A szankciókkal csak azt fogjuk elérni, hogy Oroszország még inkább elfordul Európától. Már látszanak is az első jelek, hiszen Moszkva Kínától és más országoktól szerzi be, amit nem kap meg nyugaton, és ezekbe az országokba exportál nyersanyagokat, aminek az a végeredménye, hogy Európa gyengébb lesz, Oroszország pedig hátat fordít Európának – ezt Navracsics Tibor külügyminiszter mondta a Die Weltnek adott interjúban. Navracsics szerint Orbán Viktor nincs egyedül ezzel a véleménnyel, legfeljebb ő mondja ki a legvilágosabban.

A Die Welt azt vetette fel, hogy Magyarország hintapolitikát folytat, hiszen elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, de elutasítja az Oroszország elleni szankciókat. Navracsics erre azt mondta: ez csak azt a véleményünket tükrözi, hogy a szankciók hatástalanok lesznek. Bár Magyarország a szankciókat leginkább megszenvedő öt uniós tagállam közé tartozik, betartja a szankciókat, lojális az EU-hoz és lojális a NATO-hoz, hangsúlyozta a külügyminiszter. A magyar kormány olyan megoldást szeretne, amely kevésbé árt az EU-nak és alkalmasabb a válság rendezésére – mutatott rá Navracsics. 

A külügyminiszter szerint Orbán Viktor azt fejtette ki, hogy szankciókkal nem lehet megoldani az ukrán válságot, és attól tart, hogy mi sokkal inkább rászorulunk az orosz nyersanyagokra, mint Oroszország a mi termékeinkre. Éppen ezért érdekeltek vagyunk a konfliktus megoldásában, hiszen ha ez nem sikerül, akkor Magyarország így vagy úgy a legnagyobb vesztesek közé kerül.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország fél-e Oroszország hatalmától és Európa gyávaságától, és vajon bízik-e abban, hogy a Nyugat megvédi Oroszországtól, Navracsics Tibor ezt felelte:

Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak a Nyugat szolidaritásáról. 1945-ban és 1956-ban a Nyugat nem állt Magyarország mellé, hogy megvédje Oroszországtól. Én személyesen azért bízom abban, hogy a NATO- és az EU-tagságunk megfelelő védelmet nyújt.

Navracsics szerint manapság Nyugat-Európa politikusai is tudják, hogy a kelet-európai országok teljes mértékben Európához tartoznak. 

Nagyon hamar meglátjuk, hogy megvéd-e minket a Nyugat

– mondta Navracsics arra utalva, hogy a balti államok NATO-támaszpontokat és a szövetség erősebb katonai jelenlétét igénylik a területükön, és „fontos teszt” lesz, hogy a NATO teljesíti-e ezeket a kéréseket.

Navracsics szerint hazánk nincs annyira fenyegetett helyzetben, mint a balti államok, de Magyarországon is erősödhet a biztonságérzet, ha a NATO erősíti jelenlétét a Baltikumban. Amennyiben viszont az észak-atlanti szövetség elutasítja a balti köztársaságok kéréseit,

a magyarokban felmerülhet a gyanú, hogy nekünk sem segít majd a NATO, ha hasonló helyzetbe kerülünk.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor szerint nem lehetséges konszenzus az EU-ban az ukrán válsággal kapcsolatban, mert Lengyelország biztonságpolitikai kérdésként tekint a helyzetre, Magyarország viszont gazdaságilag közelíti meg a kérdést, a miniszter azt mondta: mindez egyszerűen a tények leírása, és Szlovákia is osztja a magyar véleményt.

Robert Fico szlovák miniszterelnök mondta ki elsőként, hogy az Oroszország elleni szankciók kontraproduktívak – mutatott rá a külügyminiszter. Érthető, hogy Lengyelország és a balti államok a földrajzi helyzetük és múltjuk miatt fenyegetve érzik biztonságukat, de „egy szlovén vagy magyar valószínűleg másként éli meg” az ukrajnai konfliktust, és nemcsak azért, mert a válságövezettől távolabb élnek, hanem azért is, mert Lengyelországban és a balti országokban a szovjet uralom „sokkal brutálisabb volt, mint nálunk”.