Moszáb Hasszán Juszef tudja, hogyan kell tabukat döntögetni. A Hamász egyik alapítójának, Hasszán Juszef sejknek a fiaként az izraeli belbiztonsági szolgálatnak (Sin Bét) dolgozott közel tíz éven át, áttért a keresztény vallásba, és minderről beszámolt A Hamász fia című életrajzi könyvben. Terrorista akciókban való részvétel vádja miatt az amerikai hatóságok deportálni akarták, végül megkapta a politikai menedékjogot. Most az Egyesült Államokban él, naponta meditál, vegán életmódot folytat és az életét bemutató dokumentumfilm premierjein tűnik fel a volt ügynökével együtt.
Moszáb Hasszán Juszef érettségi előtt állt, amikor letartóztatták, mert fegyvert vásárolt és aktív volt a rámalláhi Hamász-sejt diákszervezetében. 1996-ban, a kihallgatása után izraeli börtönbe került, ahol szembesült a Hamász katonai szárnyának a brutalitásával, amihez képest az izraeli hírszerzés, a Sin Bét kihallgatási módszerét emberségesnek minősítette. „Úgy gondolom, a személyisége akkor egy olyan szakaszba ért, amikor eldöntötte, hogy szembe megy mindazzal, amit tanult, és amivé nevelték” – mondta Gonen Ben Jichák, Moszáb volt ügynöke a Tel-Aviv-i Művészeti Tanács által szervezett A zöld herceg (The Green Prince) című dokumentumfilm premier előtti vetítését követő beszélgetésen. A film szeptember 12-én került az amerikai mozikba.
A zöld herceg című dokumentumfilmet Moszáb Hásszán Juszef életrajzi könyve alapján Nádáv Sirman rendezte. A 2014-es Sundance Filmfesztiválon elnyerte a közönség díját. Míg A Hamász fia című könyv olvasói Moszáb nézőpontját ismerik meg, addig a filmnézők Jichákét is, valamint további, korábban nem publikált részleteket is megtudnak kettőjük viszonyáról.
„Nem küldünk embereket börtönbe azért, hogy lássák a Hamász kegyetlenkedéseit” – fejtette ki Jichák, akit Moszáb Loajként ismert. „Moszáb azért került oda, mert terrorista cselekményt akart elkövetni, amiért leülte a neki kiszabott időt. Ez alatt látta mindazt a brutalitást, amit személyiségéből fakadóan nem tudott elfogadni. Nem vagyok szakember, aki túl sokat tudna a börtönön belüli életről, de azt elmondhatom, hogy a világ legtöbb börtönében van egyfajta szabadság, értsd, amikor bent vagy, azt akarod, hogy csend legyen.”
1997-től tíz éven át információkkal látta el a Sin Bétet, megkapta a „Zöld Herceg” fedőnevet tekintettel származására és a Hamász zászlójának a színére. Sokan, akiket Jichák maga vagy kollégái szerveztek be, tisztában voltak tettük erkölcsi felelősségével. „Azt kell mondanom, hogy értem, miért gondolják azt a palesztinok, hogy ezek az emberek, elárulják őket” – mondta Jichák. „De ugyanakkor ők úgy érezték, hogy az erkölcsös útján járnak, és azért teszik azt, amit, mert életeket akarnak megmenteni mindkét oldalon. Ami igazán érdekes Moszábban, hogy ez volt az első alkalom, hogy valaki közülük kiállt a nyilvánosság elé.”
„Ha valaki a tulajdon anyját erőszakolja meg, az egy szégyenteljes cselekedet, de Izraellel együttműködni, az sokkal szégyenteljesebb” – hangsúlyozta az ügynök Moszáb filmben elhangzott szavait. „Ez nagyon igaz” – mondta.
„Logikai elvek alapján meggyőzni a célszemélyt nem lehet! Először is nagyon nehéz intellektuális vitát folytatni, amikor alapvetően korlátozva vagy az adott nyelven” – mondta. Bár jól beszél arabul, de nem gondolná, hogy elég jól ahhoz, hogy egy ilyen típusú beszélgetésbe belemenjen. „Szakmai szempontból, amikor beszervezel valakit, nagyon fontos, hogy ne vitázz vele, hanem találj rá arra a pontra, amin keresztül rá tudsz kapcsolódni és ő is rád. Meg kell találni a közös pontot, ami bármi lehet. Lehet a zene, amit szeret. Az nem számít, hogy te szereted-e, de akkor és ott te szereted azt a zenét.”
Héber Egyetemen elkövetett mészárlás – 2002. július 31-én az egyetem Scopus-hegyi kampuszának egyik kávézójában egy pokolgép robbant fel, 9 embert megölt és közel százat megsebesített.
Rishon lecioni Sheffield Club-i merénylet – 2002. május 7-én este 11 óra 3 perckor egy palesztin öngyilkos merénylő (Ibrahim Sarahne) követte el, 16 embert megölt, 55-öt megsebesített, közülük 10-et életveszélyesen. A merénylet elkövetésében segített Irina Polishhuk, ukrán illegális bevándorló is, akit 2011. október 18-án engedtek szabadon másokkal együtt Gilád Salit izraeli katonáért cserébe.
Jeruzsálemi Momemt Kávézói terrortámadás – 2002. március 9-én nem sokkal este féltizenegy előtt lépett be az öngyilkos merénylő a kávézóba (100 méterre van a miniszterelnöki rezidenciától), 11embert megölt, és 54-et megsebesített.
Gonen Ben Jichák apja az Izraeli Védelmi Erők (IDF) ezredese volt, Moszáb Hasszán Juszefé a Hamász egyik alapítója és szellemi vezetője. Az apák egymás ellen harcoltak, míg fiaik már együtt. A Hamász rámalláhi katonai szárnya felelt több terrorista akcióért is a második intifáda alatt: a Héber Egyetemen elkövetett mészárlásért, a rison lecioni Sheffield Clubban történt öngyilkos merényletért, a Jeruzsálem belvárosában található Moment Kávézónál elkövetett terrorista akcióért és még sok másért, mondta.
„A Moszábbal való közös munka ideje alatt sok terrortámadást meg tudtunk akadályozni. Konkrét számot nem tudok mondani. Az egyik például az volt, amikor 5 öngyilkos merénylő megkereste Moszábot és menedéket kért tőle” – számolt be Jichák. „Arra készültek, hogy 2002-ben sávuót ünnep alatt Jeruzsálem öt különböző pontján hajtanak végre öngyilkos merényletet. Ez egy szörnyű terv volt.”
Egy Moszábon végrehajtott poligráf vizsgálat vezetett oda, hogy felhagyott addigi munkájával. „Amikor Moszáb ott hagyta a Sin Bétet, már én sem dolgoztam ott, csak később jutott tudomásomra a vizsgálat” – mondta a volt ügynök. Moszáb 2007-ben sürgős állkapocsműtétre hivatkozva az Egyesült Államokba utazott, 2009-ben beadta kérvényét, amiben politikai menedékjogért folyamodott, amit 2010. június 30-án Gonen Ben Jichák vallomásának köszönhetően megkapott.
Nem sokkal azután hogy apja kitagadta őt: „Én, Hasszán Juszef sejk... feleségem, fiaim és lányaim kijelentjük, hogy mindenestül megtagadjuk azt a férfit, aki a mi legidősebb fiunk volt, és akit Moszabnak hívnak” – állt a 2010. március 1-jén kiadott közleményben.
„A Hamásznak megvan a saját nézőpontja” – mondta az aktuális helyzetre reagálva Moszáb. „Az ő világuk teljesen más, mint az általánosságban vett nyugati, szabad világé, de ugyanakkor tudják, hogy hogyan beszéljenek, hogy a nyugati célközönség meghallja és meg is értse őket. Ha az lenne a kérdés, hogy szerintem békét lehet-e kötni a Hamásszal. Nos, nem gondolom” – fejtette ki véleményét.
„A napokban kivégeztek 15 embert Izraellel való együttműködés vádjával. Valószínű, korábban letartóztatták őket droghasználatért vagy más dolgokért, és most könnyű volt azt mondani, hogy együttműködtek Izraellel.” (Augusztus 26-án este bejelentették, hogy Izrael és a Hamász között életbe lépett egy hosszú távú tűzszünet.)
Moszáb legutóbb májusban volt Izraelben, egyébként az Amerikai Egyesült Államokban él, „mert nem olyan könnyű megtalálni valakit az Államokban” – mondta Jichák. „De óvatosnak kell lennie. Rég eldöntötte, hogy szabad akar lenni, és szereti az életet.”