Az ukrán "terrorellenes" erők egy egysége kilőtt két orosz harckocsit azok közül, amelyek hétfőn behatoltak Oroszországból Ukrajna területére, írja az MTI a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivőjének esti kijevi sajtótájékoztatója nyomán.
Az ukrán elnök október 26-ára írta ki az előrehozott parlamenti választásokat. Petro Porosenko egy Twitter-üzenetben közölte, hogy aláírta a parlament feloszlatásáról szóló rendeletet. Egy szóvivő később közölte, hogy a voksolás dátuma október 26. – írja az MTI.
Andrij Liszenko szavai szerint az orosz "diverziós és hírszerző csapat" több tagját foglyul ejtették. Konkrét számot azonban nem említett. Elmondta, hogy az ártalmatlanná tett két harckocsi a dél-donyecki Mariupol kikötővárosa felé tartott. "Ezt követően a Mariupol felé vezető úton semmilyen harci cselekmény nem történt, a területet az ukrán katonák blokád alá vonták" - mondta.
Előzőleg Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közölte Facebook oldalán, hogy a Kelet-Ukrajnában harcoló Azov önkéntes alakulat tagjai kilőtték az egyik harckocsit. Ezt az alakulat parancsnokára hivatkozva tette közzé. A belügyminisztérium alá rendelt önkéntes alakulat egyik tagja arról írt a közösségi portálon, hogy két "orosz deszantost" foglyul ejtettek. Állítása szerint a határt törvénytelenül átlépő orosz katonák azt hitték, hogy hadgyakorlatoznak.
A nap folyamán a Donbasz és az Azov ukrán önkéntes zászlóaljak vezetői közölték, hogy páncélozott járművek és harckocsik hatoltak be orosz területről Ukrajnába Donyeck megye déli részén, a Mariupoltól nem messze lévő Novoazovszk városánál. Moszkva határozottan cáfolta a határsértést.
Hogy hány katonai jármű lépte át a határt, arról több beszámoló is érkezett: Szemen Szemencsenko, a Donbasz parancsnoka szerint mintegy 50 páncélozott jármű hatolt be Ukrajnába. Ihor Moszijcsuk, az Azov parancsnokhelyettese azt írta Facebook-on, hogy mintegy 30 harckocsi hatolt be ukrán területre, míg az ukrán Információs Ellenállás vezetője szerint legalább tíz páncélos szállító, két tank és néhány teherautó szelte át Oroszország felől az ukrán határt, hogy segítséget nyújtson az oroszbarát szeparatistáknak.
Szemjon Szemencsenko beszámolója szerint a behatoló egység nagyobbik része az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol felé ment, kisebbik része pedig a Donyeck város közelében fekvő Ilovajszkba indult, ahol ukrán beszámolók szerint napok óta intenzív harc folyik a szeparatistákkal szemben, előkészítendő a fegyveresek központjaként szolgáló város ostromát.
A szomszédos Luganszk megye központja szintén a szakadárok kezén van, itt Donyeckhez hasonlóan régóta ígérik az ukrán erők az ostrom megindítását, ám mindeddig erre nem került sor – noha a korábbi beszámolók szerint a város egyes részeit már állítólag ellenőrzése alá vonta az ukrán hadsereg.
A félmilliós Luganszkban az ostromra hétfőn aligha kerül sor: az orosz külügyminiszter szerint ezen a napon kezdődik meg a három hete víz és áram nélkül vegetáló félmilliós városban az élelmiszerek kiosztása arról az orosz segélykonvojról, amely hosszas alkudozások és Kijevvel folytatott viták után jutott el Kelet-Ukrajnába. Az ukrán vezetés által fenntartásokkal fogadott szállítmány végül a Vöröskereszt kíséretében jutott el Luganszkba, igaz, a 280 kamionból álló konvoj a határellenőrzés után váratlanul indult tovább pénteken, anélkül hogy a pontos feltételekről megállapodott volna Kijevvel.
A kamionok hétfőre üresen visszatértek Oroszországba – közölte az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov szerint a szállítmányt illetően számos egyeztetés és újraegyeztetés volt az ukrán féllel. Az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője szerint azonban az aggályokat nem sikerült eloszlatnia Moszkvának. Anatolij Liszenko kijelentette, hogy információi szerint a konvoj valójában segítséget nyújtott a szeparatistáknak, mert Luganszkban a város tölténygyárából szállított tovább lőszereket.
A vádat visszautasította Moszkva, amely Lavrov bejelentése szerint újabb segélykonvoj indítását tervezi Kelet-Ukrajnába.
Az orosz külügyminiszter nem talált semmi kifogásolhatót abban, hogy Donyeckben augusztus 24-én – Ukrajna függetlenségének ünnepnapján – a Donyecki Népköztársaság szakadárjai megtartották a maguk függetlenség napját. Az ünnepséget ukrán hadifoglyokat vonultattak fel, akiket a beszámolók szerint a tömegből paradicsomokkal, vizespalackokkal dobáltak. „Döntsék el a jogászok, hogy megalázták-e a foglyokat” – jelentette ki Lavrov, aki az általa ismert képeken nem látott megalázó helyzetre utaló jeleket.
Ukrajnának öt éven belül az EU tagjává kell válnia, és ezzel párhuzamosan kell lehetővé tenni a NATO-tagságot is – jelentette ki vasárnap egy televíziós interjúban Olekszandr Turcsinov. Az ukrán parlament elnöke – aki az elnökválasztás előtt Ukrajna ideiglenes elnöki posztját is betöltötte – korábban arról is nyilatkozott, hogy Ukrajnának nyugati katonai segítségre van szüksége az orosz agresszióval szemben.
Eközben eldőlt, hogy Oroszország nem kap meghívót a szeptember 4–5-én Nagy-Britanniában tartandó NATO-csúcsra. A döntés várható volt, miután a katonai szövetség áprilisban befagyasztotta az együttműködést Oroszországgal. A találkozón a tervek szerint a NATO kollektív védelmének megerősítéséről is szó lesz.