Több mint egymillióan kényszerültek otthonaik elhagyására Ukrajnában a háború miatt – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A világszervezet adatai szerint ebből több mint 800 ezren Oroszországban tartózkodnak – igaz, döntő többségük hivatalosan nem kért menekültstátuszt.
Negyedmillió azok száma, akik Ukrajnán belül maradva hagyták el a harcok sújtotta Donyeck és Luganszk megyét – közölte Vincent Cochetel, a Reuters szerint. Néhány tízezren lehetnek, akik Belaruszba, Moldovába vagy az EU területére menekültek.
A harcok egész éjjel folytatódtak az ukrán erők és a szakadárok között Kelet-Ukrajnában. A kijevi beszámolókban azonban terroristáknak tekintett oroszbarát szeparatisták helyét mindinkább átveszik az orosz reguláris egységekről szóló jelentések.
Eszerint keddre virradóra 11 településen 22 tűzharcot regisztrált az ukrán és az orosz erők között az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) Donyeck és Luganszk térségében. Andrij Liszenko szóvivő szerint az elmúlt nap során 15 katonát veszítettek az ukrán erők, de elmondása alapján félszáz fős a vesztesége az orosz hadseregnek is.
Liszenko arról is beszámolt, hogy a szeparatisták kezén lévő Krasznij Lucs környékén az orosz hadsereg kijelölt egy területet, ahol saját halottait temeti el, így rejtve el a bizonyítékát annak, hogy orosz erők harcolnak Ukrajnában.
Kedden már az Európa Tanács elnöke is háborúnak nevezte az ukrajnai eseményeket. Jagland Thorbjorn erről Kijevben járva beszélt, miután tárgyalt az ukrán külügyminiszterrel, Pavlo Klimkinnel. Thorbjorn szerint nem kérdés, hogy Ukrajna területi egységét veszélyeztetni a nyílt háborús agresszió. A norvég politikus szerint a második világháború után kialakult rendszerek tökéletesítésére van szükség, hogy a békésen, a jogszerűség érvényesülésével lehessen a mostani konfliktust rendezni.
Az EU már dolgozik az Oroszországgal szembeni szankciók újabb csomagján. Az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint szerdán pontosítják a tervet és péntekre várható annak bejelentése is. Brüsszel elszántságát jelzi, hogy Federica Mogherini hétfőn egy interjúban kijelentette: Oroszország jelenleg nem stratégiai partnere az EU-nak.
Nyilvánvaló, hogy Oroszország fel akar minket bőszíteni – jelentette ki a finn kormányfő. A szokatlanul kemény hangot Aleksander Stubb azután ütötte meg, hogy Oroszország katonai repülőgépekkel megsértette északnyugati szomszédja légterét.
„Az orosz külpolitikai doktrína azon a könyörtelen elven alapszik, amely szerint ha te jól jársz, én veszítek”
– mondta a posztjára júniusban került politikus.
Stubb szerint nem lehet véletlen, hogy egy hát alatt háromszor is megsértették légterét az orosz vadászgépek. Úgy vélte, Moszkva célja bizonytalanságot és feszültséget kelteni szomszédaiban. Ugyanakkor Stubb leszögezte: Finnország továbbra is kitart katonai semlegessége mellett.
Kézenfekvő, hogy a történtek nyomán a NATO-tag Észtország államfője bejelentette: szükségesnek tartaná, ha országa területén a NATO állandó katonai bázist létesítene.
„Nem kellene felosztanunk a szövetséget olyan tagállamokra, amelyek területén van és olyanokra, amelyek területén nincs állandó NATO-támaszpont. Ez rossz üzenetet közvetít a lehetséges agresszornak"
– idézte az MTI Toomas Hendrik Ilvest.
A Finnországot érintő légtérsértés épp azért meglepő, mert nem csak a NATO-tag balti államokat inti óvatosságra, de meggyorsíthatja Ukrajna közeledését is a nyugati katonai tömbhöz, amit Moszkva állítólag feltétlenül el szeretne kerülni.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő korábban közölte, hogy az október 26-i választások után, ha a parlament erre felhatalmazást ad, úgy Ukrajna megcélozza a NATO-tagságot. A katonai szövetség főtitkára, Anders Fogh Rasmussen erre reagálva közölte: ha valóban kérvényezni fogja Kijev a tagságot, úgy a NATO megvizsgálja ennek lehetőségét, de konkrét menetrendet még nem lehet felvázolni.
Putyin korábban a Krím „visszacsatolását” is részben azzal magyarázta, hogy máskülönben ott hamarosan amerikai katonai bázis jelent volna meg, ezzel is jelezve, hogy Ukrajna NATO-tagsága Oroszország alapvető stratégiai érdekeivel ellentétes.
Kedden először kommentálta Kijev csatlakozási szándékát az orosz külügyminiszter is. Szergej Lavrov szerint ha Ukrajna a katonai szövetség tagjává válna, azzal csak tovább mélyülne a válság, ellehetetlenítve a rendezést. Lavrov szerint Ukrajna NATO-tagságát különösen az EU és az Egyesült Államok forszírozza.