629.com.ua helyi hírportál szerint akár három órát is képesek az emberek sorban állni a szavazásért. Eközben a portál úgy tudja, ismét kigyulladt Mariupolban a városháza.
Donyecki tudósítónk szerint Mariupolban a szeparatisták elkapták Oleg Ljaskót. A 42 éves Kijev-párti politikus az Azovi-tenger partján fekvő városban azzal vétette észre magát, hogy néhány napja saját mobiltelefonszámát megadva hadsereg szervezésébe fogott, mert a helyi rendőrség szerinte semmit sem ért a szeparatistákkal szemben.
A napokban még a Youtube-ra töltötte fel, hogy hogyan kell megrémisztett ellenállókat kihallgatni, ám könnyen lehet, hogy most rá vár hasonló – a szeparatisták kezében. Feltéve, ha elfogása igaz: vasárnap este a Facebookon cáfolta, hogy a szeparatisták elrabolták volna, így folytatja ellenük a harcot Mariupolban.
A kalandos életű Ljasko meglehetősen jó lenyomata az ukrán politikai elitnek: Újságíróként indult, 2012-ig Julija Timosenko Blokkjában volt parlamenti képviselő. A kilencvenes években állami vagyon elsikkasztása miatt négy évet ült börtönben, de 2006-ban már ő vezethette a parlament etikai bizottságát. Később a költségvetési bizottság helyettes vezetője lett, majd állami ingatlanokkal kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság élén állt. Egyéniben 2012 őszén ismét mandátumot szerzett, igaz, a Timosenkóval való szakítása után létrehozott „Oleg Ljasko Radikális Pártja” nem érte el az ötszázalékos küszöböt.
Kijev és az új vezetést támogató Washington, és az EU jelezte, hogy nem fogadják el a népszavazást tényét, így annak eredményét sem.
Elemzők szerint a Krímmel ellentétben ezeket a területeket Oroszország nem szeretné magához csatolni, inkább gazdaságilag kimazsolázná magának. A terület Ukrajna legiparosodottabb része, nehézipara és Oroszországgal szorosan összefonódó hadiipara van, ráadásul Donyeck és Harkov megye reménybeli palagázmezőket is rejt.
Moszkva viszont már így is nagy költségvetési terhet vállalt magára a Krímmel, nem is beszélve a politikai feszültségről. Ráadásul Moszkvának még gondot okozhat a Krím 12 százalékát adó krímitatár kisebbség, amely ellenezte a csatlakozást, emlékezve 1944-es kitelepítésükre, ami után csak 1990-ben térhettek vissza. (Május 18-án a krímitatárok felvonulást terveznek a sztálini deportálás 70. évfordulójára, amit annak ellenére tartanak meg, hogy a krími hatóságok nem engedélyezték.)
Moszkva gondjai a további terjeszkedéssel csak nőnének, igazi nemzetközi szankciókat vonva maga után, nyíltan háború közeli helyzetet teremtve, amely már így is karnyújtásnyira van.
Az bizonyos, hogy a népszavazással csak még feszültebb lesz a helyzet Kijev és a szakadárok, valamint Moszkva és a Nyugat között.
Még intenzívebbé válhatnak a harcok, amelyek központja most Donyeck megyei Szlovjanszk, Kramatorszk és a félmilliós Mariupol az Azovi-tenger partján. Itt a kijevi erők pénteken 20 terroristát likvidáltak abból a 60 fős csoportból, amely a város rendőrkapitányságát akarta megtámadni. A városban szombat is harcok dúltak, este kigyulladt a laktanya és nem megerősített hírek szerint az ügyészség épülete is lángokban állt.
Bár Kelet- és Nyugat-Ukrajnát gyakran orosz és ukrán nemzetiségű területként különböztetik meg, a Krímmel ellentétben – amelynek háromnegyedét orosz nemzetiségűek lakják, 12 százalék ukrán és ugyanennyi tatár mellett – Kelet-Ukrajna többségét ukrán nemzetiségűek adják – a 6,5-ből mintegy 3,75 millió –, akiknek többsége eközben orosz anyanyelvűként határozza meg magát. Az egyik legforróbb összecsapások helyszínét adó százezres Szlovjanszknak például 72 százaléka vallotta magát ukránnak a legutóbbi népszámláláson.
A népszavazással lehetetlennek tűnik, hogy május 25-én elnökválasztást lehessen tartani a Krímen kívüli Ukrajna teljes területén. Bár egy törvénymódosítás – amire a Krím orosz annexiója miatt amúgy is szükség volt – lehetővé teszi, hogy a választás így is érvényes legyen, az csak az ország szétszakadásának újabb bizonyítéka volna, ha az elnökválasztásra a szakadárok kezén lévő területeken nem sikerülne sort keríteni. Ha Kijev a halasztásról döntene, az viszont a szakadárok előtti kapitulációval volna egyenlő.