Tüntetők és rendőrök csaptak össze kedden Kijevben a parlament épülete előtt; helyszíni jelentések szerint ismeretlenek egy csoportja megpróbált behatolni a törvényhozás épületébe, írja az MTI.

A rendőrök gumibotokkal szálltak szembe a rudakkal, Molotov-koktélokkal és egyéb pirotechnikai eszközökkel támadó tüntetőkre, közben füstbombák robbantak, és állítólag lövések is eldördültek.

Délelőtt Kijev központi terén gyűlt össze a nacionalista Szabadság párt mintegy háromezer híve, a tömeg onnan a parlament elé vonult, hogy követelje az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) elismerését a második világháború olyan résztvevőjeként, amely Ukrajna függetlenségéért és szabadságáért harcolt. Az erről szóló törvényjavaslatot azonban kedden délig - a szükséges mennyiségű támogatószavazat hiányában - hetedszeri nekifutásra sem sikerült a parlamentnek a plenáris ülés napirendjére tűznie.

Később feltűnt a parlament előtt a radikális Jobb Szektor zászlói alatt egy körülbelül kétszáz fős, maszkot viselő csoport, a tömegből valaki Molotov-koktélt dobott az épületre. Ezután szabadultak el az indulatok. A csoport tagjai tovább dobálták petárdákkal és egyéb pirotechnikai eszközökkel az épület főbejáratát, illetve egyesek kövekkel a parlament ablakait. Közben a tüntetők azt kiabálták, hogy "forradalom" és "szavazz!" - ez utóbbi esetében az UPA elismerésére vonatkozó törvényjavaslatra utalva. A rendőrökhöz mintegy százfős erősítés érkezett teljes rohamrendőri felszerelésben.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál szerint az összecsapásban feltűntek Dmitro Korcsinszkij Testvériség nevű neonáci szervezetének tagjai is, saját zászlajuk alatt.

Közben a Szabadság párt és a Jobboldali Szektor is cáfolta, hogy közük lenne a parlament előtti rendbontáshoz. Oleh Tyahnibok, a Szabadság párt elnöke a parlamentben újságíróknak nyilatkozva provokációnak nevezte az incidenst, kijelentette, hogy a rendbontás a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasaként ismert oroszbarát ukrán politikus, Viktor Medvigycsuk "embereinek műve".

Október 14-e a Szűz Mária oltalmának napja, ezt tekintik az 1942-ben létrejött Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalakulása napjának. Az UPA történelmi megítélése máig vitatott. A partizánsereg egy ideig együttműködött a náci németekkel, majd szembefordulva velük egyszerre harcolt ellenük és az előrenyomuló szovjet hadsereg ellen is.

Közben Petro Porosenko a szovjet múlttal való szakítás jegyében a haza védőinek napját február 23-ról október 14-re helyezte át kedden közzétett rendeletében, írja a napigazdasag.hu. Február 23-a a Szovjetunióban 1922-től a Vörös Hadsereg, majd később a Szovjet Hadsereg és a haditengerészet hivatalos ünnepe volt, majd a Szovjetunió széthullását követően ez lett a haza védőinek napja.