Megkezdődött Minszkban Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz, valamint a belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko és az EU külügyi és biztonságpolitikai főmegbízottja, Catherine Ashton találkozója. Porosenko kicsit késve érkezett, de mindenkivel, köztük Putyinnal is kezet fogott. A találkozó az első alkalom június óta, hogy Putyin és Porosenko közvetlenül szót vált egymással.
Putyin azt mondta, hogy az ukrán válságot nem lehet erővel megoldani, béketárgyalásokra van szükség Kelet-Ukrajnában, írja a Reuters. Az ukrán elnök erre reagálva azt mondta: a kelet-ukrajnai vérontás befejezésének egyetlen hatékony eszköze az orosz határ ellenőrzésének szigorítása, így az oroszbarát szakadárok fegyverrel való ellátásának megszüntetése, valamint a hadifoglyok szabadon engedése.
Az ukrán parlament szeptemberben, még az október 26-ra kiírt parlamenti választások előtt jóváhagyja az Európai Unióval kötött társulási szerződést, biztosította a találkozó előtt Porosenko Ashtont.
Az ukrán hadsereg elfogott tíz orosz katonai ejtőernyőst, és bűnügyi eljárás keretében kihallgatják őket a határ illegális átlépéséért, jelentették be a biztonsági erők. Az ejtőernyősök a közép-oroszországi 98. légi szállítású hadosztály 331. ezredének katonái, és az oroszbarát ukrajnai lázadók központjától, Donyecktől 50 kilométerrel délkeletre, Dzerkalne falu mellett fogták el őket, állítják.
Moszkva szerint az orosz katonák véletlenül lépték át járőrözés közben az ukrán határt, szerintük ez egy jelöletlen határszakasz. Elfogásukkor nem tanúsítottak ellenállást. Az elfogottak kihallgatásáról videó is nyilvánosságra került. Az elfogott férfi elmondása szerint orosz hivatásos katona, aki társaival együtt utasítást kapott Ukrajna területén nehézpáncélos konvojt kísérni, hadgyakorlat keretében.
„Minden átverés volt” – mondta, a hadgyakorlatra vonatkozóan, elismerve, hogy lényegében háborúba küldték őt és társait.
„A konfliktus jelentős súlyosbodását jelenti, hogy orosz erők – tüzérség, légvédelmi rendszerek, harckocsik és katonák – hatoltak be Ukrajnába” – írta hétfő este Twitter-oldalán Susan Rice, Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. „Oroszország ismételt ukrajnai behatolása elfogadhatatlan és robbanásveszélyes" – tette hozzá.
A Moszkovszkij Komszomolecnek az tűnt fel, hogy a 331-es ezred az egyetlen az orosz hadseregből, amelynek külön szócikke van a Wikipedián.
A lap szerint fennáll a gyanú, hogy a kijevi beszámolóhoz egyszerűen ebből a szócikkből emeltek át adatokat. Az állítólag elfogott deszantosok nevei is olyanok, amelyek korábban már felbukkantak a neten – ám az átlépés tényét végül Moszkva is elismerte. Kijev szerint Moszkva átlátszó kifogást talált, amikor a határszakasz jelöletlenségéből adódó véletlennek nevezte a határsértést. Az ukrán vezetés biztos benne, hogy szándékos akcióról volt szó, ezt erősítik meg az elfogott orosz katonák vallomásai is.
Kijev korábbi közlése szerint több páncélozott harcjárműből és harckocsikból álló konvoj hatolt be Oroszországból a Mariupoltól nem messze fekvő Novoazovszk városánál. Moszkva tagadta a behatolást, ugyanakkor bejelentette, hogy újabb segélyszállítmányt küldene Kelet-Ukrajnába.
Külföldi tudósítók szemtanúként számoltak be arról hétfő este, hogy hadianyaggal és ellátmánnyal megrakott konvojok áramlanak be rendszeresen Ukrajna területére Oroszországból.
A NATO és Ukrajna többször is megvádolta Oroszországot, hogy titokban nehéztüzérséget és más fegyverzetet szállít a szeparatistáknak. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár arról beszélt, hogy a segélykonvoj elterelő hadművelet lehet, amivel az orosz csapatok ukrajnai behatolásáról próbálják elterelni a figyelmet, írja az MTI.
Az ukrán Védelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője kedden közölte, hogy négy ukrán határőr életét vesztette egy hétfői támadásban Luganszk megyében – közölte a Reuters. Andrej Liszenko szerint az akciót orosz Mi-24-es helikpoterekkel hajtották végre, de szavaiból nem derült ki egyértelműen, hogy a támadás orosz terület felől, vagy az orosz támogatást élvező szeparatisták részéről, Luganszk város irányából érkezett.
Az MTI lapszemléje szerint az orosz sajtóban megjelent nyilatkozatok alapján az orosz elemzők úgy vélik, hogy Moszkva megerősítette pozícióit a tárgyalások előtt.
Az RBK Dailynek nyilatkozva a moszkvai Carnegie Intézet tudományos tanácsának tagja szerint Kijevvel szemben csatát nyert Moszkva a segélykonvojok esetével is, mert ezzel a Kreml igazolta, hogy könnyedén mozog a kelet-ukrajnai területen, amelyet Kijev láthatóan nem ural. A véres harcok elhúzódása miatt – a konfliktus eddig legalább kétezer ember életét követelte – Kijevnek azal is számolnia kell, hogy nőni fog a rá nezehedő nyomás a Nyugat részéről is, hogy mielőbb találjon kompromisszumos megoldást a rendezésre, de legalább a vérontás megállítására.
Az orosz követelés már most ismert: Ukrajna föderalizációját akarja elérni, nagy mozgásteret adva Lugansz és Donyeck megyének – amit Kijev félelmei szerint Harkov megye majd Dél-Ukrajna követne. Moszkva természetesen azt is el kívánja érni, hogy Kijev mondjon le a Krímről és ismerje el a félszigeten lebonyolított népszavazást, amelynek nyomán a 26 ezer négyzetkilométeres terület márciusban Oroszországhoz csatlakozott.