A napokban 16 muzulmán bosnyákot tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy az Iszlám Államnak toboroztak önkénteseket. Köztük Husein Bilal Bosnic-ot, a szélsőséges iszlám vahhábista mozgalom egyik vezetőjét. Nem világos viszont az, hogy alapos gyanúval, vagy csak megfélemlítés céljával. 7 embert azóta már el is engedtek.
Nagy port kavart a Husein Bilal Bosnicról, a szélsőséges iszlám vahhábista mozgalom egyik vezetőjéről készült felvétel, amin arra buzdítja a fiatal muzulmánokat, hogy csatlakozzanak a szent háborúhoz, magyarán az Iszlám Államhoz (IS). Feltehetően a felvétel is szerepet játszott abban, hogy a bosnyák rendőrség 16 olyan embert tartóztatott le, akik valószínűsíthetően támogatják a radikális iszlamistákat és kapcsolatban állnak a szélsőséges szervezettel. Egyelőre a hatóságok nem nyilatkoztak az akcióról, de Zoran Gubac, a Bosznia-hercegovinai állami nyomozó iroda vezetője azt ígérte, hogy lesznek még letartóztatások.
A letartóztatottak egy részének hozzátartozói úgy látják, hogy a családtagjaikat igazságtalanul fogták el. Az egyik gyanúsított testvére, Emir Muratovic azt nyilatkozta az Oslobodjenje című napilapnak, hogy Elvir nevű testvérét csak azért tartóztatták le, mert az iszlám vallást gyakorolja.
Milyen terroristák? Csak ők látnak terroristákat. Bárkit letartóztatnak, akinek szakálla van.
Mindenki mindent írhat és kiadhat, de ha egy muzulmán a vallását akarja gyakorolni, nem teheti
– panaszolta a fiú a lapnak.
A Vijestiummeta nevű radikális iszlamista honlapon pedig egyenesen állami terrornak nevezték az akciót, és az emberi jogok megsértésével vádolják a hatósági szerveket. Elképzelhető, hogy állami nyomásra a helyi vahhábista szervezeteket meg akarják félemlíteni. Ami ennél jóval valószínűbb, hogy tényleg olyan embereket tartóztattak le, akik igenis aktívan részt vesznek az IS propaganda terjesztésében.
A mostani akció feltehetően egy nagyobb, nemzetközi program része, hiszen már hónapok óta tart. A múlt hónapban 40 embert tartóztattak le Koszovóban, hasonló okokból.
Felismerték, hogy a honfitársaink részesei annak, ami Irakban és az ISIS-ben folyik, erőszakos cselekedeteket követnek el
– mondta Vlado Azinovic, a szarajevói egyetem Politikatudomány Karának professzora a balkaninsight.com-nak.
Ebben a túlnyomóan muzulmán államban, ahol a lakosság politikailag, etnikailag és vallásilag is megosztott, egy újabb radikális eszme elterjedése katasztrófális következményekkel járna. A délszláv háborúból megörökölt mostani államberendezkedés és társadalmi helyzet igen törékeny. Amíg a politikai és társadalmi válságok mindennaposak, Bosznia a radikális eszmék táptalaja lesz, amik közül mostanság az iszlám fundamentalizmus tűnik ki leginkább – vélekedett Azinovic.
Elemzők szerint most Bosznia-Hercegovina a radikális iszlamista szervezetek európai központja. Az őket támogató szervezetek humanitárius csoportokon keresztül juttatják el hozzájuk a pénzt, és a szálak Bécsig vezetnek. A hozzáférhető adatok alapján a bosnyák radikális csoportok egyelőre kis számban vannak, de Vehid Sehic bosnyák politikust idézve „a mostani boszniai társadalom sérülékenységét tekintve, (a radikálisok) nagyon veszélyesek".
A vahhábizmus az iszlám egyik irányzata, amely a szigorú erkölcsi és viselkedési normák betartatását, valamint a Korán alapvető tanításainak feltétel nélküli elfogadását követeli meg. Az irányzat az iszlám keletkezése óta jelen van, ám térnyerése a 18. századi Mohamed ibn Abd al-Vahhábnak köszönhető. Az ő tanításai nagy hatással voltak a szaúdi királyság alapítójára, és ennek köszönhetően ez Szaúdi-Arábia hivatalos vallási irányzata. A vahhábizmus nem tolerál más iszlám irányzatokat, és pláne nem más vallásokat.
A szélsőséges iszlám eszmék terjedése viszont nem új keletű dolog Bosznia-Hercegovinában. A lakosság többségét alkotó muzulmán bosnyákok nagy része mérsékelt követője az iszlámnak, csak kevesen tartoznak a szigorú törvények szerint élő vahhábista közösségekbe. Bosznia-Hercegovina Európa egyik legszegényebb országa, és elemzők szerint a radikális eszmék könnyebben terjednek ott, ahol a munkanélküliség, kilátástalanság és szegénység szerves része a mindennapoknak.
A 16 letartóztatott között ott van Hamdo Fojnica, egy állítólag Irakban életét vesztett muzulmán harcos édesapja is. A Szíriában három éve kirobbant konfliktusban nagyjából 160 bosnyák férfi, és körülbelül 20 nő vett részt. Ennyi emberről lehet tudni, hogy vallásos, illetve ideológiai meggyőződésből csatlakoztak valamely milíciához a Közel-Keleten.
Hamdo Fojnica fia, Emrah Irakban vesztette életét egy öngyilkos merényletben. 2011-ben pedig a vádak szerint az amerikai nagykövetség elleni támadásban segédkezett. A vádat bizonyíték híján ejtették, és úgy tűnik Emrah rövid időn belül csatlakozott a szíriai eseményekhez. A Vijestiummeta arról tudósított, hogy a fiatalember kész volt mártírhalált halni a szent ügyért. Amikor édesapját tájékoztatták telefonon fia haláláról, állítólag büszke volt, hogy fia hősi halált halt.
Ha figyelembe vesszük azt a felmérést, miszerint nagyjából 1400 tagja van a vahhábista közösségeknek Boszniában, a 180 ember nem kevés. Azinovic azt hangsúlyozza, hogy itt többről van szó, mint a vallásos meggyőződésről. A politika szerinte kihasználja az embereket, hiszen
Ezek az emberek leginkább a társadalom alsóbb rétegeiből kerülnek ki. Olyanok, akiknek nincs lehetőségük vagy kedvük dolgozni, kevésbé műveltek, és így azt hiszik, hogy szent küldetésüknek így tesznek eleget.
Az államszervezet továbbra is bizonytalan lábakon áll, és egyre többen kérdőjelezik meg a nyugati fajta demokráciát. A poltikától és gazdasági helyzettől frusztrált muzulmán fiataloknak pedig kiutat jelenthet a fundamentalista gondolkodás.
A demokráciában csak arra van jogod, hogy egyetérts azzal, amit felajánlanak neked. De tudják mit, az embernek nem kéne meghajolni semmi előtt, csak a teremtő, Allah előtt.
– vitatta Bosnic a demokráciát egyik beszédében.
A 90-es évek konfliktusokkal teli időszakában erősödött meg a fundamentalista iszlám. A délszláv háborúban a legtöbbször fegyvertelen bosnyák muzulmánok nem tudták megvédeni magukat a rájuk rontó szerb milíciáktól. Ez helyzet egy hatalmi vákuumot teremtett, ami felkeltette különböző iszlám szervezetek figyelmét. A bosnyák muzulmánokat így közel-keleti szervezetek támogatták fegyverekkel, pénzzel, és az ideológiai képzésüket is megkezdték. Az egyik fő támogatójuk állítólag Szaúd-Arábia, ami több mint 370 millió dollárt gyűjtött a bosnyák dzsihád támogatására a 90-es években. Így a vahhábista ideológia is gyökeret vert Boszniában, amit azóta is támogatnak a hasonszőrű szervezetek.