Új Spanyolországot ígért beiktatási ceremóniáján VI. Fülöp. A Franco-éra első trónörökösváltására épp időben került sor az új időszámítás meghirdetéséhez, hiszen egy nappal korábban a világ- és Európa-bajnok válogatott a világbajnokságok történetének leggyengébb címvédő szereplését bemutatva második vereségével kiesett a csoportkörben.
A diktatúrából az országot az alkotmányos monarchiába átvezető I. János Károly fiának persze nem a spanyol futball megreformálása lesz a legfontosabb feladata, hanem az ország egybentartása és a monarchia iránti bizalom visszaállítása. A család respektje ugyanis alaposan megkopott a rokonok korrupciós ügyei, és az uralkodó afrikai vadászatai miatt, amelyek a gazdasági krízistől sújtott ország kedélyeit feleslegesen borzolták.
A függetlenségi törekvésekre reagálva VI. Fülöp beszéde végén katalánul, és baszkul is megköszönte a figyelmet a parlamentben elmondott beszéde után
A biztonságot Madridban hétezer rendőr és 120 mesterlövész felügyelte – írta a Reuters. A katonai díszegyenruhában esküt tevő uralkodó feleségével, Letizia királynéval nyitott autóban végiggurulva a belvároson köszöntötte az üdvözlő tömeget.
Spanyolország aranykora is egy Fülöpre esett, méghozzá a másodikra, aki 42 évig uralkodott az Amerikával hatalmasra duzzadt birodalomban.
Utoljára azonban 1700-1746 között ült a spanyol trónon Fülöp. Az ország addigra már túl volt a fénykorán. V. Fülöp – a Napkirály, a francia XIV. Lajos unokája – egyébként 1724-ben fia javára lemondott a trónról, ám annak halála miatt ismét visszavette a koronát.
V. Fülöp volt a jelenleg is uralkodó Bourbon-ház első uralkodója Spanyolországban, ahol a család neve Borbón. A trónt a spanyol örökösödési háborúban szerezték meg, ám a spanyol koronának ahhoz, hogy azt a Borbónok megtarthassák, le kellett mondania Szicíliáról, Milánóról és Nápolyról.