A brit igazságügyi miniszter, Chris Grayling szerint a büntetés-végrehajtási intézmények rögzíthették és visszahallgathatták a fogvatartottak és az ügyvédeik telefonbeszélgetéseit, illetve azokat, amelyeket a választókerületükhöz tartozó parlamenti képviselőikkel folytattak. A politikus azt mondta, a megfigyelésekre 2006 és 2012 között kerülhetett sor, mielőtt a kormány szigorította volna a rendszert, írja a BBC.
Grayling az ügy miatt elnézést kért, és azt is elárulta, legalább 32 képviselő érintett a lehallgatásokban. A telefonos beszélgetések egy részét állítólag akár véletlenül is felvehették.
Az ügyben független vizsgálat indul majd, amelyért Nick Hardwick, a brit büntetés-végrehajtási intézmények főfelügyelője fog felelni. Már a hónap végén visszajeleznek majd az eredményekről, hogy biztosítani lehessen a szükséges óvintézkedéseket, jövő év elején pedig egy teljes jelentést is nyilvánosságra hoznának.
Ez egy komoly ügy, és mindenekelőtt elnézést szeretnék kérni a tisztelt háztól az egész minisztériumom nevében
– mondta Grayling. A törvény egyértelmű: a fogvatartottak és képviselőik közti telefonbeszélgetések bizalmasak. A miniszter úgy tudja, nem volt az ügyre utaló konkrét bizonyíték, a felvételeket azóta megsemmisítették.
A probléma nem ismeretlen Magyarországon sem: épp három éve, 2011 novemberében egy Nagyfán raboskodó panaszos Szabó Máté országgyűlési biztoshoz fordult. Azt sérelmezte, hogy az őt fogva tartó intézetben a beazonosításra hivatkozva belehallgatnak a védővel folytatott telefonbeszélgetésekbe.
Kiderült, hogy a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának volt egy olyan intézkedése, ami azt írta elő, hogy ha az elítélt a védőjével kíván telefonon beszélni, akkor a hívás előtt ellenőrizni kell a telefonszám és a hívni kívánt személy azonosságát, vagy a kapcsolat létrejöttekor kell meggyőződni a hívott fél kilétéről. A telefonos rendszer erre korlátozott időtartamot biztosított: a bv. embere a beszélgetésbe maximum 15 másodperen át tudott belehallgatni.
Az ombudsman megállapította, hogy a bv-parancsnok intézkedése ellentétben áll az ellenőrzés nélküli érintkezést előírő miniszteri rendelettel. Az ugyanis csak azt teszi lehetővé, hogy az intézet visszahívással győződjön meg a hívott fél kilétéről. Egyáltalán nem engedélyezi, hogy a felügyelet belehallgasson a védővel folytatott telefonbeszélgetésekbe. Az ombudsman megkérte a bv.-parancsnokot, hogy helyezze hatályon kívül az intézkedését.