A szavazatok 65 százalékának összesítése után csak a második helyen áll az elnök nevével fémjelzett Petro Porosenko Blokkja (BPP). Egyelőre potenicális szövetségese, a Julija Timosenkóval szakított kormányfő Arszenyij Jacenyuk és a házelnök, Olekszandr Turcsinov vezette Népfront (NF) vezet. A különbség azonban minimális. Jacenyukék 21,67, a BPP 21,4 százaléknál tartanak.
A politikailag, gazdaságilag kiélezett helyzet, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus ellenére
A felmérések Porosenkónak jósoltak 25 százalék körüli győzelmet, az NF a második helyért kapaszkodott, 13-16 százalék körül. Ez sem jött be, de úgy tűnik, nem találták el a radikálisokat sem: a Pravij Szektort ugyan a felmérések sem tartották esélyesnek pártlistán – vezetője, Dmitrij Jaros egyéniben viszont mandátumot nyert –, de érik a meglepetés a 2012-ben még 10 százalékos Szvobodánál is: a radikális párt csak alulról súrolja az öt százalékot.
Minden bizonnyal az Önsegélyezés nevű párt szívta el előle a szavazatokat, amelynek a bázisa éppúgy Lvov (Lviv), mint a Szvobodának. Az Önsegélyezés vezetője ugyanis a 800 ezres nyugat-ukrán város polgármestere.
A radikálisok egy része Oleg Ljasko Radikális pártjához is átszivároghatott. A két éve még csak 1,6 százalékot szerzett párt ellentmondásos vezetője – aki sikkasztásért is ült börtönben a '90-es években, majd Timosenko pártjának képviselőjeként az állami korrupciós ügyeket vizsgáló bizottságot vezette – a kelet-ukrajnai szakadárok elleni küzdő „Ukrajina” zászlóalj önkénteseinek élén vált népszerűvé.
Julija Timosenko Batykivscsinája 5,66 százalékon áll, nem valószínű, hogy a szavazatszámlálás végéig ez öt százalék alá esne. A volt kormányfőnek azonban mindenképpen kudarc az eredmény, nem csak azért, mert két éve még 25 százalékkal a legnagyobb ellenzéki erő volt, hanem azért is, mert ez még annál a 12 százaléknál is kevesebb, mint amit elnökjelöltként májusban összeszedett az 53 éves politikus.
Bár a BPP második helye váratlan, elemzők szerint ez nem húzza keresztül a korábbi számításokat és továbbra is gyors koalíciós megállapodásra számítanak a BPP és az NF között. Ha az eredmény így marad, úgy minden bizonnyal Jacenyuk lesz a kormányfő, bár ezt a BPP még arra az esetre sem zárta ki, ha az elnök pártja kapta volna a legtöbb szavazatot.
Meghívót kapott a koalícióba az Önszegélyezés és a Batykivscsina is, valamint a Szvoboda, feltéve, ha bejut.
A 450 fős parlament felét adják a pártlisták, a másik felét az egyéni jelöltek. Mivel az oroszbarát szeparatisták miatt Luganszk és Donyeck megye nagyobb részén – köztük a félmilliós Luganszk és az egymilliós Donyeck városokban – nem tudták megtartani a választásokat – ahogyan az orosz ellenőrzés alá került Krímben sem –, ezért 27 mandátum egyelőre betöltetlen marad.
Porosenko mindenképpen kétharmados többséget akar a koalíciónak, hogy véghez lehessen vinni az alkotmánymódosítást, a decentralizáció érdekében. Az ukrán elnök szerint a régióknak adandó nagyobb mozgástérrel rendezhető volna Luganszk és Donyeck megye viszonya is Kijevvel, anélkül, hogy a két szakadár terület az ország többi részétől eltérő autonómiát kapna.
Moszkva ugyan vitatja az ukrán választásokat – Putyin szerint ellentmond az orosz és EU-s közvetítéssel Kijev és a szeparatisták között kötött szeptemberi minszki megállapodásnak is –, de úgy tűnik, kész tudomásul venni az eredményt. Ez arra utal, hogy hajlandók fokozatosan leépíteni a kelet-ukrajnai szakadárok burkolt, eddig sem elismert támogatását. Mindez azonban nem vonatkozik a Krímre, amit Oroszország hivatalosan is saját területéhez csatolt.