Globális rezsicsökkentésről álmodnak az atompártiak a moszkvai Atomexpón. Az idén minden szerződés megszülethet az új paksi blokkokról és Oroszország elszállítja a 11 éve megsérült fűtőelemeket is.
Rezsicsökkentésről álmodik a világ, Vietnamtól Nagy-Britanniáig, és az álmot az atomenergia teljesítheti be – már ha hihetünk annak a furcsán sikerült szavazásnak, amelyre az orosz Roszatom által 6. alkalommal megszervezett Atomexpón került sor.
A hétfőn indult, háromnapos, 31 ország 1800 atomenergetikai szakemberével megtartott grandiózus moszkvai fórum nyitónapi konferenciája az interakció jegyében telt. A több száz fős hallgatóság szavazhatott arról, miként látja az atomenergia jövőjét: növekedni fog a termelés világszerte, vagy csökkenni, vagy stagnálni. A kivetítő adatai szerint először a stagnálás nyert 100 százalékkal, így meg kellett ismételni a gombnyomós játékot. Másodszorra 60 százalékkal már a növekedés nyert, így az atomenergetikai szakemberek megnyugodhattak.
Meglepő módon a biztonság csak 7,8 százalék számára volt elsődleges, a szavazók harmada a komplexitást tartotta a legfontosabbnak, míg 58,8 százalék szerint az áramtermelés ára játssza a legfontosabb szerepet a döntés meghozatalakor.
Egy pillanatra a rezsiharc szelleme járta be a termet, bár az ott lévők ezt valószínűleg nem tudták, hiába jelezte ezt sorsszerűen egy ki tudja, honnan elszabadult narancssárga lufi is, a Gosztyinij Dvor hatalmas csarnokának plafonjára tapadva.
Még egy szavazás volt, de ott meg csak nullaszázalékos eredmények jöttek ki, ezért a konferencia moderátora, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Atomenergia-ügynökségének vezetője inkább letett arról, hogy folytassák a szavazósdit.
Luis Echavárri inkább azzal szerzett kellemes perceket a hallgatóságnak, hogy kérdést szegezett a pódiumon ülő kilenc meghívott vendéghez – az eredeti tervek szerint köztük lett volna Németh Lászlóné, ám a korábbi fejlesztési miniszter nem jött el –, és a sort az asztal végén elszunyókáló vietnami miniszterhelyettessel kezdte. Az épp orosz atomerőművet építtető 80 milliós ország kereskedelmi és ipari tárcájának második embere felriadva sajnos nem tudta elmondani, hogy mi segítheti leginkább az atomenergia térhódítását, és ezen a fordítógép gyors fülbepakolása sem segített. Hogy a politikusnak aznap este végképp ne essen jól a konferencia után megérdemelt vacsora, Echavárri megismételte a kérdést. Miután látta, hogy a helyzet reménytelen, inkább a többi megjelent, svéd, finn, francia, török, orosz, japán mondta el nagyjából azokat a szempontokat, amelyek a szavazásban is megjelentek. Ezt végül megtoldották a szerintük legfontosabbal: a nyilvánosság biztosításával és azzal, hogy – három évvel Fukusima után – helyreállítsák a társadalom bizalmát az atomenergia iránt.
A Roszatomot vezető Szergej Kirijenko szerint emellett érdemes lenne sztenderdizálni az erőművekre vonatkozó minimális technikai követelményeket, ahogyan a biztonsági előírások területén Fukusima után lényegében megtörtént.
Ritkábban cserének fűtőelemet Pakson
A Roszatom konzorciumába tartozó TVEL nukleáris üzemanyaggyártó cég eleget téve a paksi igényeknek hamarosan hosszabb élettartamú kazettákat juttat el az atomerőműbe – közölte a vállalat fejlesztési igazgatója, Pjotr Lavrenyuk. Az eddigi 12 hónap helyett 15 hónap után kell majd kicserélni a kazettákat. Ezt a TVEL azzal érte el, hogy 4,2 helyett 4,7 százalékra dúsítja a kazettákban lévő urán 235-ös izotópjának arányát.
A magát az 1998-as orosz gazdasági összeomláskor kormányfőként amortizáló Kirijenko szerint a világ 380 gigawattos atomenergia-termelése 2030-ra megduplázódhat, erre utal, hogy a világon csak Oroszország 21 blokk felépítésére írt alá szerződést, beleértve a két új paksi blokkot.
„Ez tízezer új munkahelyet jelent, és az építésben részt vevő cégek révén rengeteg adóbevételt a magyar költségvetésnek” – ült rá akaratlanul is a magyar kormány vesszőparipájára Kirijenko, aki ismét biztosította a magyar felet, hogy a – tízmilliárd eurósra becsült – beruházás összegének 40 százalékára magyar cégek kapnak majd megrendelést.
„Ismerjük a magyar gépgyártó cégeket, amelyek, ha megszerzik a minősítést, amely igazolja, hogy megfelelnek az atomenergetikai beruházás követelményeinek, akkor nem csak a paksi beruházásban, de a Roszatom oroszországi vagy harmadik országbeli projektjeiben is részt vehetnek” – biztatta a vállalkozásokat Kirijenko. A Roszatom elnöke szerint nem lesz semmi csúszás, az idei év végéig minden szerződést aláír a Pakson tender nélkül megbízást szerző vállalat és a magyar fél az építkezésről.
„Brüsszelben is találkoztunk a magyar kormány képviselőivel, és bemutattunk az EU bizottságának minden szükséges dokumentumot. Ez így helyes, legfontosabb az átláthatóság” – mondta Kirijenko a Magyarországon egyelőre épp kevéssé átlátható részletei miatt vitatott beruházásról.
Most a már aláírt pénzügyi kormányközi megállapodás országgyűlési jóváhagyására kell sort keríteni, ami aligha ütközik majd akadályba a kétharmados kormánytöbbség mellett.
Miután ez megtörténik, mehet tovább az engedélyezési folyamat. Az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója szerint ez 2017-ig eltarthat, legkorábban ezután kezdődhet meg a hat évet igénybe vevő építkezés. „2024-ben kerülhet sor az ötös blokk párhuzamos kapcsolására” – adta meg a menetrendet Nagy Sándor, aki úgy vélte, hogy 2030-ra enélkül 6000 megawatt energia hiányozna a hazai áramtermelésből.
„Így is pár ezer megawattot kell majd bepótolni” – vélte Nagy.
A szakember ugyan nem zárta ki a beruházásban említett 40 százalékos magyar részarányt, elmondta, hogy a legutolsó paksi blokk óta 30 év telt el, a tapasztalatot szerzett cégek és munkatársaik „mára eltűntek”.
Ám Nagy bizakodó, nemcsak a magyar részvétel felől, hanem afelől is, hogy 2030-ra olcsóbb lesz az áram a két új reaktor révén, mint lenne nélkülük.
Nagy szerint minden bizonnyal a Roszatom szentpétervári tervezőirodája által kidolgozott AESZ-2006-os reaktorok épülnek meg Pakson, bár a szerződés részleteinek megtárgyalására majd a parlamenti jóváhagyás után kerül sor.
A blokkok ugyanúgy nyomottvizes technológián alapulnak, mint a négy korábbi reaktor, főberendezések megegyeznek. „Méretekben lesz eltérés, de maga a technológia ugyanazon a gyökéren alapszik.” Ez azonban nem jelenti, hogy a VVER-440-esen tapasztalatot szerzett szakemberek átsétálhatnának dolgozni az új blokkokba. A működtetéshez szükséges jogosítványt külön képzéssel, vizsgával lehet majd megszerezni.
A két új blokk Nagy szerint nem hogy kiszorítja majd a megújuló energiát, de még több teret is ad neki. Ezt az biztosítja, hogy ezek a reaktorok viszonylag rugalmasan szabályozható teljesítményt nyújtanak, így az időjárástól függő szélerőművek és napkollektorok változó teljesítményéhez is lehet igazodni, 700 megawatt teljesítményig.
Ám nem csak az épülő reaktorokról, hanem az ott keletkező kiégett fűtőelemek elhelyezéséről is meg kell állapodni. „Az államközi egyezmény tartalmazza az oroszországi elszállítás lehetőségét, de erről is csak később lehet tárgyalni” – mondta az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója.
A kiégett, magas sugárzású fűtőanyag nemcsak az elhelyezés kérdésével gondot okozó hulladék, de valójában nagy kincs is. Legalábbis annak a kezében, aki újra tudja hasznosítani. Az onnan kinyerhető urán is plutónium hatékony felhasználásával nem csak a radioaktív hulladék mennyisége csökken, de akár megtízszerezhető az emberiség nukleáris energiatartaléka. A 200 évre elegendő 27 millió tonna uránra így kétezer évig is lehet számítani.
Ám Nagy szerint az urán kedvező ára miatt és az újrahasznosítás költsége miatt nem lehet abban reménykedni, hogy a kiégett fűtőelemek jó pénzért eladhatók. Ám az elérhető, hogy az orosz fél hazaszállítsa azokat.
„A feldolgozás után visszamaradt nukleáris hulladék sugárzási ideje a töredékére csökkenthető: százezer évek helyett száz évre” – adott meg egy fontos szempontot a gazdaságosság mellett Alekszandr Dorofejev. A Roszatom holdingba tartozó Majak feldolgozó üzem szakembere elmondta, hogy a következő évtizedben Oroszország létrehozza az első végleges nukleáris temetőjét, ahová a már feldolgozott fűtőelemek maradványait helyezik majd el, a többi, most még csak több évtizede ideiglenes helyen tároltakkal együtt.
Dorofejev elárulta azt is, hogy ez vár majd egyszer a 2003-ban megsérült paksi fűtőelemekre is, amelyek a Framatome francia cég által végzett tisztítási folyamat során váltak használhatatlanná, és okoztak súlyos üzemzavart. A 30, egyenként 125 kilogrammos kazetta két-három konténerben állítólag már idén útnak indulhatnak Ukrajnán keresztül.
Az ukrajnai politikai helyzet és a Krím annektálása miatt Oroszországgal fennálló feszült viszony ezt nem befolyásolja. „Ukrajna a NAÜ tagjaként vállalta a területén áthaladó szállítmányok szavatolását – mondta Dorofejev. – Ismert menetrendről, régóta begyakorolt folyamatról van szó, egy ebben nem lehet fennakadás.”
Bár Kijev és Moszkva viszonya feszült, az atomenergetikai együttműködés ezen túllép. A világ atomerőműinek 17 százalékát – köztük a paksit is – fűtőanyaggal ellátó TVEL továbbra is fenntartja 2013-as tervét, hogy közös ukrán–orosz vállalat keretében Ukrajna területén termeljen fűtőanyagot. Igaz, már Viktor Janukovics elnök elűzése előtt is gondot jelentett, hogy az ukrán fél nem tudta finanszírozni a részarányának megfelelően a projektet. A helyet mindenesetre kiválasztották, a TVEL a fűtőanyag gyártásához szükséges eszközöket is elkészítette az új cég számára, várva a megállapodásra az új kijevi kormánnyal.