Nem álltak le a harcok a kijevi erők és a kelet-ukrán szeparatisták között a luganszki és donyecki szakadár népszavazás idején sem. A referendum követhetetlen módon zajlott, az előzetes bejelentésük alapján 70 százalék feletti részvétel mellett 89 százalékos győzelmüket hozó eredmény nem kötelező érvényű. Donyeckben Obama majomszobrot kapott, de Viktor Janukovics hátországa az elűzött elnököt sem kímélte.
A választók 89 százaléka a Donyecki megye függetlenségére szavazott a terület jogállásáról tartott vasárnapi népszavazáson, jelentette be Roman Ljagin, a választási bizottság elnöke az előzetes eredmények alapján. A Ria Novosztyinak azt mondta, 10,19 százalék szavazott a függetlenség ellen, a maradék szavazat érvénytelen volt.
A részvételi arány 74,87 százalékos volt, mondta, végleges eredményeket reggelre ígért. Ez is elég gyorsan változott, Borisz Litvinov, a Donyecki Népköztársaság társelnöke még 71,4 százalékos részvételről beszélt nem sokkal korábban.
Miközben Kelet-Ukrajnában a kijevi erők a szeparatisták ellen harcolnak, lezajlott a szakadárok népszavazása a Donyecki Népköztársaság (DNR) és a Luganszki Népköztársaság (LNR) megalakításáról Donyeck és Luganszk megyében. (A népszavazás lényegéről bővebben itt olvashat.)
A Donyecki megyében helyi idő szerint este kilenckor, a szomszédos Luganszkban egy órával később zártak be a szavazóhelyiségek, habár a voksolás hivatalos határideje már este nyolc órakor lejárt. A donyecki Mariupolban és Krasznoarmijszkban biztonsági okokból mindkét helyen néhány órával korábban be kellett zárni a szavazóhelyiségeket.
A Luganszki megyében a részvétel meghaladta a 80 százalékot, állította Vaszilij Nyikityin, a helyi népszavazási sajtóiroda szóvivője. Azt mondta, hogy négy kisebb településen volt fennakadás a szavazásban, itt a hadsereg zavarta meg a referendumot. A szavazóhelyiségek többsége nyolc órakor bezárt, de egyes városokban helyi idő szerint 23 óráig meghosszabbították a voksolást.
A Krímben a helyi közlés szerint a részvétel 83 százalékos volt, és százból 97 választó az oroszországi annektálásra szavazott márciusban, ezzel szemben az orosz elnök civiltársadalmi és emberi jogi tanácsa nevű szervezet múlt héten azt írta , valójában csak 30 százalékos volt a részvétel, és csak minden második szavazó döntött a csatlakozásról Oroszországhoz.
Kijev illegitimnek tartja a referendumot, amelynek eredményét Washington és Brüsszel sem kívánja elismerni, de külön is felszólalt a népszavazások ellen a brit, a francia és a lengyel külügyminiszter. Az EU ugyanakkor felszólít minden érintett felet, hogy támogasson egy szabad és tisztességes ukrán elnökválasztást, amely május 25-én esedékes.
A Kijevvel szembenálló szervezők szerint sem kötelező érvényű a népszavazás eredménye, de erkölcsi alapot ad követeléseik érvényesítésére. A BBC szerint ugyanakkor a szeparatisták egyik donyecki vezetője azt mondta egy orosz hírügynökségnek, hogy az eredmények bejelentése után minden ukrán katonát megszálló erőnek tekintenek majd a térségben.
Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnököt is bírálta, amiért azt mondta, visszavonta az ukrán határnál összecsoportosított erőit, ehhez képest Washington szerint továbbra sem távoztak onnan.
Krasznoarmijszkból este lövöldözésről érkeztek hírek, állítólag a fegyveres szeparatistákra vérdíjat kitűző Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember által verbuvált Dnyipro nevű fegyveresek zavarták meg a népszavazást. Helyszíni beszámolók szerint belelőttek az oroszpárti tömegbe, egy ember meghalt, ketten megsérültek.
A szeparatisták főhadiszállása, a Donyeck Megyei Hivatal központi épülete előtt vasárnap a tüntetők egy majomszobrot állítottak fel, Barack Obamának címezve, aki alá fellógatták Viktor Janukovics bábuját is, „alkesz” felirattal. A terület ugyan az elüldözött elnök hátországa volt, ám népszerűsége már ott is minimumra csökkent tavaly, ami után csak a kijevi ellentiltakozások vitték fel ismét kissé az ázsióját Kelet-Ukrajnában. Ám mivel a kialakult káoszért az ő tehetetlenségét is okolják, tetszési indexe végleg semmivé lett.
A szeparatisták beszámolói szerint Luganszk megyében négy helyen is a kijevi erők páncélosai jelentek meg, így lehetetlenítve el a népszavazást. A védelmi minisztérium egyelőre nem erősítette ezt meg. Azt viszont elismerték, hogy Donyeck megyében Szlovjanszknál, Kramatorszknál, Andrejevkánál és északon Krasznij Limannál felszámoltak négy fegyveres barikádot.
Ezzel függ össze, hogy két településsel a szavazás idején megszakadt a kapcsolat – közölte Roman Ljagin. A DNR választói bizottságának feje szerint Krasznij Liman körül a kijevi erők és a felkelők harca miatt nem tudnak majd onnan beérkezni az eredmények.
A hírek szerint több népszavazás is volt Kelet-Ukrajnában – például arról, hogy Donyeck csatlakozzon Nagy-Britanniához – donyecki tudósítónk nem látott ilyen szavazóhelyiségeket. Az Unian szerint volt egy népszavazás Ukrajna egységének megőrzéséről, ezen Donyeck megyében állítólag másfélmillió ember vett részt. Kijev szerint például Dobropolban rendkívül aktívak voltak a Kijev-pártiak, ami azért furcsa, mert a donyeckiek szerint ebben a városban vettek részt legtöbben a függetlenségi népszavazáson is: 84 százalék.
Ljagin az Index helyszíni tudósítójának elismerte, hogy nincs pontos névjegyzékük, ahhoz a 2012-es választásról megmaradtat használják, de bárki szavazhat, akkor is, ha nincs a névjegyzéken. „Erre felvetődött, hogy akkor sokan több helyen is szavazhatnak, ez azonban Ljagin szerint lehetetlen, mert a hosszú sorbanállás miatt erre nem is volna idő” – írta Földes András, megjegyezve, hogy sok helyen valóban 20-40 percet álltak sorba a néhol sátorban felállított szavazóhelyiségeknél, de olyan helyet is láttak, ahol alig volt szavazó. Ljagin szerint azonban a lehetőséggel senki sem élne vissza, „annyira fontos az embereknek ez a népszavazás”.
A DNR választási bizottságának vezetője abban sem látott kivetnivalót, hogy szervezetten szállították a szavazókat, hiszen ez, mint mondta, Janukovics alatt is bevett gyakorlat volt.
A névjegyzékeket nem is nézik a szavazáskor: a megjelent szavazók elmondták, hogy nem kaptak értesítőt, egyszerűen elmentek oda, ahol legutóbb is szavaztak, ha volt ott választói helyiség leszavaztak, ha nem, akkor érdeklődtek az utcán, hogy hol van választói helyiség. „Elmentek oda, felírták a nevüket és szavaztak” – adott képet a laza adatkezelésről Földes, aki kézzel írt névjegyzéket is látott az egyik bizottságnál.
Odesszában közben már 48-ra nőtt a május 2-i tüntetések alatt kigyulladt szakszervezeti házban bennégett áldozatok száma, 60 embert pedig még mindig kórházban ápolnak. Az ITAR-TASZSZ szerint helyiek azt akarják, hogy a hatóságok emeljenek emlékművet az áldozatoknak.
Vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy a donyecki vezetés már csak afféle véleménynyilvánító népszavazásnak tekinti a referendumot. Közölték, hogy ez önmagában meg nem változtatja meg a régió helyzetét, továbbra is Ukrajna részei maradnak, de világossá teszik, hogy változást szeretnének. „De lesz még egy szavazás hamarosan, amelyen már valóban arról döntenek, hogy Ukrajna autonóm része maradnak, függetlenednek vagy csatlakoznak Oroszországhoz” – írta tudósítónk a szeparatisták által is folyamatosan átértékelt népszavazásról.
A fentiek jelzik, hogy Harkov megyével ellentétben Luganszk és Donyeck nem fogadta ugyan meg Vlagyimir Putyin korábbi javaslatát a népszavazás elhalasztásáról – ami nem is jött annyira rosszul a szakadárok támogatásáról szóló kijevi vádat tagadó Moszkvának, hiszen ezzel igazolhatta, hogy a szeparatisták tőle függetlenül cselekednek – de mégis hallgatnak Moszkvára.
Ahhoz képest, hogy a választói névjegyzékek a szervezők által elismerten is bizonytalanok, meglepően biztos százalékos adatokat adtak meg a részvételről: eszerint este hatra 69,21 százalék szavazott a megyében, nagyjából 2,2 millió ember – noha több adat be sem jött, sok helyen nem is tartották meg a referendumot.
Donyeckben 73 százalék szavazott, Dobropolban állítólag 84 százalék.
Kijevi hírek szerint szombaton Szlovjanszk közelében a terrorelhárítók elkaptak néhány szeparatistát, akiknek autójában 100 ezer előre kitöltött, a DNR függetlenségét támogató szavazólapot találtak, ám a donyecki vezetés szerint a vád alaptalan, már csak azért is, mert ennyi szavazólap szerintük el sem fér egy autóban. A vasárnap is harcok helyszínét adó Szlovjanszkban állítólag 48 százalék szavazott – legalábbis a donyecki tájékoztatás szerint. A szlovjanszki választási bizottság viszont 80 százalékos részvételről számolt be – írta a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
Krasznoarmijszkban a választói helyiségeket állítólag elfoglalta a kijevi Nemzeti Gárda, de addigra – állítják a szervezők – a választópolgárok 77 százaléka szavazott.
A félmilliós Mariupolban viszont csupán 24 százalékos volt a részvétel, amit a szervezők szerint ki kell vizsgálni.
A népszavazáson – amelyre a DNR választási bizottságának vezetője szerint kétezer dollárt költöttek – nem vehettek részt megfigyelők, és a szervezők mindent társadalmi munkában csináltak.
Az elmúlt napokban szintén véres harcok helyszínét adó Mariupolban egyenesen az utcán zajlott a függetlenségi népszavazás. A 0629.com.ua helyi hírportál szerint akár három órát is képesek voltak az emberek sorban állni a szavazásért. Eközben a portál úgy tudja, vasárnap ismét kigyulladt Mariupolban a városháza.