Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön kimondta, Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatát azzal, hogy lehetővé tette az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA), hogy lengyel területre szállítsanak, ott fogva tartsanak és megkínozzanak két, terrorizmussal gyanúsított személyt, adta hírül az MTI.
A Humang Rights Watch által 2005-ben megfogalmazott feltételezése szerint Lengyelországban, valamint néhány más európai országban, titkos CIA-börtönök lehettek. Ezek egyike az észak-kelet-lengyelországi Kiejkuty helységben lehetett. Akkoriban Lengyelországban fokozott terrorcselekmény-veszély állt fenn, a NATO afganisztáni műveleteivel kapcsolatban.
A strasbourgi testület csütörtöki döntésével világosan kimondta azt, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönt tartott fenn Lengyelországban, és ennek engedélyezéséért bűnrészesség vádjával ítélte el a közép-európai országot. Korábban mindkét állam tisztségviselői tagadták, hogy bármiféle CIA-börtön működne a kelet-európai országban.
A strasbourgi testület egyhangúlag meghozott, nem jogerős ítéletében megállapította, hogy Lengyelország is felelős egy palesztin és egy szaúdi állampolgár megkínzásáért, amelyet az ország területén 2002 és 2003 között követtek el.
A két férfit azóta a Kuba szigetén működő, guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton létesített börtöntáborban tartják fogva. A 43 éves, palesztin Abu Zubajda és a 49 éves, szaúdi Abdul-Rahím al-Nasírí emelt panaszt az európai bírói testületnél a lengyel hatóságok ellen, mivel azok "az információk teljes birtokában, szándékosan" tették lehetővé a CIA számára, hogy titkos lengyel börtönben tartsák őket fogva. A létesítményben a két férfit többször megkínozták, például a szimulált vízbefojtás technikájával.
A bíróság pénzbírságra kötelezte Varsót: al-Nasíri 100 ezer euró, Zubajda pedig 130 ezer euró kártérítésre számíthat. Bronislaw Komorowski lengyel elnök "kínosnak" nevezte a döntést az országra nézve, amely szoros kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal. Emellett az ítélet nyomást gyakorol Washingtonra és szövetségeseire, hogy fedjék fel az igazságot a terrorgyanús személyek kihallgatására létrehozott, világszerte működő programról.
Az Egyesült Államok korábban már elismerte, hogy rendelkezik a "területén kívül működő, foglyok átadására szolgáló létesítményekkel", azt azonban nem árulta el, melyik szövetséges országban vannak hasonló titkos börtönök. Az Egyesült Államok felelősségét a strasbourgi testület nem vizsgálta, mivel az kívül esik hatáskörén.
Elhamarkodott az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése az állítólagos lengyelországi CIA-börtönökkel kapcsolatban, az sérti a szubszidiaritás elvét - jelentette ki a lengyel külügyminisztérium szóvivője. Az üggyel megbízott krakkói ügyészség 2008 óta folyó vizsgálata ugyanis még nem zárult le.
A szóvivő szerint a szubszidiaritás elve szerint az eljárásban a nemzeti szerveké az elsőbbség, nem az európai bíróságé. Az ítéletet tiszteletben tartják, de meg kell fontolni, hogy fellebbeznek-e. Utalt arra, hogy előzetes állásfoglalásról van szó, a minisztérium még elemzi a határozat szövegét.
Mint mondta, Lengyelország - szándéka ellenére - nem továbbíthatott a nemzetközi törvényszéknek minden anyagot. A zárolt anyagot illetően ugyanis nem kapta meg az általa kért garanciákat. E garanciák hiánya eljárási gondot okoz, a jövőbeli perekben az alperes országok biztonságát sértheti.
Korábban az elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője, Joanna Trzaska-Wieczorek, úgy nyilatkozott: az ítélet "megszégyeníti" Lengyelországot, pénzügyi terhet okoz az ország számára, és sérti tekintélyét.