Bagdadtól délnyugatra és a Szindzsar-hegységben is támadást indított az amerikai légierő az Iszlám Állam (IS) terroristái ellen – közölte a BBC.
A katonai források szerint vasárnap vagy hétfőn végrehajtott akciók az elsők voltak azóta, hogy Barack Obama a múlt héten döntött a katonai lépések kiterjesztéséről az iraki biztonsági erők megsegítésére a radikális terroristákkal szemben. Augusztusban a légierő 162 támadást hajtott végre Észak-Irakban, hogy meggátolja az IS erőinek előrenyomulását az iraki Kurdisztán felé.
Az iraki erők feladata a szárazföldön megindulni az IS bázisai ellen.
A légi csapás során az IS hat, közelebbről nem meghatározott járművét semmisítették meg a Szindzsar-hegységben, ahol a nem iszlám vallású jazidi nép tagjai kerestek menedéket az IS harcosaival szemben.
Obama korábban hangsúlyozta, hogy a légi csapások kiterjesztése nem jelenti az amerikai erők visszatérését Irakba. Szárazföldi műveletekben az amerikai hadsereg nem fog részt venni.
Washington szerint 20-31 ezer között lehet az IS fegyvereseinek száma Irakban és a polgárháborúba süllyedt Szíriában.
A hétfői párizsi megbeszéléseken felmerült további 13 ország részvétele a kiterjesztett katonai akciókban, de Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Törökország és több arab állam várható konkrét szerepe egyelőre nem tisztázott – hívta fel a figyelmet a Reuters.
A megbeszéléseken jelen volt az iraki külügyminiszter is, aki sajnálatát fejezte ki, hogy Irán képviselői nem voltak jelen Párizsban.
London a csütörtökön esedékes skót függetlenségi népszavazás és a kilenc hónap múlva soron következő választások árnyékában nem szívesen venne részt katonai akciókban, de az IS ellen fegyverekkel és kiképzéssel segíti a kurdokat Észak-Irakban. David Cameron egyszer már megégette magát a szíriai beavatkozási szándékkal, amit a parlament végül megfúrt.
Berlin nem kíván aktívan részt venni a légi csapásokban.
Ankara támogatja a szunnita erőket Szíriában, de az IS elleni iraki beavatkozástól ódzkodik, attól tartva, hogy azzal gyengítené a Szíriában Bassar Aszad elnök ellen harcoló erőket.
Az arab államok közül nyíltan még senki nem vállalta fel a részvétel lehetőségét, Szaúd-Arábia is csupán a nyugati támogatást élvező szíriai szunnita fegyveresek – tehát nem az IS radikálisainak – kiképzését vállalta fel.
Párizs viszont jelezte, hogy kész közvetlen katonai erőkkel bevetni magát a légi csapásokban Irakban, Szíriában azonban nem.
A Nyugat az IS-szel szembeni fellépéssel kissé ellentmondásos helyzetbe kerül Szíriában. A damaszkuszi vezetés ellen három éve indult polgárháborúban ugyanis a Nyugat egyértelműen Aszaddal szemben állt ki, ellentétben Moszkvával. Az elmúlt időszakban azonban az Aszaddal szembeni erők egyre inkább a radikálisok kezébe kerültek, a fő erőt most már az IS adja. Közvetve tehát az amerikai fellépés annak az Aszadnak kedvez, akinek távozását Washington már három éve el szeretné érni.
Washington azonban jelezte: Aszadnak nem szabad beavatkoznia a harcokba, és az amerikai erők semmiféle együttműködést nem terveznek a szíriai elnök erőivel a légi csapások végrehajtásakor.