Először ismerte el Észak-Korea, hogy területén léteznek munkatáborok, amelyek létéről eddig csak műholdfelvételek és az onnan elmenekült egykori foglyok, vagy éppen őrök beszámolói szolgáltattak bizonyítékokat.
Phenjan mindeddig tagadta az ilyen intézmények létét, ám az ENSZ-ben tartott New York-i sajtótájékoztatóján Cshö Mjong Nam elismerte: vannak olyan, munkával javító internáló táborok, ahol javítanak az emberek hozzáállásán és áttekintik megtévelyedéseiket” – idézte az MTI.
Ez észak-koreai külügyminisztérium ENSZ-ügyekért és emberi jogokért felelős tisztviselője azonban hangsúlyozta, hogy nem börtönökről van szó, csupán javítóközpontokról.
Szokatlan az is, hogy Cshö Mjong Nam az emberi jogok észak-koreai hiányosságát is elismerte. Ez azonban szerinte a „társadalmi átmenet” idején természetes. Az azonban nem derült ki, hogy milyen átmenetre gondolt, hiszen Észak-Korea hatvan éve él kommunista diktatúrában, amelynek vezetését harmadik generáció óta az alapító Kim Ir Szen családja látja el.
Igaz, az unoka Kim Dzsongun az utóbbi időben állítólag bokatörés miatt eltűnt a nyilvánosság szeme elől, bár nem kizárt, hogy a valós okokat a belső hatalmi harcokban kell keresni. Cshö Mjong Nam az Ifjú Tábornok egészségével kapcsolatos kérdésre nem válaszolt a sajtótájékoztatón – írta az AP.
Kitért viszont arra, hogy az átmenet után az emberek majd kiterjedtebb jogokat élvezhetnek majd Észak-Koreában.
Észak-Korea saját jelentést is közzétett, reagálva az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának februárban megjelentetett anyagára. Phenjan szerint az Egyesült Államok és szövetségeseik félrevezetik a nemzetközi közvéleményt emberi jogi ügyeket kreálva Észak-Koreában.
Mégis fontos lépés, hogy az ország hivatalos vezetése már elismeri a táborok létét, még akkor is, ha ez nem azokat a politikai fogolytáborokat illeti, amelyekben becslések szerint legalább 120 ezer ember él, esetenként akár második, harmadik generáció óta, elképesztő körülmények és kiszolgáltatottság közepette.
Változásra utal az is, hogy a Észak-Korea ENSZ-nagykövetének helyettese, Ri Tongil beszámolója szerint az állampárt magas rangú képviselője Brüsszelben járt, és nem zárta ki az EU-val való kétoldalú párbeszéd kialakítását.
Az EU emberi jogi képviselője Stavros Lambridis elismerte a látogatás tényét, de hozzátette, hogy a párbeszéd kizárólag az emberi jogi kérdésekre fog korlátozódni.