Szokatlan gyorsasággal, éjszaka publikálta felhívását Vlagyimir Putyin az ukrajnai harcok mielőbbi rendezésére. Az orosz elnök beszéde arról tanúskodik, hogy Moszkva nyeregben érzi magát: a Kijev által terroristáknak tartott szakadárokat lényegében szabadságharcosoknak nevezte, kijelentve, hogy ők voltak azok, akik „jelentős sikereket értek el” a Kelet-Ukrajna lakosságára nagy veszélyt jelentő, és eddig is súlyos áldozatokkal járó ukrán katonai akciókkal szemben. (A hivatalos formula az orosz sajtóban és a hivatalos nyilatkozatokban a szeparatistákra a népfelkelő.)
Putyin nyilatkozatában egyetlen szóval sem említette az ukrán elnök bejelentését, amely szerint Oroszország reguláris erőivel van jelen Ukrajnában.
Vlagyimir Putyint a kelet-ukrajnai szakadárok kezén lévő városok elleni ukrán támadás Leningrád II. világháborús náci ostromára emlékezteti. Ami a dél-ukrajnai városok helyzetének leningrádi hasonlatát illeti, a náci ostrom a kiéheztetésen alapult, 872 napon át tartott, és a szovjet propagandaadatok szerint 600 ezer áldozata volt, szakértők azonban a kétmilliós számot tartják valósághoz közelibbnek.
Putyin szavai szerint a kelet-ukrajnai helyzet fő problémája az, hogy az ukrán hatóságok elzárkóznak a szakadárokkal folytatandó, lényegre törő párbeszédtől. Megjegyezte, hogy az orosz és az ukrán gyakorlatilag egyazon nép. (MTI)
Moszkva diplomatái útján tegnap ismét visszautasította, bár azt elismerte, hogy nyugdíjasok, szabadságon lévő katonák önként lehetnek Kelet-Ukrajnában. A nemzetközi jog szerint azonban ez már felveti Oroszország nemzetközi jogi felelősségét.
Az 1974-ben hozott ENSZ-határozat egyik fontos pontja szerint
agressziónak minősül az is, ha egy állam „fegyveres bandákat, csoportokat, irreguláris alakulatokat vagy zsoldosokat küld” egy másik állam ellen
fegyveres cselekmények végrehajtása céljából, vagy „komoly része van ebben” – hívta fel a figyelmet Valki László, nemzetközi jogász.
Bár az orosz elnök szerint Moszkvának nincs köze a népfelkelőkhöz, így Kijevnek nem a Kremllel kell tárgyalnia Kijevnek a tűzszünetről – legalábbis Porosenko felvetését ezzel hárította Putyin a keddi minszki találkozón – most egészen konkrét kéréssel fordult a szeparatistákhoz:
Putyin szerint ezután tárgyalóasztalhoz kell ülnie a kijevi vezetésnek Donyeck és Luganszk megyék szakadár vezetőivel.
és lehetővé tenni számukra, hogy újra láthassák szeretteiket. Ez az igény egyre égetőbb Porosenko számára is: Kijevben csütörtökön már volt egy kisebb tüntetés, amelyen az ukrán hadsereg korrupcióval vádolt vezetése ellen tiltakoztak, amely szervezetlenül, felelőtlenül kezeli a keleti térségbe küldött katonák helyzetét, nem gondoskodik az utánpótlásukról, így ha egy egységet hazarendelnek, hogy láthassák családjukat, különösen nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik a harcok színterén maradnak.
Az ukrán erők péntek hajnal óta aknatűz alatt vannak Luganszk város közelében a repülőtérnél – írta az Információs Ellenállást vezető Dmitrij Timcsukra hivatkozva az Unian. Állítása szerint a Luganszk, és a Donyeck környéki településeken lévő ukrán állásokat megerősíti a hadsereg – ami nem az ukrán erők által megindítandó támadásra, hanem csak pozíciók megtartására utal. Egy másik katonai beszámoló szerint egy ukrán egységet teljesen bekerítettek a szeparatisták, mielőbbi segítségre van szükség – írta a Donbassz egység vezetője, Szemjon Szemcsenko.
Putyin felhívása után a Donyecki (DNR), valamint a Luganszki Népköztársaság (LNR) – amelyet az orosz hivatalos sajtó egyesítve Novorosszijának nevez – elfogadta az orosz elnök javaslatát a humanitárius folyosóra vonatkozóan. A Vesztyi 24 orosz csatornának nyilatkozva Konsztantyin Zaharcsenko, a DNR önjelölt vezetője elmondta: nagyra értékelik az őket elsősorban erkölcsileg segítő Oroszország elnökének szavait, ezért hallgatnak rá. Igaz, a szabad elvonulásért cserébe az ukrán erőktől azt követelik, hogy hagyják hátra nehézfegyverzetüket.