Egyre kevesebb az esélye, hogy túlélőt találjanak a keddi török bányabaleset helyszínén, de a mentőcsapatok szerint még két területen is lehetnek bányászok a föld alatt. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt azzal vádolják, hogy érzéketlenül nyilatkozott, egyik tanácsadója belerúgott egy földön fekvő tüntetőbe. Újra kormányellenes tüntetések kezdődtek Törökországban, néhány hónappal az elnökválasztás előtt, amin Erdogan átülne a miniszterelnökiből az elnöki székbe.
Tovább kutatnak a túlélők után, még mindig 120-an lehetnek a föld alatt, de már biztos, hogy a somai Törökország történetének legsúlyosabb bányabalesete, amelyben legalább 282-en vesztették életüket. Miközben csütörtökön már több bányászt eltemettek, a szakszervezetek sztrájkot hirdettek, több városban pedig fellángoltak a kormányellenes tüntetések a baleset és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök nyilatkozatai miatt.
Isztambulban több ezren vonultak utcára, többen pedig „Nem baleset, gyilkosság" feliratú molinókat emeltek a magasba. Zonguldak tartományban a CBS beszámolója szerint az egyik bányánál megjelentek ugyan a bányászok, de a sztrájknak engedelmeskedve nem mentek le a mélybe.
Az is fokozta a kormányellenes indulatokat, hogy több újság is címlapon hozta csütörtökön, amint Erdogan egyik tanácsadója belerúg egy földön fekvő tüntetőbe, akit két rohamrendőr tepert le. A miniszterelnöki hivatal próbálta elhatárolni magát az esettől, egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő „személyes ügynek" nevezte a történteket.
Az Isztambultól 500 km-re délkeletre lévő Soma egyik szénbányájában műszakváltás idején történt egy robbanás, amit a transzformátor hibája okozhatott. Rögtön tűz ütött ki, és az áram is elment a bányában, így a liftek is használhatatlanok lettek. A műszakváltás miatt a szokásosnál sokkal több, a legfrissebb adatok alapján 787 bányász volt a föld alatt, közülük 383-at sikerült eddig kimenteni.
Utoljára szerda hajnalban hoztak fel élő embert a bányából, és egyre kevesebb esély van arra, hogy túlélőket találjanak, de a mentőegységek tovább dolgoznak. Taner Yildiz energiaügyi miniszter szerint még két olyan területen lehetnek bányászok, ahova eddig nem sikerült eljutniuk a mentés során.
Csütörtökön újabb nyolc bányász holttestét találták meg. A hatóságok szerint a legtöbben szén-monoxid-mérgezésben vesztették életüket, a több kilométer hosszú járatokban beállt a sűrű füst. A mentés során is fontos szerepe volt annak, hogy oxigént juttattak a járatokba, de így is több órára fel kellett függeszteni szerdán a mentést, mert megnőtt a gázkoncentráció a föld alatt. Három nappal a robbanás után sikerült eloltaniuk a tüzet, de még mindig áramlik ki a bányából a füst.
Az Euracoal adatai szerint Törökországnak még 1,3 milliárd tonna feketeszén-, és 11,5 milliárd tonna lignitkészlete van. A Fekete-tengerhez közeli Zonguldak tartomány az egyik leghíresebb bányászvidék, emellett a mostani baleset helyszínén, Somában is sokan dolgoznak. A szektor összesen 92 ezer embert foglalkoztat Törökországban.
Minden tizedik munkahelyi baleset bányában történik Törökországban, a mostani balesetig a legtöbb áldozata egy 1992-es bányakatasztrófának volt, amikor 263-an haltak meg Zonguldakban egy gázrobbanás miatt. A TEPAV alapítvány jelentése szerint minden egymillió tonna kibányászott szén hét bányász életébe kerül évente. Összehasonlításul Kínában, ahol szintén rendszeresek a súlyos bányabalesetek, egy bányász életébe kerül ennyi szén.
A török kormány tagjai lemondták külföldi útjaikat, és szerdán Erdogan is a helyszínre érkezett, ahol azonban a tüntetők a konvoja ellen fordultak, megrugdosták a miniszterelnök autóját is, és többen már akkor fütyültek, amikor megérkezett. Erdogan ugyan teljeskörű, részletes vizsgálatot ígért a robbanás okainak kiderítésére – tizenöt ügyész csak ezen fog dolgozni –, de csak olajat öntött a tűzre, amikor azt mondta, a Somában történt baleset nem ritka ebben a szektorban, a más országokban történt hasonló esetek között pedig még XIX. századi baleseteket is példaként említett.
A tömegből
gyilkos, tolvaj
bekiabálások mellett sokan lemondásra szólították fel. Erdogan a testőreivel együtt egy közeli boltban keresett menedéket, a dühös tömegből pedig többen összecsaptak a rendőrökkel. Végül több embert őrizetbe vettek. A közösségi oldalakon is sokan nekiestek Erdogannak, akit érzéketlennek neveztek.
Csütörtökön Abdullah Gül elnök is a bányánál járt, azonban el akarták kerülni, hogy megismétlődjenek a szerdai események, ezért a bánya bejáratának közeléből arrébb terelték az aggódó rokonokat.
Somában a tüntetők feldúlták a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) irodáit, de nemcsak a bányánál voltak összecsapások, országszerte több városban is fellángoltak a kormányellenes tüntetések. A legtöbben Isztambulban vonultak utcára, ahol tavaly a Gezi park fáinak kivágása, és tervezett beépítése miatt komoly zavargások voltak. „Gyilkosok" – írta fel szerdán a bányát üzemeltető cég épületére több száz tüntető, csütörtökön pedig már több ezer tüntetőt próbált könnygázzal és vízágyúval feloszlatni a rendőrség. A fővárosban, Ankarában nyolcszáz tüntető ellen lépett fel a rendőrség.
Egynapos sztrájkot hirdetett több szakszervezet is, az egyik szakszervezeti vezető pedig arra kérte a tüntetőket, hogy vegyenek fekete ruhát, és vonuljanak a munkaügyi minisztérium épületéhez. A szakszervezetek azt állítják, hogy a bányák privatizációjával sokkal veszélyesebbek lettek a munkakörülmények, mivel a magáncégek a nagyobb profit reményében spórolnak a biztonsági intézkedéseken.
Az egyik szakszervezet közleményében egyenesen azt írta, hogy a privatizációt levezénylők felelnek „a somai mészárlásért", és el kell számoltatni őket. A szakszervezetek szerint nem történt volna meg mindez, ha a kormány jobban odafigyel a bányák biztonságára, különösen a 2005-ben privatizált Soma esetében. A CBS News szerint egyébként is sokan gondolják úgy, hogy Erdogan kormánya túlságosan is közel áll a bányatársaságokhoz.
A bányát üzemeltető cég azt állítja, hogy ügyeltek a biztonsági előírásokra. A munkaügyi minisztérium állítása szerint pedig az elmúlt két évben ötször is átvizsgálták a bányát, legutóbb éppen márciusban, írja a Reuters.
Ugyanakkor számos török lap is keményen bírálta a kormányt a történtek miatt. Több lap is megdöbbent azon, hogy Taner Yildiz energiaügyi miniszter még nem mondott le, miután kilenc hónapja személyesen járt a bányában, és méltatta a biztonsági intézkedéseket. A jobbközép Hürriyet napilap arról írt, hogy a kormány nem vette figyelembe a figyelmeztetéseket, ezért pedig most a bányászok az életükkel fizettek.
Az ellenzék is nekiment a kormánypártnak, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Köztársasági Néppárt (CHP) emlékeztetett rá, hogy a bányabiztonsági kérdések már egy hónapja is napirenden voltak. „Valamit tennünk kell ezeknek a tragédiáknak a megakadályozásáért" – mondta Ozgur Ozel, a CHP egyik képviselője egy bányászsisakkal a kezében a parlamenti felszólalásában, a párt pedig parlamenti vizsgálatot sürgetett a bányabalesetek ügyében, és átfogó ellenőrzésekre tett javaslatot. Az AKP képviselői ugyanakkor leszavazták az előterjesztést.
Erdogan pártja győzött a márciusi helyhatósági választásokon, noha egy korrupciós botrány is rontotta az AKP népszerűségét. Négy miniszternek is le kellett mondania decemberben, de Erdogan tagadta a vádakat, és azt állította, hogy a botrány egy terv része, amivel a kormányát akarják megbuktatni.
A 11 éve hivatalban lévő Erdogan kormányfőségét letartóztatások és korrupciós botrány kísérik, de hatalma stabil maradt. Nem tudni, mennyire fajulnak el a most kirobbant kormányellenes tüntetések, de Erdogan kijelentései pont akkor szították tovább a feszültséget, amikor elemzők szerint be akarta jelenteni hivatalosan is, hogy indulna az augusztusi elnökválasztáson. Kérdés, hogyan alakul a népszerűsége a következő hónapokban, a Gezi park után kirobbant zavargások, a korrupciós botrány után ezt is átvészeli-e.