2011 júliusában, az amerikai kivonulás bejelentése utána nem sokkal indult útnak az akkor még csak tizenhat éves Kadam Sah Mohammadi Afganisztánból. Iránon, Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül jutott el végül Ausztriába. Itt menedékkérelmet nyújtott be, de az osztrák hatóságok az EU-s jogra hivatkozva vissza akarták küldeni abba az országba, ahol először lépett be az Unió területére: Magyarországra. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint ennek nincs akadálya.
A fiú mindenképpen el akarta kerülni, hogy vissza kelljen mennie Magyarországra, ezért végigjárta az összes osztrák jogorvoslati lehetőséget, de mindet elbukta. A fiú azzal érvelt, hogy Magyarországon szisztematikusan bebörtönzik a menedékkérőket, még a fiatalkorúakat is. A törvények tiltják ugyan, hogy 18 év alattiak tartsanak fogva, de a papírok nélkül érkező menekültek életkorának meghatározásakor nagy játéktere van az orvosoknak, a Magyar Helsinki Bizottság szerint előfordul, hogy láthatóan 18 év alatti gyerekeket küldenek börtönbe.
A fiú attól is félt, hogy visszaküldik Szerbiába. Szerinte ugyanis az akkori szabályok szerint, ha visszaküldik Magyarországra, szinte automatikusan (anélkül, hogy megvizsgálnák az ügyét) küldenék tovább Szerbiába, ahonnan érkezett.
A strasbourgi bíróság megvizsgálta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, az önkényes letartóztatással foglalkozó munkacsoport és a Magyar Helsinki Bizottság jelentését, amik a magyar menekültügyi rendszerről szólnak és ez alapján másként látta a helyzetet (az ítélet itt olvasható angolul).
Noha tényleg vannak problémák a magyar menekültügyben, de annyira nem rossz a helyzet, hogy az az emberi jogi egyezménybe ütközne. A bíróság szerint az utóbbi időben javult a helyzet, az őrizet maximuma most már hat hónap, vannak alternatívái a fogva tartásnak és a börtönkörülmények is javultak. A bíróság szerint Szerbiába se küldenék vissza automatikusan a fiút, hanem érdemben foglalkoznának a menekültkérelmével és ennek eredményétől függően kapna menekültstátuszt, vagy küldenék Szerbiába.
Úgy tűnik, mintha azelőtt megírták volna ezt az ítéletet, hogy a legfrissebb információk eljutottak volna a bírósághoz – kommentálta a döntést Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság jogi előadója. Arra célzott, hogy noha a strasbourgi bíróság ítélete tizenegy bekezdésen keresztül foglalkozik a helsinkisek menekültügyről szóló dokumentumaival, épp a legfrissebb, idén májusban megjelent jelentésüket nem vették figyelembe (angol pdf). Ebből pedig kiderül, hogy annak ellenére, hogy tilos, gyakran kerülnek menekültügyi őrizetbe 18 éven aluli gyerekek és a fogva tartás körülményei sem kielégítőek. Az egyedülálló férfiak 40 százalékát őrizetbe helyezi a bíróság, pedig erre csak kivételesen lenne lehetőség Iván szerint.
Mohammadi a döntés után nem érkezik automatikusan Magyarországra, mert a strasbourgi bíróság ítélete csak akkor válik véglegessé, ha sem Ausztria, sem a fiú nem fellebbez ellene a bíróság Nagykamarájánál, vagy ha a fellebbezést elutasítják. A véglegessé válásig pedig ideiglenes intézkedést rendelt el Strasbourg, ennek értelmében a fiút nem lehet átadni Magyarországnak.