Elismerte csütörtökön Svédország Palesztinát. Stockholm ezzel az EU első nem kelet-európai tagja, amely így döntött. Magyarország, Bulgária, Románia, valamint Csehország és Szlovákia – még egy országként – 1988-ban ismerte el az arab államot.

„Sokan úgy gondolják, a döntés túl korai. Én inkább attól tartok, túl késői” – idézte a Reuters a svéd külügyminiszter sajtóban megjelent írását. Margot Wallström szerint az elismerés egy jobb jövő felé tett lépés abban a régióban, amelyet túl régóta jellemeznek befagyasztott konfliktusok és felfüggesztett tárgyalások.

A szociáldemokrata svéd kormányfő beiktatásakor jelezte, hogy el fogják ismerni Palesztinát. Stefan Löfven kormánya abban bízik, hogy őket az EU többi országa követi. Az EU-tagok 2009-ben már jelezték, hogy készek lesznek erre, ha a helyzet megfelelő lesz.

Palesztinát 136 ország ismeri el: Venezuelát és Kamerunt leszámítva egész Dél-Amerika és Afrika, Ázsia egésze Thaiföld, Japán és Dél-Korea nélkül. Ausztrália, Észak-Amerika és az EU java nem ismeri el. Európából a volt szovjet blokk tagországai és több volt jugoszláv tagköztársaság ismerte el államként Palesztinát.

A svéd külügyminiszter szerint az EU, az Egyesült Államok, a regionális szervezetek új lendületet adhatnak, hogy ismét elkezdődjenek a tárgyalások, és végleges megállapodás szülessen Palesztina helyzetéről és Izraellel való békés együttéléséről.

„A Közel-Kelet nem IKEA bútor”

– jelentette ki az izraeli külügyminiszter. Avigdor Liberman szerint nem ilyen könnyű átalakítani és rendezni a helyzetet. A svéd döntés – amelynek volt előzménye, hiszen tavaly Svédország már nagykövetségi státuszt adott a stockholmi palesztin missziónak – Liberman szerint téves, mert az valójában a szélsőséges erők támogatását és a palesztin civilekkel való párbeszédről való lemondást jelenti.