Nem először semmisítenek meg katonai erők civil gépet a volt Szovjetunió területén. 1983-ban dél-koreai repülő esett áldozatul szovjet rakétának, 13 éve pedig egy ukrán hadgyakorlaton kilőtt rakétával lőttek ki egy orosz polgári gépet. A maláj gép katasztrófája azonban a korábbiaknál is több áldozatot követelt.
Alig 13 éve történt, hogy az ukrán erők a Fekete-tenger felett egy hadgyakorlat során véletlenül civil repülőgépet semmisítettek meg. A Tel-Avivból Noboszibirszkbe tartó orosz repülőgépen 78 ember volt – főként izraeli állampolgárok –, a tragédiát senki sem élte túl. A Tu-154-est 11 ezer méter magasságban találta el egy SZ-200-as rakéta, amelyeket bombázók ellen fejlesztettek ki.
Bár a hadgyakorlat miatt kézenfekvő volt, hogy a gépet ukrán rakéta semmisítette meg, Kijev ellentmondásosan viszonyult a történtekhez: az áldozatoknak kifizetett ugyan 16 millió dollárt, ám két évvel ezelőtt az ukrán bíróság jogerősen elutasította a Szibir légitársaság 15 millió dolláros kárigényét, arra hivatkozva, hogy nem bizonyítható, kié is lehetett valójában a végzetes rakéta.
Kijev 2005-ben még elfogadta a FÁK-országokban illetékes Nemzetközi Légügyi Bizottság megállapításait, ám 2008-ban új, saját körben végzett vizsgálatra hivatkozva kijelentette, hogy az SZ-200-as 800 méterre robbant fel a repülőgéptől. Ráadásul szerintük a gép nem az előre megadott útvonalon haladt.
Az útvonaltól való letérésre hivatkozott a Szovjetunió is, amikor 1983. szeptember 1-jén egy dél-koreai Boeing-747-est semmisített meg, fedélzetén 269 emberrel. Mindez pont akkor történt, amikor az amerikai-szovjet viszony Moszkva 1979-es afganisztáni bevonulása miatt épp mélyponton volt.
A New Yorkból Szöulba tartó gép – miután az alaszkai Anchorage repülőterén üzemanyagot vett fel – áthaladt a Szovjetunió távol-keleti területei felett. A 007-es járatszámú gép azonban az úton zárt szovjet légtérbe tévedt, ötszáz kilométerrel eltérve az optimális útvonaltól. Eredetileg csak a Csendes-óceán felett kellett volna haladnia, Kamcsatkától keletre, ehelyett azonban szovjet katonai objektumok felett repült el.
A radarfelvételekre hivatkozva a szovjet fél kimutatta, hogy a gép egy ideig együtt haladt egy amerikai kémrepülővel. Egy ideig a radaron egy pontnak látszott a két gép, ezután különváltak: az amerikai kémrepülő a civil gépnek kézenfekvő útvonalon haladt tovább, míg a polgári gép Kamcsatka fölé repült.
Ekkor hat Mig-23-as emelkedett a levegőbe, és rádión közölte a koreai géppel, hogy eltért az útvonalától.
A gép nem reagált, de folytatva útját hamarosan elhagyta a szovjet légteret. Ezután azonban újabb 300 kilométerrel eltérve Szahalint közelítette meg, és ismét szovjet katonai bázisok miatt érzékeny területre tévedt. Ekkor egy SZU-15-ös emelkedett a levegőbe.
A pilóta később elismerte, hogy a figyelmeztető lövéseket nem feltétlenül láthatták a civil gép pilótái, és nem sikerült rádión sem kapcsolatba lépni velük, mielőtt megkapta az utasítást a megsemmisítésre. A gépre két rakétát lőtt ki, öt kilométeres távolságból. A ma nyugdíjasként élő Gennagyij Oszipovics többször elmondta: nem tudta, hogy polgári gép volt a célpont.
A tregédia után Jurij Andropov pártfőtitkár is közölte, úgy gondolták, kémrepülő hatolt a szovjet légtérbe.