Kiszorítják a Krím félszigetről a tatárok törvényhozó és kormányzó testületét, a medzsliszt - írta hétfőn a Kommerszant című orosz napilap.
Refat Csubarovot, a medzslisz elnökét szélsőséges tevékenységgel vádolják a krími hatóságok, és nem engedték vissza őt szombaton a márciusban Oroszországhoz csatolt félszigetre. A krími tatárok vezetője a dél-ukrajnai Herszon városban vett részt a medzslisz kihelyezett ülésén. Azért ott tartották a tatárok törvényhozó és kormányzó testületének tanácskozását, hogy azon Musztafa Dzsemiljev, a krími tatárok nem hivatalos vezetője, az ukrán parlament képviselője is részt tudjon venni. Dzsemiljevet áprilisban tiltották ki a Krímből "etnikai gyűlöletkeltés vádjával".
A Csongar nevű átkelőhelyen maga Natalja Poklonszkaja krími főügyész adta át Csubarovnak a határozatot, amely szerint 2019. július 4-ig nem léphet be a Krím félsziget területére.
A krími tatár vezető elmondása szerint "tömegrendezvények helytelen megszervezésével, szélsőséges kijelentésekkel és a krími választások bojkottálására való felhívással" vádolták meg. A Kommerszant magyarázata szerint a május 18-án tartott nagygyűlésekről és a krími tatárok zászlajának ünnepére szervezett rendezvényekről van szó, amelyeket a krími hatóságok tiltása ellenére bonyolítottak.
Refat Csubarov a jelenlegi krími helyzetet a terület 1941-1944-es német megszállásával hasonlította össze. Az orosz lap nem írta meg, mikor tett ilyen kijelentést a politikus. Azt tudni, hogy a medzslisz június 12-én arra szólított fel, hogy a tatárok ne vegyenek részt a krími parlamenti és a helyi önkormányzati választásokon, mivel azt illegitimnek tartották.
A tatár vezető viszont azt gondolja, hogy a vele szemben hozott intézkedés a Krímen zajló folyamatokkal egyet nem értők megfélemlítését, a krími tatárok megosztását célozza.
Mint az ismeretes, a krími tatárokat még Sztálin deportálta a Szovjetunió távoli területeire, olyan módon, hogy sokan már az utazás alatt elpusztultak, sokan pedig a mostoha körülményeket nem élték túl. A Szovjetunió szétesésekor az egykor két és félmilliós krími tatár közösség megtizedelve ugyan, de visszaköltözött szülőhelyére. Putyin hatalomátvétele, amelyet egyébként a világ legtöbb országa nem ismer el, félelemmel töltötte el a népet. Attól tartottak, hogy az oroszok újra diszkriminálni fogják népüket.
Putyin tavasszal még azzal magyarázta a Krím annektálását, hogy így biztosítják minden kisebbség, nem csak az oroszok jogait. Ehhez képest nem sokkal később már betiltották a krími tatárok nemzeti ünnepeit.
Tudósítónk felkereste a krími tatárok falvait, ahol kiderült, mitől félnek ezek az emberek. Sőt, üzentek is a magyaroknak, olvassa el.
Dmitrij Polonszkij krími miniszterelnök-helyettes igazságos döntésnek nevezte Refat Csubarov kitiltását a területről, mert szerinte a tatár vezető arra törekedett, hogy bomlassza a krími népek egyetértését és békéjét.
A Kommerszant megjegyzi, hogy bár a krími vezetés azt állítja, hogy nem tart a tatárok tiltakozásától, a múlt péntek óta fémkorlátokkal vették körül Szimferopolban a terület kormányának épületét, és azt az úgynevezett népi önvédelem erői is védik.