Háttéralku megkötésén dolgozik Berlin Moszkvával – így sejti a brit sajtó. Az Independent értesülései szerint Angela Merkel az orosz elnöknél olyan megállapodást akarna elérni, amely végén a Krím feletti orosz fennhatóságot elismerné a külvilág, cserébe Oroszország kompenzálná Ukrajnát, és biztosítaná számára, valamint az EU számára a földgázellátás zavartalanságát – ez egyébként lényegében az, amire Moszkva eddig is hajlandó lett volna.
„Ha nem lenne EU, akkor Németország minden bizonnyal az Oroszországgal való kapcsolat mielőbbi rendezésén dolgozna, és távolabb állna az Egyesült Államok által szorgalmazott Moszkvával szembeni szankcióktól” – mondta korábban az Indexnek Jurij Zajcev. A moszkvai Gajdar Intézet szakértője szerint hosszú távon az EU is sokat veszítene az Oroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok szétzilálásával, nehéz helyzetbe hozná magát az orosz földgázimport visszaszorításával.
Németország 36 milliárd dollár értékben exportál Oroszországba, míg onnan 40 milliárd dollár értékben – elsöprő többségben földgázt – importál. A Német Iparkamarák Szövetsége (DIHK) szerint a szankciók húsz százalékkal csökkenthetik a németek Oroszországba irányuló exportját – írta az MTI.
A német gazdaságban 300 ezer munkahely fennmaradása függ az orosz exporttól,
és ezek az állások ugyan "nem szűnnek meg egyik napról a másikra, de egy részük veszélyben van” – mondta a DIHK képviselője. Más német szakmai szövetség szerint 25 ezer munkahelyet érinthet közvetlenl a szankciók harmadik köre.
Ennek fényében életszerűnek tűnik, hogy Berlin óvatosan a mielőbbi rendezés felé tapogatózna.
Az Independent szerint azonban egyelőre elképzelhetetlen, hogy a nemzetközi közösség – elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsa – tudomásul vegye a Krím orosz annexióját, ahogyan azt az állítólagos megállapodás szorgalmazná.
Még akkor is, ha ezután Moszkva kész lenne a kelet-ukrajnai szeparatisták – eddig el nem ismert – támogatásának leállítására. (Orosz elemzők szerint Putyin erre a Krímért minden további nélkül készen állna, elvégre Luganszk és Donyeck megye kapcsán nyilvánosan nem kötelezte el magát, a két terület vonatkozásában fel sem merült a határmódosítás, ellentétben a Krímmel.)
A feltételezett egyezség szerint Kijev garanciát vállalna arra, hogy nem lesz a NATO tagja, Moszkva pedig a közeljövőben tető alá hozna egy orosz–ukrán megállapodást a hosszú távú gázszállításról, az ukrán félnek is megfelelő árképzéssel.
Állítólag az egyezség tervezete már korábban is az asztalon volt, ám a maláj gép lelövése lesöpörte a megállapodás lehetőségét. Tegnap azonban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt a nemzetközi szakemberek megkezdhették a kutatást a két hete lezuhant gép roncsainál, ami a feltételezések szerint ismét esélyt ad az ukrán válság rendezésére irányuló megállapodásnak.