Index Vakbarát Hírportál

A magyar médiaszabályozást bírálták egy EP-ben rendezett közmeghallgatáson

2014. október 20., hétfő 22:08

Bár a magyar kormány végreghajtott apróbb módosításokat a médiaszabályozáson, a változtatások nem kielégítőek, mondta Dunja Mijatovic az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszályozási képviselője az Európai Parlament székházában egy közmeghallgatáson, irta az MTI. A rendezvényt a két DK-s EP-képviselő, Molnár Csaba és Niedermüller Péter szervezte.

Mijatovic a videoüzenetben a jogi előírások azon elemeit kifogásolta elsősorban, amelyek a tartalomszabályozással, a médiahatósági kinevezési renddel, a közmédia "szerkesztői és pénzügyi függetlenségének hiányával" kapcsolatosak.

Szerinte bár az elmúlt két évben "nem túl gyakran" éltek a médiatörvény által adott lehetőségek gyakorlati alkalmazásával, e lehetőségek puszta megléte is "dermesztő" hatással jár, és öncenzúrára készteti a magyar újságírókat. Az EBESZ szakilletékese fontosnak nevezte, hogy nyílt párbeszédet folytassanak a magyar kormánnyal.

Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő arról beszélt, hogy az EU-tagságra pályázó országok előtt az EU-nak példát kell mutatnia azzal, hogy a tagsági követelményeket a csatlakozás után is betartatják az országokkal. Ehhez szerinte az EU-nak új eszközöket kell kapnia, és reményének adott hangot, hogy az új Európai Bizottság kezdeményező lesz ebben.

Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő elismerte: van igazság abban, amikor a magyarok szóvá teszik, hogy miért csak Magyarország esetében veti fel az EU a problémákat. Szerinte azonban nem Magyarország áll a célkeresztben, hanem az unió politikai fejlődése tapasztalható, aminek során a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek az európai értékek érvényesítésére.

A képviselő szerint a médiatörvény mellett számos más területen - így az oktatásban, az igazságszolgáltatásban is - a szabadság korlátozását látja a magyar jogszabályokban. Hozzátette: sajnálja, hogy az EP két legnagyobb létszámú frakciója, a néppárti és a szociáldemokrata képviselőcsoport lehetségesnek tartja Navracsics Tibor volt igazságügyi miniszter EU-biztossá válását, márpedig szerinte a magyar politikusnak "nem kellene európai ügyekkel foglalkoznia".

Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő úgy vélekedett hozzászólásában, hogy a Fidesz-kormányzat "veszélyes úton jár". Hivatkozott azokra az eljárásokra, amelyek az európai joggal való ütközés miatt indultak Magyarország ellen. Leszögezte, hogy azt szabadon el lehet dönteni, milyen közösséghez csatlakozik egy ország, de ha már csatlakozott, akkor ott - mondta - el kell fogadni a belső szabályokat.

A politikus nem szeretné, ha a magyarok egy napon arra ébrednének, hogy nem a megfelelő klubnak a tagjai. Engel azt is mondta, hogy ő maga "nem kommunista, nem zsidó és nem magyarellenes", tehát a tőle érkező bírálat nem írható valamilyen összeesküvés számlájára.

Felszólalt a rendezvényen Dirk Gerkens, az RTL Klub Magyarország elnök-vezérigazgatója, Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai vezetője, Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója, valamint Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs politikai-kulturális hetilap főszerkesztője is, bírálva a magyar szabályozás különböző elemeit.

 A közmeghallgatáson jelen volt Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára, aki a rendezvény előtt újságíróknak nyilatkozva bírálta azt, hogy a szervezők nem hívták meg Magyarország hivatalos képviselőjét.

A közmeghallgatás után azt mondta, mégsem kért szót, mert szerinte önmagáért beszél az, hogy a nyilatkozatok elhangzása után a hallgatóság soraiból egyetlen kérdés sem hangzott el. Szerinte a közmeghallgatás politikai showműsor volt, és nagyrészt nem is a médiaszabadsággal foglalkozott. Szerinte visszataszító volt, hogy Engel, valamint ugyanolyan összefüggésben az utána felszólaló Gerkens is vallási hovatartozásra utaló kijelentést tett.

A Fidesz brüsszeli képviselőcsoportja szerint Molnár Csaba és Niedermüller Péter Magyarország lejáratása céljából szervezte a közmeghallgatást. A DK-s képviselők ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy nem Magyarország ellen, hanem a mostani magyar kormány ellen irányul a fellépésük.

Rovatok