Egy ukrán vadászgép repült a maláj gép közelében Donyeck megye felett a csütörtöki tragédia pillanataiban – idézte a Ria Novosztyi az orosz vezérkar képviselőjét. Andrej Kartapolov szerint egy SZU-25-ös 3-5 kilométerre szállt a Boeing-777-estől. Az orosz hírügynökség szerint ez az adat felvetheti, hogy a gépet az ukrán erők semmisítették meg. Moszkva szerint a földről nem volt érzékelhető rakétaindítás, ami tehát kétségessé teszi, hogy a 298 embert szállító repülőt a szeparatisták lőtték volna le orosz légvédelmi rendszerrel.
Miközben a maláj gép tragédiája körül a diplomáciai téren zajlik a küzdelem, a fegyveres harcok Donyeckben és Luganszkban is fokozódtak. A Kijev által terrorelhárítónak nevezett akcióban az ukrán erők növelték a szeparatistákra nehezedő nyomást. Donyeckben helyi beszámolók szerint két emeletes lakóház kigyulladt, a milliós város külvárosi utcáin harcok dúlnak, miután az ukrán hadsereg növelte az által ellenőrzött területeket Donyeck körül. Petro Porosenko ukrán elnök megígérte a város mielőbbi megtisztítását a Kijev szerint Oroszország támogatását élvező szakadár fegyveresektől.
A donyecki pályaudvar közelében a harcokban legalább négyen meghaltak.
Kedden az ukrán parlament összeül, hogy a hadsereg részleges mozgósításáról döntsön – jelentette be Olekszandr Turcsinov, a törvényhozás elnöke.
Porosenko arról is rendelkezett, hogy a megye délkeleti csücskében lelőtt malajziai utasszállító
A malajziai gép lelövésének nincs közvetlen hatása Magyarország biztonságára – idézte az MTI Hende Csaba honvédelmi miniszter hétfői nyilatkozatát.
A tárcavezető Szombathelyen a Szent György Lovagrend XXI. Nyári Egyetemén tartott előadása után újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy a magyar légteret évente mintegy 500 ezer repülőgép használja, irányításukat, ellenőrzésüket, a kijelölt pályáról letérők visszaterelését a polgári és katonai légi irányítás a légierő gépeivel és pilótáival közösen végzi, és szavatolni tudják az ország biztonságát.
tragédiájának helyszínén, illetve attól negyven kilométeres körzetben az ukrán hadsereg nem folytat harcokat. Az elnök lényegében egyoldalú tűzszünetet hirdetett azon a területen.
Egyelőre azonban a nemzetközi vizsgálat még nem indulhatott meg a roncsok helyszínén, amely a szeparatisták ellenőrzése alatt áll. Hétfőre újabb 62 holttestet találtak a Donyeck megye felett lelőtt maláj utasszállító roncsai között, így a torezi vasútállomáson álló hűtővagonokban már 282 áldozat maradványait őrzik a szeparatisták – közölte az Unian.ua.
A Boeing 777-es az oroszbarát fegyveresek területén zuhant le, a szakadár Doynecki Népköztársaság egyelőre nem is engedi, hogy kijevi és külföldi szakemberek utazzanak a helyszínre. Igaz, alvi hozzájárulását ehhez megadta, így több szakértő már a kelet-ukrajnai Harkovba érkezett, ám a repülőgép körül még nem jelenhettek meg.
Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gép 298 áldozatból csaknem kétszázan holland állampolgárok voltak. A holland ügyészség hétfőn bejelentette: nyomozást indít a gép szándékos lelövése, gyilkosság és háborús bűncselekmény ügyében. A holland kormányfő követelte, hogy mielőbb hozzáláthassanak a nemzetközi szakemberek a helyszíni vizsgálatoknak.
„Ha a helyszín napokon belül sem lesz elérhető, akkor minden politikai, gazdasági, pénzügyi intézkedést meg kell tenni azokkal szemben, akik közetve vagy közvetlenül felelősek a történtekért” – idézte a Reuters Mark Ruttét. A holland kormányfő ezzel egyértelművé tette, hogy ha a lelövés a felkelőkhöz köthető, akkor büntetőintézkedésekre számíthat Oroszország is, függetlenül attól, hogy Moszkva tagadja, hogy támogatta volna a szeparatistákat. Az orosz vezetést arra szólította fel Rutte, hogy vesse latba befolyását Kelet-Ukrajnában, a szeparatisták megfegyelmezésére.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megállapodott az utasszállító tragédiája kapcsán megfogalmazott határozat szövegében. Magyar idő szerint hétfőn este kilenckor szavaz a tanács az elfogadásról. A határozat lényege az volna, hogy a szeparatisták – akik mögött a nyugati államok szerint Oroszország áll – működjenek együtt a nemzetközi közösséggel és tegyék lehetővé a tragédia helyszínén a vizsgálatokat és adják át a gép fekete dobozait. Moszkva most vélhetően nem fogja megvétózni a határozatot, a kérdés inkább az, hogy sikerül-e megnyugtatóan érvényt szerezni neki.
Van, aki szerint azután, hogy a pilóták és a légiirányítás párbeszédét, valamint a gép baleset előtti technikai adatait őrző fekete dobozok a szeparatisták – így Kijev gyanúja szerint lényegében Moszkva – kezére került, már nincs sok remény az objektív vizsgálatra.
„Ha a fekete dobozok hosszabb időn át vannak annak az oldalnak a kezében, amelyik érdekelt a hamisításban, akkor a vizsgálat értéke a nullával egyenlő” – írta a Facebookon ukrajna korábbi védelmi minisztere, exkormányfője, az Ukrán Biztonsági Tanács egykori vezetője. Jevgenyij Marcsuk szerint nem véletlen, hogy a szeparatisták nem engedik az ukrán és a nemzetközi szakembereket a helyszínre, mielőtt maguk átvizsgálnák a terepet és nem sietnek a holttestek átadásával sem. Marcsuk szerint a legfontosabb bizonyítékok eltűntetése nem nehéz feladat az abban érdekelt szakemberek számára.
Az Aviaport.ru légügyi szakportál főszerkezstője szerint viszont a helyzet nem ennyire egyszerű. Egy adat módosítását számos más adattal is szinkronizálni kell, beleértve a diszpécserekkel való beszélgetést, amit viszont máshol is őriznek. (Igaz, Donyeck felett a radarállomás kiiktatása miatt földi kapcsolat valószínűleg nem volt a diszpcécserek és a gép között.)
„Abban azonban igaza van Marcsuknak, hogy a bizonyítékok akkor a legértékesebbek, ha a katasztrófa pillanatának megfelelő helyzetben vannak. Minden külső beavatkozással veszítenek értékükből” – mondta Pantyelejev, aki szerint fontos, hogy pontos jegyzőkönyvekkel, fénykép és videóanyagok rögzítésével bonyolódjanak le a helyszíni munkálatok. „Persze a fényképeket is lehet úgy rögzíteni, hogy kimaradjanak fontos részletek” – mondta a szakember.
Olyan technikai eszközök Oroszországba való exportját tiltaná meg az EU, amelyek a polgári felhasználás mellett katonai területen is alkalmazhatók – közölte David Cameron. A brit kormányfő szerint erről már egyeztetett a francia elnökkel és a német kancellárral is.
„Oroszországnak tudnia kell, hogy következményei lesznek, ha nem változtat hozzáállásán”
– jelentette ki a brit miniszterelnök.
Ez a szankció már komolyabb következményekkel járna, mint az eddigi, célzott szankciók, amelyek Vlagyimir Putyin közvetlen munkatársai számára teszi elérhetetlenné a beutazást az EU-ba, és néhány cég számára tiltja meg, hogy banki ügyleteket vigyenek az EU területén.
A kormányfő egyértelművé tette, hogy szerinte Moszkva fegyverrel is támogatta a kelet-ukrajnai szeparatistákat.