Az eddigi legerősebb légi csapást mérték az amerikaiak vezette nemzetközi erők az Iszlám Államra (IS) Szíria északi részén – közölte a BBC. A szövetségesek szárazföldi erőket nem vetnek be, a radikális iszlamisták ellen ott a kurd erők veszik fel a harcot. Szerintük már jóval korábban kellett volna ilyen erős légitámadást indítani a radikális szunniták ellen Kobani körül, ahonnan legalább 160 ezren menekültek a szomszédos Törökországba.
A Kobani körül három hete folyó harcok a Reuters forrásai szerint legalább 400 ember életét követelték – igaz, az adatokból nem derül ki, hogy ebből mennyi a civil áldozat és mennyi a fegyveresek vesztesége.
A város az Észak-Szíriában létrehozandó kurd autonóm terület központja lenne. A város körül továbbra is az IS uralja a terepet.
A török kormányfő szerint a nyugati légi csapások ellenére Kobani közel van ahhoz, hogy az IS bevegye.
Törökország saját adatai szerint már másfél millió kurd menekültet fogadott be – a 78 milliós ország lakóinak 18 százalékát eddig is a kurdok adták –, így Ankara mind hangosabban követeli a szíriai nyugati beavatkozás növelését. Igaz, a török kormány a nemzetközi légi csapások lebonyolításához nem csatlakozott.
Ankara ugyanis csak olyan akcióhoz csatlakozna, amely egyúttal Bassar Aszad szíriai elnök elmozdítását is megcélozná. Szíriában a helyzetet bonyolulttá teszi, hogy ott párhuzamos háború zajlik: három éve tart polgárháború Aszad ellen, amit ugyan támogat a Nyugat, ám az elnökkel szemben fellépő erőket mindinkább a radikális – és Irak északi részén is jelenlévő – IS uralja, amit az Egyesült Államok és az EU nagyobb veszélynek tart. Ezért Washington nem lép fel Aszad ellen – az IS megjelenése előtt az ilyen kísérletek az ENSZ Biztonsági Tanácsában is megbuktak Oroszország vétójoga miatt –, de nem is működik együtt a szíriai elnökkel a lényegében közös ellenséget jelentő IS elleni fellépés során.
Észak-Szíriában a nemzetközi erők három hete, Irakban augusztus közepe óta hajtanak végre légi csapásokat az IS ellen.
Ankara Észak-Szíriában repüléstilalmi zóna biztosítását követeli a Nyugattól, hogy így lehetőség legyen Aszad gépeinek lelövésére is, ha megjelennének a térségben.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint a jelenlegi légi csapás nem elegendő, a szövetségesek részéről szárazföldi erők bevetésére is szükség volna – amit viszont Barack Obama amerikai elnök korábban már elvetett.
Törökország a nem megfelelő nemzetközi beavatkozás miatt egyelőre távol maradt attól, hogy katonailag is beavatkozzon. A nyomás azonban Ankarán is nagy. A NATO-tagországba csütörtökön a katonai szövetség új vezetője, az októberben hivatalba lépett Jens Stoltenberg utazik, hogy rábírja a katonai részvételre Törökországot, a jelenlegi keretek között.
Belföldön is nő a feszültség Törökországban: a török erők tétlensége ellen országszerte számos tüntetés volt kedden. A tiltakozó kurdok a rendőrökkel is összecsaptak, a török sajtó jelentése szerint legalább tizenöt tiltakozó életét vesztette A rendőrség könnygázt és gumilövedéket is bevetett a randalírozók ellen. Az áldozatokkal éleslőszerek végeztek, másokat megkéseltek, de nem tudni, hogy haláluk valóban a rendőrséghez köthető-e.
Hat tartomány több településén kijárási tilalmat rendeltek el a török hatóságok, az érintett területeken szünetel az oktatás is.
Németországban kurd tüntetők csaptak össze az IS helyi híveivel – közölte a Russia Today. Az angolnyelvű orosz állami csatorna szerint kedd délután 80 kurd tüntető elfoglalta az 1,8 milliós Hamburg központi pályaudvarát, ahonnan egy órával később önként távoztak.
Eközben félezer kurd tüntető menetelt végig Hamburg belvárosában, több török gyorsétkezdét megrongálva. Éjfél előtt az al-Núr mecset előtt a kurd tüntetőket az IS negyven támogatója támadta meg.
Az összecsapásba beavatkozott a rendőrség is, vízágyút, paprika-sprayt is bevetve.