Aláírta Petro Porosenko az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) javaslatára azt a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna leállítsa oroszországi határain az átkelést az autós és gyalogos, valamint tengeri forgalom előtt – írta az Unian.ua. A döntés – amennyiben életbe lép – nem érinti a légi és a vasúti közlekedést a két ország között, bár a lehetőséget azok korlátozására is fenntartja.
Porosenko ukázával egy időben az ukrán források arról számolnak be, hogy Donyeck környékén jelenleg is nehéztüzérségi harcok folynak az oroszbarát szeparatisták és az ukrán erők között, dacára a szeptember elején Moszkva közreműködésével kötött minszki megállapodásban megfogalmazott tűzszünetnek.
Az ukrán fél szerint a Moszkva által támogatott szakadárok nem tettek eleget annak a követelménynek sem, hogy minden katonai erejüket visszavonják a térségből. Az Információs Ellenállás vezetője, Dmitrij Timcsuk szerint legfeljebb átcsoportosítások történnek: amit látszólag visszavontak, az végül nem sokkal arrébb újra felbukkan.
A helyzetet a szervezet szerint tovább rontja, hogy Moszkva újabb humanitárius konvoj elimdítására készül, ami az ukrán gyanú szerint az élelmiszereken, gyógyszereken túl a szeparatisták megerősítésére szánt fegyvereket is rejt majd.
„Ha a szankciók túl puhák lesznek vagy nem érvényesítjük őket, akkor Putyin megpróbálja egyesíteni Kelet- és Dél-Ukrajnát a Krímmel” – jelentette ki a Washington Postnak adott interjújában Litvánia elnöke. Dalia Grybauskaite szerint Moszkva tovább is fog menni, ha hagyják, akár a balti államok is veszélybe kerülhetnek. „Ukrajnában háború van. Az EU és a világ több vezetője úgy beszél róla, mintha csak bizonyos terrorista csoportok támogatásáról lenne szó” – mondta az elnök, aki szerint Oroszország nemcsak fenyegeti szomszédjait, hanem szabályos háborút szervez ellenük, most még csak Ukrajnában, de ha a külvilág nem lesz elég határozott, akkor máshol is. Elvégre „legutóbb azt mondta, hogy két nap alatt képes elérni a balti államokat, Varsót és Bukarestet is. Ez a szomszédok nyílt fenyegetése” – jelentette ki a politikus, erélytelenséggel vádolva Brüsszelt és Washingtont is.
Az ukrán elnök nem sokkal csütörtöki első nagyszabású sajtótájékoztatója előtt bejelentette, hogy Ukrajna 2020-ban fogja kérni felvételét az EU-ba. A kétórás – magyar idő szerint 15 óráig tartó – sajtótájékoztató, amelyen
Az orosz és ukrán nyelv között egy mondaton belül is váltó elnöki sajtótájékoztatón Porosenko az október 26-án esedékes előrehozott parlamenti választás kapcsán elmondta: amint megvan a parlamenti többség, alkotmányos módosítást kezdeményez, az ország decentralizációja érdekében.
Kérdés azonban, hogyan fogják megtartani a választást azokon a területeken, amelyek nem az ukrán erők ellenőrzése alatt állnak. Porosenko szerint ezt csak az ukrán szervek közreműködésével lehet lebonyolítani, és reméli, hogy nemzetközi megfigyelők részévtelével együtt erre sor fog kerülni Donyeck és Luganszk megye szeparatista ellenőrzés alatt lévő területein is.
Az elnök elmondta: hisz a békés megoldásban, már csak azért is, mert úgy látja, hogy az orosz társadalom Moszkva katonai részvételének elsöprő támogatása után mostanra már kevésbé áll ki az orosz katonai beavatkozás mellett.
Moszkvának üzenve megismételte a minszki megállapodás fő teljesítendő pontjait:
Kijevben az áramszolgáltató bejelentette, hogy a fővárosban is hosszabb áramszünetek lesznek, miután az áramtermelés nem folyamatos az erőművek akadozó szénellátása miatt. Ukrajna jelentős szénkészletei ugyanis Kelet-Ukrajnában vannak.