Ideiglenesen szabadon engedhetik a rákbeteg Vojislav Šešeljt a Nemzetközi Törvényszék (NT) hágai börtönéből. Az NT szerda 18 óráig adott határidőt Szerbiának és Hollandiának, hogy állást foglaljanak az ügyben. A Magyar Szó szerint Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács elnöke megismételte, hogy a szerb kormány álláspontja a néhány hónappal ezelőttihez képest változatlan, vagyis kezességet vállal Šešeljért, amennyiben betartja az ideiglenes szabadlábra helyezés rá eső feltételeit.

A háborús bűnökkel vádolt Šešeljnél tavaly diagnosztizáltak vastagbélrákot, majd meg is műtötték, egy hónappal ezelőtt azonban áttéteket találtak a máján, és egészségi állapota is jelentősen romlott. A szabadon bocsátást a törvényszék azzal indokolja, hogy a hágai börtönben nem tudnák a megfelelő módon kezelni a beteget.

A szerb közszolgálati televízió (RTS) információi szerint a hágai törvényszék egyúttal garanciát kért a szerb kormánytól arra, hogy Šešelj nem léphet kapcsolatba tanúkkal vagy áldozatokkal, és azonnal visszatér Hágába, ha a bírói testület ezt kéri.

A szerb kormány nem véletlenül szab feltételeket a kezességvállaláshoz. Júniusban Jean-Claude Antonetti bíró javasolta, hogy átmenetileg helyezzék szabad lábra az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) háborús bűnökkel vádolt vezetőjét, mert továbbra is bizonytalan, hogy perében mikor születhet ítélet. Šešelj akkor azt mondta, nem fogja tiszteletben tartani a törvényszék egyetlen feltételét sem, kivéve azt, hogy nem hagyhatja el Szerbia területét.

Az SRS szombatra tüntetést jelentett be Hágába a Nemzetközi Törvényszék épülete elé. Egyetlen követelésük van: Šešelj végleges szabadon bocsátása. Zoran Krasic, a párt egyik vezetője azzal érvelt a szerb sajtónak, hogy a tüntetéssel is fel akarják hívni arra a figyelmet, „bármiféle ítélet nélkül már 12 éve van Hágában egy olyan ember, aki egészségesen érkezett oda, most pedig az is kérdéses, hogy élve marad-e".

Az ultranacionalista szerb politikus 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, pere azonban csak 2007-ben kezdődött. Mindvégig maga látta el védelmét, minden vádpontban ártatlannak vallotta magát. A többi között azzal vádolják, hogy felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, Šešeljnek pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei – amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették – hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.

Ügyében tavaly részrehajlás gyanúja miatt felmentették az eljárás egyik bíráját, Frederik Harhoffot, helyére pedig Mandiaye Niangot nevezték ki. A bírócsere miatt elmaradt a tavaly októberre tervezett ítélethirdetés.