Helyi lakosok arról számoltak be, hogy az ISIS fegyveresei csütörtökön egyhetes próbálkozás után elfoglalták a moszuli gátat és a terület elhagyására kényszerítették a létesítményt korábban ellenőrző kurd erőket – írja az MTI. A Tigris folyón emelkedő gát – amelyet korábban az iraki diktátor után Szaddám-gátnak neveztek – a legnagyobb Irakban, a Tigris folyó pedig a fővároson, Bagdadon folyik keresztül.
Ha a gát átszakadna, húszméteres árhullám söpörhetne végig a városon. Bár nem valószínű, hogy az ISIS el akarna árasztani egy jelenleg általuk felügyelt várost, később hasznukra válhat ez a lehetőség.
A szunnita szervezet később megerősítette a gát elfoglalásáról szóló híreket és ígéretet tett rá, hogy "nem adják fel a kalifátus tervét és minden irányban folytatják az előrenyomulást". A pesmerga néven ismert iraki kurd milícia egyik szóvivője a hírrel kapcsolatban arról tájékoztatta az AP amerikai hírügynökséget, hogy nem tudja, pillanatnyilag kik ellenőrzik a gátat, mivel még most is zajlanak a harcok a környéken.
Egy öngyilkos merénylő eközben tizennégy emberrel végzett Bagdad egyik síiták lakta negyedében, két autóba rejtett pokolgép robbanásában pedig kilencen életüket vesztették egy síita mecset közelében Kirkukban.
Az ENSZ adatai szerint eddig már mintegy 200 ezer ember menekült el a térségből az ISIS rémuralmától való félelmében, többségében a türkmén és jazidi kisebbség tagjai. Törökország csütörtökön bejelentette, hogy humanitárius segélyt küld a jazidiknak. A segélycsomagokat iraki helikopterekről dobják le a Szindzsár-hegységben meghúzódó menekülteknek.
Iszlamista fegyveresek csütörtökre virradóra hatalmukba kerítették a legnagyobb iraki keresztény városnak számító Karakost, valamint a moszuli gátat és több környékbeli települést, emberek tízezrei menekülnek az elfoglalt területről – közölték szemtanúk és helyi illetékesek az MTI szerint.
A teljesen keresztény, észak-iraki Karakos Moszul és Erbíl között fekszik. Eredetileg 50 ezer lakosa volt, de sok keresztény menekült oda Moszulból is, miután iszlamisták hatalmukba kerítették azt.
A Moszultól 20 kilométerre északra fekvő Tell-Kaifból, ahol ugyancsak sok keresztény él, de a síita sabak kisebbség tagjai is. Az éjszaka folyamán a lakosok többsége elmenekült. Az iszlamista fegyveresek éjfél után foglalták el a várost, ahol semmilyen ellenállásba nem ütköztek.
Franciaország kész segítséget nyújtani az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita szervezet ellen küzdő iraki kurdoknak - közölte csütörtökön az Élysée-palota.
Francois Hollande francia államfő telefonon egyeztetett Maszúd Barzanival, az észak-iraki kurd autonóm régió elnökével, és arról állapodtak meg, hogy együttműködnek a szélsőségesek észak-iraki előretörésének megfékezésében. Párizs nem részletezte, hogy milyen típusú támogatásra számíthatnak a kurdok.
A francia elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy rendkívül súlyos bűncselekménynek minősül a vallási kisebbségek, többek között a jazidi, valamint a keresztény közösségek üldözése.
Az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy közvetlen katonai csapásokkal akadályozza az iszlamista militánsok további térnyerését Irakban, illetve hogy az ország északi részén humanitárius segélyben részesíti a vallási kisebbség több tízezer menekülésre kényszerített tagját - mondták az amerikai védelmi minisztériumból névtelen források a helyi sajtónak az MTI alapján.
Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője nem részletezte, hogy milyen katonai lépéseket mérlegelt Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági stábjával folytatott csütörtöki tanácskozásán, de azt kijelentette, hogy a szunnita szélsőségeseknek a jazidi és a keresztény kisebbség elleni támadásai miatt humanitárius katasztrófa van kialakulóban.
Earnest szerint Washingtont mély aggodalommal tölti el a vallási kisebbségekhez tartozó irakiak épsége és biztonsága. Az ENSZ által közölt becsült adatok szerint mintegy 40 ezer jazidi menekült az Iszlám Állam fegyveresei elől a hegyekbe, ahol híján vannak a víznek és az élelemnek.
Ha Washington a légicsapások mellett dönt, az minőségi fordulatot jelent majd az amerikai politikában Irakban, ahonnan az Egyesült Államok egy csaknem egy évtizeden át tartó háborúskodás után 2011 végén maradéktalanul kivonta katonai erőit.
Amerikai sajtóértesülések szerint a humanitárius segélyt az elnöki jóváhagyás esetén légi úton juttatják majd el a jazidikhez. A médiában megszellőztetett forgatókönyv szerint az amerikai katonai repülőgépekről ledobandó támogatást légicsapásokkal fedeznék. Emellett az amerikai hadsereg tanácsadással és egyéb segítségnyújtással támogatná az iraki légierőt abban, hogy élelmet és gyógyszert juttasson el a menekültekhez.
A sajtónak név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek szerint Washington hivatalos felkérést kapott a beavatkozásra, de az nem derült ki, hogy az a központi iraki vagy a kurd vezetéstől származik. Earnest ugyanakkor leszögezte, hogy Irak problémáira nincsenek amerikai katonai megoldások, és hogy azokat az irakiaknak maguknak kell politikai eszközökkel megoldaniuk. Kijelentette, hogy jelenleg nincsenek amerikai harcoló erők Irakban és hogy az esetleges katonai fellépés korlátozott lesz.
Barack Obama az elmúlt hónapokban több száz amerikai katonát és tengerészgyalogost vezényelt Irakba a bagdadi amerikai nagykövetség védelmének megerősítésére, valamint az arab ország biztonsági erőinek kiképzésére. Az elnök eddig kizárta, hogy légicsapásokat vagy más katonai műveleteket rendeljen el mindaddig, amíg az iraki vezetők nem tesznek lépéseket az iraki rendszer hibáinak orvoslása érdekében.
A The New York Times szerint a Pentagon és a Fehér Ház névtelenül nyilatkozó illetékesei nem hivatalosan közölték, hogy Washington Núri al-Máliki iraki miniszterelnök lemondására vár.