Bukarest tudja, mire jó a határon átívelő nemzetegyesítés. Legalábbis ez derült ki a román elnök interjújából, amelyet a moldovai állami tévének adott. Traian Băsescu szerint Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülni fog, amikor a románok többsége mindkét országban ezt akarja majd, mert senki sem veheti el egy néptől azt a jogot, hogy egyesüljön – idézte őt az MTI.
A román elnök kifejtette:
Az egyesülésre akkor kerülhet sor, ha a többség mindkét országban így akarja, ahogyan a német újraegyesülésnél történt.
Elmondása szerint Romániában a lakosság 80 százaléka támogatná az egyesülést, de Moldovában ez az arány jóval kisebb, így Bukarest nem tesz lépéseket. A második mandátuma után decemberben leköszönő román államfő azonban egyértelművé tette, hogy a román kormány is az egyesülés híve. Az elnök egyik utolsó útja a moldovai parlamenti voksolás után Moldovába vezet, ahol kérvényezni fogja a moldovai állampolgárságot.
Románia már régóta lehetőséget nyújt a moldáv állampolgároknak, hogy határon túl élőkként román állampolgárságot kapjanak. Az adatok szerint a 3,5 milliós lakosság 10 százalékának van román útlevele. A 2004-es népszámlálás alapján ugyanakkor a lakosságnak csak 2,2 százaléka vallotta magát románnak, 75 százalék moldávnak. Az ukránok aránya 9, az oroszoké 6, a gagauzoké 4,4.
Băsescu reményei szerint Moldova tíz éven belül az EU tagja is lehet.
Az Adevarul hírportál moldovai felméréseket közölt, amelyek szerint idén januárban a moldovaiak 27 százaléka határozottan támogatná az egyesülést, 22 százaléka pedig hajlik arra, hogy támogassa. Három éve ugyanez az arány 11 és 20 százalék volt.
A jobboldali Băsescut legnagyobb eséllyel a szociáldemokrata Victor Ponta követheti az államfői székben. A jelenlegi kormányfő a kampánya során többször hangsúlyozta: célja, hogy a két ország egymásra találjon az EU-ban. Igaz, Băsescuval ellentétben Ponta nem említett egyesülést.
Az alig 30 ezer négyzetkilométeres Moldova mutatói alapján Európa legszegényebb országa: az egy főre eső bruttó hazai termék 3800 dollár, ami ötöde a magyarországi adatnak. Az ország helyzetét a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság (PMR) léte is súlyosbítja. A rövid, de véres háború után 21 éve orosz támogatással létező kvázi állam – amelynek saját pénze is van, a Dnyeszter menti rubel – azután döntött az elszakadás mellett, hogy az egykori Szovjetunióhoz tartozó Moldova kimondta függetlenségét. A félmilliós PMR 30 százalékát oroszok, 28 százalékát ukránok adják, a moldávok aránya 31 százalék.
Moldova (Besszarábia) 1812-ben vált Oroszország részévé, a területet az I. világháború után létrejött Nagy-Románia szerezte meg – a határ azonban a Dnyeszter volt, a mai szakadár PMR folyón túli területe tehát sosem volt Románia része. Moldovát a Szovjetunió a német-szovjet paktum alapján, 1940-ben foglalta el.
A PMR-ben van Oroszország legnagyobb, határon kívül lévő, még a szovjet időkben létrejött hadianyagraktára, amelynek elszállításáról mindeddig nem sikerült megállapodni.