Miután csütörtökre az ISIS legyőzte a moszuli gát kurd őreit, elfoglalták a legnagyobb iraki gátat, amivel húszméteres árhullámot zúdíthatnak Moszulra, ha úgy tartja kedvük. Emellett bevették a teljesen keresztény Karakost és Tell Kaifot is.
Az USA erre megszellőztette, hogy katonai erő bevetésén gondolkoznak, a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében. Kurd vezetők pedig estére már be is jelentették hogy Gwerben és Mahmourban amerikai légicsapásokról szereztek tudomást. A Pentagon sajtótitkára tagadta ugyan a támadásokat, de mindenesetre felgyorsulni látszanak az események.
Éjjel pedig több tévében, így az MTI szerint az ABC-n és a CNN-en is bejelentették, hogy valóban ledobtak egyet, s mást. De azok nem bombák voltak, hanem csak élelmiszert, vizet és gyógyszereket kezdtek el szórni a rászorulóknak. A CNN-nel a Pentagonból közölték, hogy az akcióban részt vevő szállítógépeket amerikai vadászgépek biztosítják.
Korábban Törökország bejelentette, hogy a segíteni kívánnak nagyjából 200 ezer kisebbségi menekültnek, többségében türkmének és jazidiknak, akik elegendő víz és élelem nélkül menekültek a radikális iszlamisták elől a hegyekbe. Franciaország pedig súlyos bűncselekménynek nevezte a keresztény és a jazidi közösségek elleni hadjáratot. Egyben bejelentették, hogy a kurdok segítségére fognak kelni a védekezésben, bár arról hallgattak, hogy pontosan mire gondolnak.
Mindenesetre a várakozások szerint az amerikai légicsapások hozhatnak jelentenének a leghamarabb minőségi változást a radikális ISIS elleni harcban. Az iraki politikájukban is komoly változást hozna, hiszen onnét az Egyesült Államok egy csaknem egy évtizeden át tartó háborúskodás után 2011 végén maradéktalanul kivonta a hadseregét.
A sajtónak név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek szerint Washington hivatalos felkérést kapott a beavatkozásra, de az nem derült ki, hogy az a központi iraki vagy a kurd vezetéstől származik. Ugyanakkor hivatalosan leszögezték, hogy Irak problémáira nincsenek amerikai katonai megoldások, és hogy azokat az irakiaknak maguknak kell politikai eszközökkel megoldaniuk. Kijelentette, hogy jelenleg nincsenek amerikai harcoló erők Irakban és hogy az esetleges katonai fellépés korlátozott lesz.
Barack Obama az elmúlt hónapokban több száz amerikai katonát és tengerészgyalogost vezényelt Irakba a bagdadi amerikai nagykövetség védelmének megerősítésére, valamint az arab ország biztonsági erőinek kiképzésére. Az elnök eddig kizárta, hogy légicsapásokat vagy más katonai műveleteket rendeljen el mindaddig, amíg az iraki vezetők nem tesznek lépéseket az iraki rendszer hibáinak orvoslása érdekében.
A The New York Times szerint a Pentagon és a Fehér Ház névtelenül nyilatkozó illetékesei nem hivatalosan közölték, hogy Washington Núri al-Máliki iraki miniszterelnök lemondására vár.