Angela Merkel sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy a malajziai utasszállítóval történtek miatt szükséges-e az Oroszország elleni szankciók további szigorítása, azt mondta, hogy
Túl korai ilyesmiről beszélni, hiszen először a tényeket kell feltárni.
Ugyanakkor az biztos, hogy Oroszországnak sokkal többet kell tenni a válság békés rendezéséért – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ki kell terjeszteni az EBESZ küldetését az ukrán-orosz határ megfigyelésére, beleértve a határ orosz oldalán zajló események megfigyelését és drónok alkalmazását. A határ megfigyelése Merkel szerint azért rendkívül fontos, mert az oroszbarát szakadárok igen komoly fegyverekkel rendelkeznek, és sok jel utal arra, hogy ezek a fegyverek Oroszországból származnak.
Didier Burkhalter svájci külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és úgy fogalmazott, hogy alapos és független vizsgálatnak kell fényt derítenie azokra a körülményekre, amelyek a tragédiához vezettek. Az EBESZ készen áll minden lehetséges segítséget megadni Ukrajnának – tette hozzá. (MTI)
Összeült csütörtök éjjel Kijevben ukrán és az orosz kormány, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport.
Az EBESZ szerint a szakadárok képviselői elkötelezték magukat, hogy lezárják a helyszínt, ahol a gép darabjai találhatók, és lehetővé teszik a hatóságoknak, hogy megtegyék az előkészületeket a holttestek összegyűjtésére. A szakadárok biztosítják az ukrán és a nemzetközi szakemberek, valamint az EBESZ-megfigyelők biztonságos hozzáférést a helyszínhez, együtt fognak működni az illetékes ukrán hatóságokkal. (MTI)
Videón a becsapódás utáni pillanatok:
Arra az esetre, ha történne vele valami (nem ez a lajstromszámú gép zuhant le egyébként):
Az ukrán kormány csütörtökön azzal vádolta Oroszországot, hogy egy vadászgépük lelőtte az ukrán légierő egyik Szu-25-ösét. A pilóta katapultált, és nem sérült meg. Az oroszok abszurdnak nevezték az állításokat, az oroszbarát felkelők pedig azt állították, hogy két Szu-25-öst is leszedtek a földről szerdán.
A kijevi kormány szerint ugyanakkor annak az An-26-os katonai szállítógépnek mindkét pilótája meghalt, amit még hétfőn lőttek le orosz területről. A gép nyolc utasa közül négyen megmenekültek, ketten az oroszbarát felkelők fogságába estek, ketten pedig eltűntek. Részletek cikkünkben.
Lezuhanása előtt 6 nappal ment át a műszaki vizsgán az Ukrajnában lelőtt utasszállító - közölte a maláj légitársaság.
Orbán Viktor szerint Kárpátalján már érzékelhető számban gyűltek össze menekültek Ukrajna keleti részéből. Mozgás van a szomszédban, ami az ott élő magyar közösséget és a szomszédság okán Magyarországot is érinti – fogalmazott a miniszterelnök az MTI szerint.
Az EU-csúcson is napirenden volt az ukrán kérdés, és az EU vezetői tudatában vannak annak, hogy rendkívül súlyos az ügy – mondta. Nem csupán arról van szó, hogy Kelet-Ukrajnában szakadár katonai akciócsoportok működnek, amelyek tevékenységét az ukrán állam nem tudja meghiúsítani, nem is csupán arról, hogy ezek a szakadár csoportok nyilvánvaló kapcsolatban állnak Oroszországgal, hanem arról is, hogy nem látható még az új, stabil, demokratikus ukrán állam.
A kormányfő szerint kevés szó esik arról, hogy tényleges segítséget Ukrajnának egy-két állam nyújt csak, és ezek közül is kiemelkedik Magyarország. Ukrajna ugyanis elsősorban Magyarországtól, másodsorban Lengyelországtól kap gázt – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint szokatlan, ritka, megdöbbentő és ezért alapos kivizsgálást igényel, hogy lelőttek egy utasszállító gépet. Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, valószínűleg katonai műveletek eredményeként történt a tragédia. A magyar kormányfő részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak.
Orbán Viktor azt mondta, az éjszaka kapott információk alapján valószínűleg lelőtték a gépet, de mindenki hozzátette, hogy ez még nem végleges információ.
Én sem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy Magyarország jobban és biztosabban tudja a dolgokat, mint mondjuk az Egyesült Államok elnöke″
– jegyezte meg az MTI szerint.
– mondta a Guardian tudósítójának egy szemtanú.
#MH17 Impact threw us to the ground, shocked witnesses tells @HarrietSalem in Grabovo http://t.co/UI3XfO6qhv
— Guardian World (@guardianworld) 2014. július 18.
A legvalószínűbb fegyver a közepes hatótávolságú Buk légvédelmi rakéta, amit az urkán és az orosz hadsereg is használ (1979-ben állította szolgálatba a Vörös Hadsereg). Az ukrán belügyminisztérium korábban azt mondta, hogy egy ilyen rakétával lőtték le a gépet. Egy másik lehetséges rakáta az orosz gyártmányú, nagyon fejlett S-200, S-300 vagy S-400 – ezt szintén használja az ukrán hadsereg is.
Ryan szerint a Buk és a másik rakéták használatát is sokáig kell gyakorolni, bonyolult irányítórendszerük van, több autó kell a működtetésükhöz. A szakértők ez alapján gondolják, hogy nem a lázadók, hanem egy professzionális hadsereg lőtte le a gépet. A kijevi vezetés szerint a szeparatistáknak is vannak olyan eszközeik, amivel lelőhetnek egy ilyen magasan szálló gépet. A Bukot még a Szovjetunióban kezdték gyártani az 1970-es években, cirkálórakéták, drónok és repülők ellen is bevetik. A rakétának több típusa van, akár 25 kilométer magasságban repülő célpontok ellen is használható.
„Ezek nem olyan fegyverek, amiket néhány srác előhúz a garázsból, és aztán lő velük” – mondta aCNN-nek nyilatkozó Kevin Ryan veterán katona, aki most biztonságpolitikai szakértőként dolgozik. Arra célzott, hogy egy 10 000 méter magasan haladó repülőt nem olyan könnyű lelőni, ezért arra gyanakszik, hogy – véletlenül vagy szándékosan, de – egy professzionális hadsereg lőtte le azt a malajziai gépet, ami Ukrajna keleti részén csapódott a földbe, és a kijevi vezetés, valamint az oroszbarát szeparatisták egymást vádolják a lelövésével.
A vállról indítható rakéták ilyen magasra nem tudnak eljutni, azok legfeljebb 4500 méterre repülnek el, mondta a CNN-nek egy másik szakértő. Ezért kizárt, hogy ilyet használtak volna, két lehetőség maradt: vagy föld-levegő, vagy levegő-levegő rakétával pusztították el a repülőt, és öltek meg majdnem 300 embert. Nick de Larrinaga szakértő szerint a föld-levegő rakéta a legvalószínűbb.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) fontosnak tartja, hogy független nemzetközi testület vizsgálja ki a tragédiája körülményeit, és nevezze meg „ennek a gyáva és embertelen tettnek a felelőseit". Őszinte együttérzésükről biztosítják a tragédia 295 áldozatának hozzátartozóit.
Nem először semmisítenek meg katonai erők civil gépet a volt Szovjetunió területén. 1983-ban dél-koreai repülő esett áldozatul szovjet rakétának, 13 éve pedig egy ukrán hadgyakorlaton kilőtt rakétával lőttek ki egy orosz polgári gépet. A maláj gép katasztrófája azonban a korábbiaknál is több áldozatot követelt. Alig 13 éve történt, hogy az ukrán erők a Fekete-tenger felett egy hadgyakorlat során véletlenül civil repülőgépet semmisítettek meg. A Tel-Avivból Noboszibirszkbe tartó orosz repülőgépen 78 ember volt – főként izraeli állampolgárok –, a tragédiát senki sem élte túl. A Tu-154-est 11 ezer méter magasságban találta el egy SZ-200-as rakéta, amelyeket bombázók ellen fejlesztettek ki. Részletek cikkünkben.
– Na, Szása, mi van nálatok?
– Szóval, basszus, tuti, hogy polgári gép volt.
– Sok ember van ott?
– Kibaszottul. A roncsok egyenesen az udvarokba zuhantak.
– Milyen gép?
– Még nem tudom, a fő résznél még nem voltam, csak ott, ahová az első testek zuhantak. Fotelek, alkatrészek, emberek.
– Fegyver van?
– Semmi. Minden polgári. Gyógyszerek, törölközők, vécépapírok.
– Iratok vannak?
– Igen, egy indonéz diáké. A Tompson Egyetemről. Basszus.
Egy ukrán hírportál főszerkesztője szerint a malajziai géppel egy időben a térségben repült az ukrán légierő egy Il-76-os katonai szállítógépe, ezért elképzelhető, hogy azt akarták eltalálni, de tévedésből lőtték le az utasszállítót. Ukrán forrásokból nyilvánosságra került egy felvétel – amelynek hitelességét megerősíteni nem lehet, bár a tragédia után gyorsan megjelent és a beszélgetések életszerűnek hatnak –, azon is arról beszélnek a kelet-ukrán szeparatisták, hogy a gépnek egy AN-26-os ukrán szállítógépnek kellene lennie.
Az Eurocontrol szerint négy gép is a térségben volt a malajziai repülő lelövésekor. Igor Sztrelkov, a szeparatisták egyik vezetője a Boeing lelövése előtt jelentette be, mindenkit figyelmeztetnek, ne repüljenek légterükbe. A VKontakte-n nem sokkal később azzal dicsekedett, hogy fiai lelőttek egy An-26-ost. Kijev szerint abban az időben semmilyen gépük nem szállt fel a légtérbe. A Sztrelkov később eltávolította posztját. Állítólag a Twitteren is azt írták szeparatisták, hogy lelőttek egy újabb katonai szállítógépet, de onnan is törölték a bejegyzéseket.
A maláj kormányfő követelte, hogy nemzetközi csoport vihesse a vizsgálatot. Üzent a szeparatistáknak is, közölve, hogy a helyi erők semmit nem mozdíthatnak el a helyszínről, így a feketedobozokat sem. Malajzia csütörtök este saját gépet küldött az ukrán fővárosba egy mentőcsoporttal és más szakemberekkel. Eközben a szakadárok infromációs központja, a Délkeleti Front vezetője, Konsztantyin Knirik kijelentette, hogy a vizsgálatot a Donyecki Népköztársaság hatóságai fogják elvégezni.
Angela Merkel német kancellár az ENSZ főtitkárához hasonlóan független, átlátható vizsgálatot követelt. A kormányfő szóvivője szerint Angela Merkel sokkolónak nevezte a repülőgép tragédiáját. A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier a szeparatistáktól azt követelte, hogy tegyék lehetővé a vizsgálat lebonyolítását. A Mexikóban járó politikustól újságírók megkérdezték, elfogadja-e az ukrán verziót a történtekre, mire Steinmeier kijelentette: ennek megállapításához nincs elegendő információja.
A Reuters egyik tudósítója a magyar idő szerint hat óra után nem sokkal már a helyszínen volt, látta az égő roncsot és az áldozatok holttesteit nagyjából 50 km-re az orosz határtól. A gép becsapódásának helyszínétől 15 kilométerre is láttak szétszóródott roncsokat.
Rasszipnaja faluból hívtak a rokonok, azt mondják, tucatnyi meztelen ázsiai holttest zuhant a falura
– írták orosz közösségi oldalakon. „A holttestek a kórház környékére hullottak. Most szedik össze őket a katonák” – írták a szemtanúk.
Az amerikai alelnök Petro Porosenkóvel tárgyalva felajánlotta, hogy az ügy kivizsgálásában amerikai szervezetek is segédkeznek. „Nem balesetről van szó” – erősítette meg Joe Biden. A Reuters a RIA orosz hírügynökségre hivatkozva azt írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Barack Obamával a maláj gép katasztrófájával kapcsolatban. Az amerikai elnök szerint szörnyű tragédia történt, minden segítséget megadnak, hogy megállapítsák, pontosan mi történt.
Putyin elnök felhívta a maláj miniszterelnököt is, akinek részvétét fejezte ki. Nadzsib Razak malajziai miniszterelnök vizsgálatot rendelt el. A politikus beszélt az ukrán elnökkel is. Razak kijelentette Porosenkónak, tárgyalni fog a szeparatistákkal, egy humanitárius folyosót létrehozásáról, hogy megközelíthessék a tragédia helyszínét. A maláj kormányfő egyúttal kijelentette: elvárja, hogy a kézre kerített felelősök a törvény előtt feleljenek tettükért. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tragédia pontos okát egyelőre nem tudni, ám mindent meg kell tenni a történtek felderítéséért.
Lelőttek egy malajziai utasszállítót Ukrajnában az orosz határ közelében. A Kelet-Ukrajnában harcoló kijevi vezetés és az oroszbarát szeparatisták egymást vádolják a gép lelövésével. Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépen utazó 280 utas és 15 fős személyzet közül nincsenek túlélők.
Az utasok többsége egy AIDS-konferenciára tartott, amit Melbourne-ben rendeznek. Az ötnapos tanácskozás előadói között van Bill Clinton volt amerikai elnök is. A konferenciára több ezer tudóst és aktivistát várnak, hogy megvitassák a HIV-fertőzés és az AIDS elleni harc aktuális kérdéseit.