Egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumán, a Globsecen.
Ha Kijev ezt nem teszi, legitim okunk van aggódni a jövő Ukrajnájának demokratikus karakteréről – jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktort a Kárpátalján élő magyarokról szóló szombati kijelentéseiről kérdezte a beszélgetés moderátora.
Szombati beiktatási beszédében Orbán azt mondta: az Ukrajnában élő 200 ezer magyarnak meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, a közösségi jogok teljességét és az önigazgatás lehetőségét. Orbán ezt megelőzően arról beszélt, minden Kárpát-medencében élő magyart megillet az autonómia. A beszéd miatt kedden berendelték a kijevi magyar nagykövetet, és Donald Tusk lengyel kormányfő is bírálta Orbán kijelentéseit.
Arra, hogy milyen közösségi jogokra gondol, Orbán Viktor azt felelte: az Ukrajnában élő magyarok fogják meghatározni maguknak, milyen jogi intézményekkel szeretnének rendelkezni.
A panelbeszélgetésen részt vevő Donald Tusk lengyel miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy Orbán szavai a kiélezett ukrajnai helyzetben nem voltak szerencsések. A magyar kormányfő felszólalása után most azt mondta: ez így jobb volt.
Orbán általánosságban úgy értékelte az ukrán válságot, hogy "a legnagyobb ellenfelünk az álszentség és a képmutatás". Szerinte nemcsak egy Oroszország-, hanem egy Ukrajna-problémával is szemben állunk, és az Ukrajnából érkező kihívást komolyan kell venni, jelenleg ugyanis nem lát garancia arra, hogy Ukrajnában demokratikus kormányzat jöjjön létre, "csak reményeink vannak". Ezért az EU-nak Oroszországgal és Ukrajnával szemben is nyíltan meg kell fogalmaznia elvárásait - tette egyértelművé.
A kárpátaljai magyarokra a legaggasztóbb jelek közé sorolta, hogy az új Ukrajna kialakítása után Kijevben elsőként döntött arról, hogy törlik a kisebbségekre vonatkozó kedvező nyelvtörvényt.
Az ukrán válságról alkotott véleményét úgy összegezte: "az egész történet" rendkívüli csapást jelent az európai, azon belül is a közép-európai versenyképességre, mert ellehetetleníti, hogy kölcsönös előnyökön nyugvó, gazdasági stratégiai együttműködés jöjjön létre Oroszország és az EU között. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "ma alapvetően ukránbarát hangot kell megütnünk".
A tanácskozáson szóba került a Déli Áramlat gázvezeték is, amelyről a magyar kormányfő azt mondta, hogy a Déli Áramlatra egyszerű gazdasági pragmatikus kérdésként tekint. Ezt azzal magyarázta, hogy ha az oroszok nem szállítanak majd gázt Ukrajnának, akkor az ukránok "kivesznek" majd a területükön áthaladó, de más országnak szánt gázból. Mivel pedig "Magyarországra gáz csak Oroszországból tud érkezni, és csak Ukrajnán keresztül van vezeték, nem lesz gáz Magyarországon" - vetette fel, kiemelve, hogy ezzel szembe kell nézni, ezért mindez téma volt a szerdai kormányülésen is. Megjegyezte egyúttal, hogy bár Magyarország mind Horvátországba, mind Romániába tud gázt szállítani, ám fordítva ez nincs így.
Orbán arról is beszélt, hogy katonai természetű, közlekedési és szállítási, valamint energiabiztonsági garanciákra van szüksége Közép-Európának. A katonai biztonság fő támasza a NATO-tagság, de regionális katonai együttműködésre is szükség van, s ennek jegyében 2016-ra meg is alakulhat a közép-európai harccsoport, sőt a védelmi tervezés összehangolásáról már létrejött a megállapodás a régió hadügyminiszterei között - mondta.
A közlekedési és szállítási garanciákkal kapcsolatban szükségesnek nevezte a határ menti együttműködést, valamint az észak-déli közlekedési folyosók kiépítését. Fontosnak nevezte az energiabiztonság garanciáját is, szorgalmazva az észak-déli irányú energetikai infrastruktúra fejlesztését, valamint a visszaáramoltatás megvalósítását a gázellátásban. Az energiabiztonsági garancia részének tartja az atomenergia elfogadtatását is, valamint azt is, hogy a palagáz-kitermelés lehetőségét ne korlátozzák. Mindemellett cél, hogy az európai szénvagyont is "mozgósítani lehessen". Az energetika ügyében úgy összegzett, hogy a szabályozási vitákról az árcsökkentésre kell helyezni a hangsúlyt, az árak csökkentése nélkül ugyanis tovább romlik az Európai Unió versenyképessége.
A miniszterelnök célként egy új Közép-Európa építését határozta meg. Ez felfogása szerint négy dolgot jelent: