Miután szerdán már meghallgatták, most hat újabb kérdést kapott NavracsicsTibor magyar EU-biztosjelölt az Európai Parlament (EP) oktatási és kulturális bizottságától. A jobbközép néppárti, a liberális és az euroszkeptikus frakció tagjai egyaránt 2-2 új kérdést tettek föl neki. 

A néppártiak kérdései

A néppártiak (ebbe a frakcióba tartoznak a fideszes EP-képviselők is) egyik kérdése az erősen megkurtított költségvetésű Európa a Polgárokért elnevezésű uniós program további finanszírozhatóságáról szól. A másik kérdés az oktatáspolitikai jellegű Bolognai Folyamatban rejlő lehetőségekkel kapcsolatos, amelyben kitérnek az egyetemi hallgatók és a foglalkoztatottak mobilitásának ügyére is.

A liberálisok kérdései

A liberálisok azt tudakolják, milyen összhangban van a magyar médiatörvény az alapvető jogokkal. Szóvá tették az idén júliusban bevezetett reklámadót is és a magyar oktatáspolitikai változtatásokat bírálták.

Navracsics szerdai meghallgatásán azt mondta: a magyar kormány részéről ő folytatta a tárgyalásokat az Európa Tanáccsal, és az egyeztetések után elfogadott módosításokkal a médiatörvény már maradéktalanul megfelel az EU értékeinek. A liberálisok a most feltett kérdésben négy tényállítást tettek, és azt tudakolták, miként nevezhető ezek fényében a magyar jogi szabályozás az európai értékekkel összhangban állónak: 

1. Minden médiának regisztráltatnia kell magát, beleértve az olyan online médiát is, mint a fórumok és blogok. 
2. Minden média köteles kiegyensúlyozottan beszámolni az országos és európai eseményekről.
3. A médiahatóság politikai ellenőrzés alatt áll a kinevezési eljárás révén.
4. Júliusban olyan adójogszabályt vezettek be, amely az Európai Bizottság szerint közvetlenül érinti a kevés számú olyan magyarországi médiacsatorna egyikét, amelyet semlegesnek tartanak, mert nem követ kormánypárti vonalat, vagyis az RTL-t.

A liberálisok második kérdése szerint a magyar oktatáspolitika nagyon ellentmondásos. Az általános iskolai oktatás túlzott centralizáltsága, a tankönyvek tartalmának ellenőrzése, az egyház fokozott oktatási szerepe jellemzi.

A kérdésben szóvá tették a hallgatói szerződések rendszerét is, azt a mozgásszabadság elvével ellentétben állónak minősítve. Emlékeztettek arra, hogy Navracsics a meghallgatáson azt mondta, fellépne az ellen, ha Európa-ellenes tendencia mutatkozna a magyar oktatási rendszerben. A liberális kérdezők szerint ez a kijelentés a magyar oktatáspolitika problémáinak a puszta létezését is tagadja.

Az euroszkeptikusok kérdései

A magát "Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európájá"-nak nevező frakció egyfelől azt tudakolta, hajlandó-e Navracsics hivatalosan és nyilvánosan kijelenteni, hogy a magyar médiareformnak és az igazságügyi rendszer reformjának az eredeti, általa sugallt változata ellentétben állt az EU alapjogi chartájával, és ennek kapcsán

kész-e hivatalosan és nyilvánosan elítélni azt, valamint hivatalosan elhatárolódni pártjának, a Fidesznek, a magyar kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek az álláspontjától.

A frakció másik kérdése az oktatási infrastruktúra finanszírozásának a lehetőségeire vonatkozott a költségvetési megszorítások idején.