1,8 millióan vonultak utcára Barcelonában csütörtökön, hogy a katalán függetlenségért tüntessenek. A megmozdulás újabb jele az élesedő Madrid-Barcelona feszültségnek, számolt be az Euobserver.com. A 7,5 milliós katalán közösségnek a negyede állt ki a spanyolországtól való elszakadás mellett.

A katalán nemzeti színekbe, vörös-sárgába öltözött, zászlókat lengető tömeg a „függetlenséget” és a „szavazni akarunk” jelszavait kiabálta az utcákon. A tüntetést a katalán nemzeti napra szervezték: ez az a nap, amikor 1714-ben a terület elvesztette függetlenségét.

A katalán függetlenség napját egyébként hosszú ideje ünneplik, de csak az utóbbi három évben vált a függetlenségi mozgalom napjává.

Az ellentéteket nem csak a gazdasági válság, hanem Madrid központosítási törekvései is növelték.

• Az év elején a katalán parlament népszavazást írt ki, amelyen arról lehetett volna dönteni, hogy Katalónia egy külön állam-e, és ha igen, akkor akarják a függetlenségét. A madridi kormány azonban kimondta, hogy meg fogja akadályozni a szavazást.
• A helyi parlament a jövő héten szavaz arról a törvényről, amely lehetővé teszi a népszavazást. A szakértők szerint azonban a központi alkotmánybíróság nem hagyja majd jóvá a jogszabályt.
• Nem segített az sem, amikor a spanyol alkotmánybíróság elkaszálta a katalán alkotmány újrafogalmazott változatát, noha arra már a spanyol parlament is rábólintott.
• Az indulatokat a katalán nyelv iskolai használatát visszaszorító új törvények szították tovább.

A katalán törekvések most nagyban függnek attól is, hogy mi lesz a szeptember 18-i skót népszavazás eredménye. Ha pedig Skócia elszakadna az Egyesült Királyságtól, akkor miként reagál Brüsszel az új európai állam megalakulására.