Orbán Viktor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola évnyitóján arról beszélt, a térség magyarságának biztonsága a legfontosabb a kormánynak – nem sokkal azután, hogy Magyarország elzárta az Ukrajnába, így Kárpátaljára is érkező gázt.
„Hol vagy, Orbán Viktor bácsi?” – az 51 éves kormányfő az utóbbi időben olyan hitelesen hozza a már erősen korosodó politikus figuráját, hogy azok a hatvanon túliak is idősebbnek hitték maguknál, akik Beregszász belvárosában vártak rá, hogy köszönthessék őt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitója előtt. „Mondjuk, én már láttam őt, nyolc évet voltam magyarban, bent voltam a parlamentházban is” – büszkélkedett az Orbánt lebácsizó társa, de a babérokat már nem volt ideje learatni, mert megjelent a kormányfői konvoj, amit azonnal megrohamozott a több mint százfős tömeg.
Nem mertem felnézni rá, de biztos benne leszek a tévében!
– súgta oda barátnőjének egy középkorú nő, mikor kiverekedte magát a tumultusból.
A gyűrű közepén lépdelő Orbán csak lassan jutott el a főiskola bejáratáig, de onnan már könnyű volt az út abba a terembe, ahol zárt ajtók mögött tárgyalt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetésével.
Brenzovics a zártkörű találkozón tájékoztatta Orbánt az ukrajnai részleges mozgósításról, amely magyarokat is érintett. Sorozás most nincsen, majd a parlament fog dönteni arról, hogy ezt újra elkezdik-e, mondta KMKSZ elnöke, aki szerint a sorozás felújítása esetén is kérdéses, hogy Ukrajnának lesz-e elég pénze fel is szerelni ezeket a katonákat. Szót ejtettek a menekültkérdésről is, ám Brenzovics szerint jóval kevesebben jöttek el Kelet-Ukrajnából Kárpátaljára, mint arra számítottak. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak így most alábbhagytak.
Ami a kárpátaljai autonómia kérdését illeti, Brenzovics szerint azt semmiképpen sem a konfliktussal kell kivívni. Először meg kell teremteni a békét, majd biztosítani kell a jogállam felépítését Ukrajnában, ami majd biztosítja, hogy érvényesülnek a nemzetiségi kisebbségek európai értelemben vett jogai". A jogállam megteremtése azért is fontos a kárpátaljai magyar vezető szerint, mert csak ezzel érhető el, hogy a papíron jól megfogalmazott törvények valóban érvényesüljenek. Brenzovics szerint Porosenko ukrán elnök eddigi javaslatai előrelépést mutatnak az önigazgatás megvalósítása felé.
A találkozón Orbán közölte a KMKSZ elnökével, hogy Magyarország volt az első, aki gázt szállított Ukrajnába, miután kétségessé vált az orosz gázexport, Szlovákia csak később kapcsolódott be. „Mivel bizonytalanná vált, hogy Oroszország folytatja-e az Európába irányuló gáz exportját, ezért Magyarország leállította az Ukrajnába irányuló szállítást, hogy feltöltse tárolóit" – mondta Brenzovics László.
hiszen az elmúlt évtizedekben Kárpátalján nagy erőfeszítéseket tettek, hogy áttérjenek a gázfűtésre. Azonban akkor is gond lehet, ha lesz gáz,
Brenzovics szerint annak azért kevés esélye van, hogy Oroszország teljesen elzárja a gázcsapokat. Szerinte rövid távon Oroszország ezzel ugyan zsarolhat, de hosszú távon számára is veszteség lehet, ha megbízhatatlan beszállítóként tűnik fel.
„Nekem tűzifám is van, nem aggódom, de van, aki most foghatja a fejét” – tárta szét a kezét egy beregszászi férfi. Szerinte persze érthető, hogy Magyarország a saját maga bebiztosítására gondol. Szavaiban semmi neheztelés nem volt, az „ők” és „mi” olyan természetességgel jött ki a száján, mintha sose hitte volna el a határokon átívelő nemzetegyesítés kormányzati retorikáját.
Orbán megbeszélése elhúzódott, az évnyitóra a szemközti református templom zsúfolásig megtelt padsoraiban türelmesen várakoztak, legfeljebb néhányan morgolódtak azért, mert a biztonsági intézkedések miatt a fotósokat egy kis sarokba szorították. „Ez mégiscsak egy évnyitó, nem csak Orbán Viktorról szól!” – méltatlankodott egy nő, aki a felhajtás közepette talán egyszerűen csak elsőéves gyerekét akarta volna lefotózni.
A kormányzati delegációból elsőként Semjén Zsolt jelent meg a templomban, de a kormányfő helyettese annyival hamarabb jött be, hogy Németh Zsolt, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár és az állva fogadott Orbán Viktor talán egy ideig nélküle is tárgyalt még a KMKSZ-t vezető Brenzovics Lászlóval.
Amíg a miniszterelnökre vártunk, beszélgetni kezdtem a diákokkal. „Bocsánat, még nem tudok jól magyarul” – vallotta meg egymás után két diáklány is a gólyák között ülve. Idén még ukránul tanulnak, másodévtől már magyarul, hogy végül angoltanárként diplomázzanak. A két félig magyar lány a nyelvi nehézség ellenére azért választotta a beregszászi főiskolát az ungvári egyetem helyett, mert
„Ha ezt az intézményt választották, az azt jelenti, hogy igent mondtak szülőföldjükre, a kárpátaljai értékek megőrzésére” – visszhangozta viszont nem sokkal később Orbánt a templom, így a két diák inkognitóját inkább megőrzöm. A miniszterelnököt az ünneplők felállva fogadták.
A kormányfő másról is bizakodóan beszélt. A hallgatóság például megtudhatta azt is, hogy „nemzeti és nemzetközi egyetértés van arról, hogy Magyarország ígéretes és szép jövő előtt áll”, és hogy „Magyarország az EU és a NATO büszke tagja”. Erről Brüsszelben és Washingtonban talán mást gondolnak, de szerencsére onnan senki nem jött el ide. Ügyesen az Oroszország elleni szankciókról is szólt Orbán, kijelentve, hogy
nem támogatunk semmilyen szankciót, amely az önök életét nehezebbé teheti.
„A magyar kormánynak az önök biztonsága a legfontosabb” – jelentette ki, a zárt ajtók mögötti tárgyalás után itt már nem ejtve szót a Magyarország felől Ukrajnába irányuló földgáz szállításának váratlan csütörtöki leállításáról.
Orbán mindezt már Rákóczi Ferenc-díjasként mondta, miután a főiskola az idén alapított díjat elsőként neki és Brenzovics Lászlónak adta át a templomban.
„Remélem, nem azért, amit eddig tettem, hanem azért, amit majd tenni fogok” – fogadta Orbán a kitüntetést, amit azért is kapott Orosz Ildikó főiskolai elnöktől, mert tavaly együttműködési megállapodást írt alá az intézmény a kormánnyal, és ennek révén lehetővé vált a még az első Fidesz-kormány előtt létrejött főiskola nagy volumenű fejlesztése.
Persze más múltbeli érdemeknek is lehetett szerepük, elvégre Brenzovics azt mondta az évnyitón Orbánról, hogy ő az, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió széthullásához vezető 1989-es események elindultak.
De Orbán inkább a jövőről beszélt. Azt is megígérte a hallgatóságnak, hogy növelni fogja a kormány a határon túli intézmények fenntartására szánt összeget.
„Magyarnak lenni felemelő, de nem kifizetődő” – mondta Széchenyire hivatkozva Orbán, megígérve, hogy ezután kifizetődő is lesz. Hogy vannak, akik ezt már rég tudják, és hamisított állampolgárságot vásárolnak az ukrán maffiától, azokról nem ejtett szót, mert minek kútmérgező gondolatokkal elrontani egy szép ünnepet.