Merényletet követtek el kedden a kelet-ukrajnai Luganszk megye önjelölt „népi kormányzója“, Valerij Bolotov ellen. A hírt Vaszilij Nyikityin, a „luganszki népköztársaság" sajtóirodájának szóvivője közölte.
A hírek szerint egy mesterlövész sebesítette meg az ukrajnai oroszbarát szakadárok közé tartozó Bolotovot. Jelenleg egy magánklinikán ápolják, élete nincs veszélyben. Nyikityin - elhárítási adatokra hivatkozva - azt állította, hogy Bolotov fejére egymillió dolláros (220 millió forint) díjat tűztek ki.
Semmitől nem félünk, ilyen módon Kijev nem éri el célját. A felkelők úgy vélik, hogy a megtervezett merénylet a válasz a (kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyében) megtartott népszavazásra
- mondta. Bolotov helyét Hennagyij Cipkalov, első helyettese veszi át.
Április 28-án egy másik kelet-ukrajnai város, Harkiv polgármestere, Hennagyij Kernesz ellen követtek el merényletet. Őt hátba lőtték mesterlövész fegyverrel Harkiv egyik erdős külterületén.
Folytatódik Ukrajnában a terrorellenes művelet, amelynek elsőrendű célja az állampolgárok életének és egészségének védelme – mondta Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő a kijevi parlament keddi ülését megnyitó beszédében. Az államfői tisztet átmenetileg betöltő házelnök szerint a
terroristák egy bohózattal, egy úgynevezett népszavazással próbálták leplezni bűntetteiket, de ennek a bohózatnak csak egy következménye lesz: szervezőinek büntetőjogi felelősségre vonása.
Turcsinov felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy vizsgálja meg, az ukrán kommunista párt tagjai együttműködnek-e a terroristákkal és szeparatistákkal. Ha pedig ez beigazolódik - fűzte hozzá -, akkor az igazságügyi tárca forduljon a bizonyítékokkal bírósághoz, hogy tiltsák be a kommunista pártot Ukrajnában.
Magyarország legfontosabb érdeke, hogy ne legyen háború Ukrajnában, ne legyen olyan fegyveres összeütközés az országon belül vagy két ország között, amely a térség és Magyarország biztonságát súlyosan veszélyeztetné - mondta Martonyi János külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén kedden. A tárcavezető kiemelte: az ukrajnai helyzet jelenleg is bizonytalan, de megvan az esély arra, hogy esetleg megindulhat egy deszkalációs folyamat. Kulcsfontosságú a május 25-i elnökválasztás megfelelő lebonyolítása, hogy annak legitimitása ne legyen vitatható - mondta.
Eközben a német külügyminiszter reményét fejezte ki kedden Kijevben, hogy a Berlin által támogatott ukrajnai kerekasztal-tárgyalások hozzájárulnak az oroszbarát szakadárok lefegyverezéséhez, és a légkör javulásához a májusban esedékes ukrán elnökválasztás előtt. Frank-Walter Steinmeier hangsúlyozta, hogy a május 25-i elnökválasztásnak kulcsfontosságú szerepe lesz az ukrajnai válság leküzdésében. Az első kerekasztal-egyeztetést szerdára tervezik - írja Steinmeier és Jacenyuk találkozója kapcsán a dpa német hírügynökség.
Jacenyuk megköszönte Wolfgang Ischinger volt német diplomatának, a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia igazgatójának, hogy kész vállalni a kerekasztal-tárgyalások társelnökségét. Másik társelnökként Leonyid Kravcsuk, illetve Leonyid Kucsma volt ukrán elnökök neve jött szóba. Kijev egyelőre nem jelentette be, kit jelöl társelnöknek. "Van néhány volt államfőnk. A legjobb lesz az" - fogalmazott Jacenyuk.
A kijevi vezetés egyelőre nem nevezte meg, milyen csoportok vehetnek részt a tárgyalásokon, de Olekszandr Turcsinov, az államfői tisztséget ideiglenesen betöltő házelnök kizárta, hogy "terroristákat", vagyis a dél-ukrajnai szeparatista fegyvereseket bevonnának a folyamatba. Oroszország álláspontja szerint a párbeszéd nem hozhat eredményt anélkül, hogy Kijev és a szeparatisták közvetlenül tárgyalnának egymással.
Moszkva egyaránt kész a gáztárgyalásokra és a gázháborúra – állapította meg a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap a földgáz áráról és az ukrán gázadósságról kialakult orosz-ukrán vitát elemző keddi cikkében. A független újság véleménye szerint az orosz vezetés és a Gazprom állami energetikai cég megkezdték a felkészülést egy „álló gázháborúra“ Ukrajnával.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy Moszkva már június 3-án leállíthatja a gázszállítást Ukrajnába. Az orosz kormányfő Alekszej Millerrel, a Gazprom elnökével folytatott megbeszélést követően azt mondta, hogy az állami energetikai cég május 13-i dátummal kiállítja a gázszámlát Ukrajnának a várható júniusi szállításokra vonatkozóan. Ha az összeg június 3-án délelőtt 10 óráig nem érkezik meg, akkor a szállításokat leállítják.
Oroszország nem kíván együttműködni 2020 után az Egyesült Államokkal a Nemzetközi Űrállomáson (ISS)
– mondta Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes.
Rogozin szerint a döntés azzal kapcsolatos, hogy Washington az általa alkalmazott szankciók fényében nem bizonyult megbízható partnernek.
Az orosz kormányfőhelyettes a RIA Novosztyi hírügynökség szerint Oroszország 2020 után az ISS helyett „ új, nagyobb távlatot ígérő űrkutatási programokra “ fogja fordítani az eszközeit és szellemi kapacitásait.