Iraknak a korábbinál nagyobb segítségre van szüksége az iszlamista lázadók legyőzéséhez. Az Egyesült Államok mérlegeli a lehetséges katonai lépéseket, ám ezeket megelőzően az irakiaknak ki kell dolgozniuk a megoldás tervét, mert problémáikat kívülről nem lehet megoldani - jelentette ki pénteken Barack Obama amerikai elnök. Irak és Amerika sorsa az 1991-es Öböl háborútól kezdve a 2003-as, Szaddám Huszein megdöntésére indított katonai invázióig és az azt követő, évekig elhúzódó erőszakig szorosan összefonódott, nem meglepő tehát, hogy most, amikor a szélsőséges szunnita milíciák sorra foglalják el az iraki városokat és már Bagdad kapujában vannak, az Egyesült Államok ismét feltűnik a színen.

Amerika lehetőségei

Az viszont, hogy pontosan milyen katonai lépésekkel próbálja megakadályozni Amerika, hogy Irak teljesen szétessen és polgárháború alakuljon ki, egyelőre még nem tudni. Obama csak a szárazföldi csapatok Irakba küldését zárta ki - nem fogják visszaküldeni a 2011-ben végleg kivont csapatokat -, de brit lapokban már az a hír is kering, hogy a brit Különleges Légi Szolgálat (SAS) katonáit is bevetik. 

A "célzott és precíz" katonai akció lehetséges módjainak a kongresszussal egyeztetett mérlegelése napokig is eltarthat - mondta Obama. Amíg a döntés megszületik, a CNN összeszedte, milyen katonai opciói vannak Amerikának és mennyire valószínű, hogy valamelyik mellett döntenek:

•  Csapatokat küldeni Irakba: Ez már többször is megtörtént, de újra nem fog, mert sem Obama, sem az iraki kormány nem akarja ezt. Irakban 2007-ben volt a legtöbb, 163 ezer amerikai katona, de 2011 decemberéig az utolsó csapat is elhagyta a közel-keleti országot.  Az Obama-kormány kritikusai szerint a gyors és teljes visszavonulás a jelenlegi válság egyik oka, mivel az iraki hadsereg egyáltalán nem állt készen a rend fenntartására.
•  Légi csapások: Kormányzati források szerint az i kormány, amely egyébként - legfőbb szövetségese, Irán nyomására - korábban inkább ódzkodott az amerikai katonai segítségtől, szerdán állítólag arra kérte Obamát, hogy légi csapásokkal segítse a szélsőségesek ellen harcoló hadsereget. Az Egyesült Államok Koszovóban és Líbiában sikeresen vette be a légi erejét, de azért ez a beavatkozás is jár kockázatokkal: a gépeket egyrészt lelőhetik, ami amerikai áldozatokat jelentenem, másrészt a levegőből nem könnyű megdönteni egy felkelést
• Anyagi és egyéb segítséget nyújtani az iraki hadseregnek: Az amerikai védelmi minisztérium már eddig is 15 milliárd dollárt költött az iraki hadsereg támogatására, nem csak fegyvereket és tankokat küldtek Irakba, de kiképzést is tartottak a katonáknak.  Ez a segítség azonban eddig nem bizonyult túl effektívnek, hiszen az ISIS (Levantei Iszlám Állam) harcosai elég könnyen elfoglalták a kulcsfontosságú városokat.  Egyes elemzők szerint az iraki hadsereggel az a fő probléma, hogy a katonák számtalan visszaélést követtek el, embereket kínoztak meg, ártatlanokat tartóztattak le, így sok katona egyáltalán nem hűséges és a kormánnyal sem ért egyet. A harcok kezdet óta több tízezer katona dezertált már.
• Politikai változást elérni Irakban:  "Az Egyesült Államok egyszerűen nem bocsátkozik katonai akcióba egy olyan, irakiak által kidolgozott politikai terv híján, amely nem ad számunkra némi biztosítékot arra vonatkozóan, hogy készek együttműködni" - ezt Obama már pénteken kijelentette, és elemzők szerint sem jelentene túl nagy előrehaladást az i állapotokban, ha a hadsereg visszafoglalná az elesett városokat, mert attól a kormány nem válna széles körben támogatottá és legitimmé. A legfőbb problémát az jelenti, hogy a kormányból - és a hadseregből is - teljesen kimaradtak a szunniták, az ISIS viszont szunnitákból áll, tehát számukra a radikális harcosok egyszerűen jobb opciónak tűnnek. A szunnita-síita ellentét kiéleződéséhez az Egyesült Államoknak is köze van, mivel a Bush kormány egyszerűen kitiltotta a szunnita Baath pártot a Szaddam uralma után felállított kormányból, amely viszont erőtlen és korrupt volt.

Már Bagdadot fenyegtik a szélsőségesek

Miután pénteken egy síita főajatollah fegyverbe szólította a síitákat a szunniták ellen, több ezer önkéntes indult el Bagdadba, hogy megvédjék a közelgő szélsőséges csapatoktól. Az önkéntesekre a több tízezer dezertált katona miatt nagy szükség van, ezért állítólag egy napos képzés után akár már harcolhatnak is.  Egy iraki forrás szerint péntek óta 30 ezer csatlakozott a hadsereghez, ami soknak tűnik, de elenyésző ahhoz képest, hogy a héten egyik napról a másikra 90 ezer katona hagyta ott a hadsereget.

A Washington Post információi szerint az ISIS harcosai már 80 kilométerre megközelítették Bagdadot, és ott egy városban, Mikdadijáhban össze is csaptak a hadsereggel és a síita milíciákkal. A harcot az ISIS nyerte, az i hadsereg és a rendőrök visszavonultak - jelentette az al-Arabija szaúdi hírcsatorna, de ezt független forrásokból nem sikerült megerősíteni.

Bagdadi lakosok szerint a harcra jelentkező önkéntesek nagy része olyan síita milíciák tagja, amelyek a brutális vérontásokról híresültek el a 2003 és 2011 közötti vallási harcok idején.

"Akik önkéntesnek jelentkeztek, nagyon lelkesek attól a gondolattól, hogy ez egy vallási háború" - mondta a Washington Postnak egy Bagdadból éppen Jordániába menekülő férfi. A repülőtér, ahol beszélgettek vele, teljesen tele volt menekülni készülő emberekkel. Bagdadban a lakosok a közelgő szunnita csapatok hírére pánikba estek, a piacokon megduplázódott az élelmiszerek ára, ahogy az emberek elkezdtek mindent felvásárolni.

A fővárosban péntek este több robbanás is történt a CNN szerint, amelyekben egy ember meghalt és összesen 20 megsebesült. Egy autó rejtett pokolgép robbant a Bagdadtól 60 kilométerre északra, szunnita területen található al-Tarmijában is.  Ott két ember meghalt és hét megsebesült.

Irán felajánlotta a segítségét

A síita i kormány egyik legfontosabb támogatója a szintén síita Irán. Az iszlám állam több forrás szerint is küldött már harcosokat az iraki hadsereg megsegítésére, de hivatalosan tagadják, hogy ilyesmi történt volna. Ugyanakkor Haszan Róháni iráni elnök szombaton felajánlotta a segítségét Iraknak.

"Irán nem avatkozik be a konfliktusba, de a nemzetközi jog keretein belül kész segítséget nyújtani az iraki kormánynak a szunnita szélsőségesek elleni harcban" - mondta, hozzátéve, hogy Irak eddig nem kért támogatást.

Az iraki katonák elfutnak

Az évek óta egyre feszültebbé váló vallási és politikai ellentétek a hét elején odáig fajultak, hogy a szélsőséges szunnita ISIS harcosai elfoglalták a második legnagyobb iraki várost, Moszult, ahol több mint 1000 fogvatartottak, köztük számos ISIS-harcost, szabadon engedtek. Az i hadsereg katonái és rendőrök lényegében harc nélkül adták át a várost és elszaladtak a posztjaikról, a fegyverieket is hátrahagyva.

Egy iraki biztonsági elemző szerint a visszavonuló iraki csapatok jelentős fegyverraktárakat hagytak hátra, körülbelül 1,3 milliárd dollárnyi katonai felszereléssel, egyebek mellett például 72 amerikai tankkal, több száz páncélozott járművel, két helikopterrel és több ezer tonna lőszerrel.

Az ISIS az elmúlt hónapokban több iraki város felett is átvette az irányítást, de közülük Moszul a legjelentősebb. A szervezet célja egyébként, hogy egy iszlám állam létrehozása a régióban, és már a polgárháborús Szíriában is több várost ők uralnak. Azokon a helyeken, ahol ők irányítanak, bevezették az iszlám törvénykezést, a saáriát, és több helyen tömegével végezték ki az ellenállókat. Pénteken az ISIS a Twitteren azzal dicsekedett el, hogy 1700 síita katonát végeztek ki, de ezt eddig nem sikerült független forrásból megerősíteni.

A fokozódó harcok miatt Irakban humanitáriánus válság alakult ki, csak Moszulból 500 ezer ember menekült el. Azt egyelőre nem tudni, hogy hány civil áldozata van a harcoknak, de feltehetően több százan haltak meg és közel ezer sebesült is van. Az ISIS harcosok nem kímélik a civileket, több videót is közzétettek, ahol teljesen véletlenszerűen lőnek le az utcán embereket és végeznek ki embereket, akikről azt gondolják, ellenük vannak.