Könnygázt és fegyvereket is bevetettek a tüntetők ellen Burkina Fasóban, miután a tiltakozók meg akarták támadni a 27 éve hatalmon lévő elnök rezidenciáját.
A tiltakozó tömeg előtte az állami televízió és a parlament épületét ostromolta meg, és el is foglalták, miután az őrség elmenekült – írta a Reuters. A parlament épülete felől füst gomolyog, az épületbe betört másfélezer ember az épületben fosztogatni kezdett, számítógépeket hurcolnak el és dokumentumokat semmisítenek meg.
„Ez az arab tavasz után a fekete tavasz”
– mondta az AFP-nek egy tüntető.
A nyugat-afrikai Felső-Volta 1984-ben kapta jelenlegi nevét, amely ezt jelenti becsületes emberek országa. A 274 ezer kilométeres egykori francia gyarmat 1960-ban vált függetlenné. Az ország első elnöke működését sajátján kívül minden más párt betiltásával kezdte, ezután az ország története a államcsínytől államcsínyig tart. Az ország új névadását kezdeményező forradalmár Thomas Sankara elnök 1987-es meggyilkolása óta egykori harcostársa, Blaise Compaoré van hatalmon.
A tiltakozási hullám azután indult el a világ egyik legszegényebb országában – az egy főre eső GDP tizede sincs a magyarországinak –, hogy Compaoré újabb törvényt akart elfogadtatni a parlamenttel, amely alapján ismét indulhatna az elnökválasztáson.
A tiltakozókat a BBC-nek nyilatkozó szemtanúk szerint a katonák helikopterekről is lőtték. Egyelőre a kormány nem erősítette meg, hogy visszavonták volna a törvényjavaslatot Compaoré újraindulására vonatkozóan.
Bénéwendé Sankara, az ellenzék egyik ismert alakja eközben arról tájékoztatta az AFP-t, hogy „a hadsereg is a népet támogatja az államfővel szemben". Az ellenzék vezetői a tervek szerint csütörtök délután találkoznak Kouamá Lougué egykori vezérkari főnökkel, volt védelmi miniszterrel. A délután folyamán tüntetők tízezrei skandálták egy fővárosi katonai laktanya közelében, hogy „Louguét az ország élére!"
Az EU már korábban is figyelmeztette a Compaorét, hogy veszélyezteti a 17 milliós ország stabilitását ha törvénymódosítással hosszabbítaná meg hatalmát, ám Brüsszel szavai nem hatották meg a politikust, aki fontos szövetségese a térségben Franciaországnak és az Egyesült Államoknak, miután bázist biztosít a nemzetközi erőknek a Száhel övezetben zajló terrorelhárító akciókhoz. Igaz, Washington és Párizs sem értett egyet a törvénymódosítással.