Index Vakbarát Hírportál

Ki ül a mumus székébe?

2014. november 16., vasárnap 12:31

Victor Ponta miniszterelnöknek van nagyobb esélye átülni Traian Basescu megüresedő elnöki székébe, de a szász nemzetiségű Klaus Johannis folyamatosan jött fel a felmérésekben, így akár meg is lepheti a második fordulóban. Ponta tisztségeket is ajánlott az őt támogató, már kiesett jelölteknek, míg Basescu emberei Johannis mögé álltak be. A magyar szavazók inkább Johannist támogatják, az RMDSZ viszont hivatalosan tartózkodott. A tévéviták mellett a külföldi szavazási botrány is számíthat a végén, több tízezres tüntetések voltak pénteken.

Vasárnap eldől, hogy ki lesz a két ciklus, tíz év után távozó Traiana Basescu román államfő utódja, a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök ülhet-e át az elnöki székbe, ezzel szinte teljhatalomhoz juttatva a kormányzó szociáldemokratákat, vagy pedig Nagyszeben szász nemzetiségű polgármestere, Klaus Johannis lesz a befutó. Az utolsó felmérések is Ponta előnyét mutatták, azonban egyre inkább zárult az olló az elmúlt hetekben a két jelölt között. A szavazás magyar idő szerint este nyolcig tart, akkor jönnek az első exit pollok.

A miniszterelnök a polgármester ellen

Ponta kampányában a szociális biztonság megteremtését ígérte, emellett azt állította, hogy felszámolja azt a Basescu-korszakot, amikor politikai leszámolások, zsarolások és fenyegetőzések lengték át a román politikát. Szász nemzetiségű ellenfelével szemben nagy hangsúlyt fektetett a román nemzeti öntudat kidomborítására is.

Johannis viszont előnyére fordítaná származását, a német habitust idézte meg „a jól végzett munka Romániájaként” hangzó kampányszlogenjében is. Azt ígérte, hogy szembeszáll a korrupcióval, Pontát pedig a ciklusa végére népszerűtlen Basescuval lepaktáló jelöltként állította be. A sokkal jobb szónok Pontával szemben plakátjain azt hirdette, hogy ő nem a szavak, hanem a tettek embere akar lenni.

A november 2-ai első fordulót Ponta 40 százalékkal nyerte meg, míg Johannis 30 százalékos eredménnyel végzett a második helyen, így ők ketten jutottak tovább a mindent eldöntő második körbe. Sok szavazatot vittek el azonban a kieső jelöltek, így minden azon múlhat, az ő választóik hogyan oszlanak meg a második fordulóban.

A kiesettek szavazói döntenek

A 3. helyen végző Călin Popescu-Tăriceanu korábban a most Johannis által vezetett liberálisok elnöke volt, de kivált, és saját mozgalmat alapított. Ponta állítólag miniszterelnöki poszttal kecsegtetve maga mellé állította a két forduló között, azonban Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint a szavazói a felmérések szerint

megosztottak Ponta és Johannis között, egyáltalán nem biztos, hogy mind követnék az útmutatását.

A kisebb jelöltek közül Teodor Melescanu ideiglenesen külügyminiszter lett, Dan Diaconescu pedig két államtitkári posztot kaphatott Pontától a támogatásért cserébe.

Johannis oldalán állt ki az első fordulóban Basescu által támogatott Népi Mozgalom Pártjának elnöke, Elena Udrea, valamint a szintén a leköszönő elnökhöz közel álló néppárti EP-képviselő, Monica Macovei is. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) első fordulóban 0,56 százalékot kapott jelöltje, Szilágyi Zsolt is kiállt Johannis mögött, míg a november 2-án 3,5 százalék végzett Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hivatalosan egyik jelöltet sem támogatta, arra kérte szavazóit, döntsenek belátásuk szerint.

Az RMDSZ nem állt ki egyikük mellett sem

Kiss szerint a szociáldemokrata kormányban helyet kapó RMDSZ-ben sokáig hezitáltak, mielőtt végül egyik jelölt mellett sem álltak ki. Aktuálpolitikai megfontolások alapján ugyanis a szociáldemokratáknak az RMDSZ nélkül is megvan a többségük a Parlamentben, azonban nem kizárt, hogy Ponta megválasztása esetén egy őt követő miniszterelnök alatt is a kormányban maradhatnak. Így feltehetően inkább Ponta felé húztak volna, azonban nem szólíthattak volna fel a támogatására komolyabb imázsvesztés nélkül.

Ennek az az oka, hogy

a magyar választók döntő többsége inkább Johannist támogatja.

Erdélyben az első fordulóban 16-ból 14 megyében nyert a nagyszebeni polgármester Pontával szemben, és csak két egykori nehézipari területen tudott győzni a miniszterelnök. Johannis egyébként kiáll a kettős identitás, a szász öntudat mellett, viszont a magyar törekvésekre nem fogékony és nem akar etnikai autonómiát adni a kisebbségeknek.

Johannis hátrányból jött fel

Az biztos, hogy már az első forduló előtt is Johannis erősödése volt tapasztalható a felmérésekben, és ez a trend a második fordulót megelőző két hétben is folytatódott. A részvételi hajlandóság nőtt a nagyvárosokban, ott pedig Johannis van előnyben az inkább vidéken erős Pontával szemben.

Messze nem a legnagyobb szónok, inkább zárkózottnak, szűkszavúnak tartják, így Johannisnak kockázatosak voltak a héten rendezett tévéviták a mindig szívesen és sokat beszélő Pontával szemben, de végül valószínűleg nem ezek döntenek majd a végén. Az első, keddi vitát egyértelműen Ponta nyerte, de az egy nappal később tartott másodikat már sokkal kiegyensúlyozottabbnak látták az elemzők. Kiss szerint összességében

Ponta szerepelt jobban a tévévitákban,

de nem volt annyira átütő, mint ahogy sokan várták tőle.

Nagy botrány lett a külföldi szavazásból

Fontos szerepe lehet majd a végeredményben a külföldön szavazó, ott élő románok kálváriája az első fordulóban. Becslések szerint hárommillió román vendégmunkás él külföldön, november 2-án pedig olyan sokan akartak elmenni szavazni, hogy végül több tízezren kint rekedtek a külföldön felállított szavazóhelyiségek előtt, így nem is tudtak beleszólni a választásba. Az ügy miatt nemcsak az ellenzék támadta a kormányt, de

külföldön is tüntetések voltak, és a történtekbe belebukott a külügyminiszter is.

A külföldön leadott 160 ezer szavazat több mint nyolcvan százalékát a jobboldali jelöltek kapták, míg Ponta csak 16 százalékot szerzett, ezért sokan szándékossággal vádolták a kormányt. Kiss szerint csak annyi biztos, hogy a baloldalon valóban volt egy félsz a külföldön leadott szavazatok miatt, hiszen 2009-ben Basescu végül azoknak az összeszámolásával győzött rettentő szorosan, 50,3 százalékkal a 49,7 százalékon végző Mircea Geoană ellen.

Kérdés, hogy a második fordulóban mennyire fog gördülékenyebben menni a külföldi szavazás. A román kormány az ellenzék felszólításai, és a külföldi tiltakozások ellenére sem nyitott több külföldi szavazókört, mert ez szerintük törvénytelen lenne, habár ennek ellentmondott az országos választási iroda állásfoglalása. Ponta ellen több mint tízezren tüntettek pénteken Kolozsváron, de több másik városban, és Bukarestben is utcára vonultak tiltakozók.

Szoros lehet, de Ponta van előnyben

Johannis erősödése ellenére az utolsó közvélemény-kutatások szerint a második fordulót Ponta nyeri 5-10 százalékos előnnyel. Kiss ugyanakkor megjegyezte, hogy többször volt már rá példa korábban, hogy a felmérésekben felülmérték a szociáldemokratákat. 2009-ben például még az exit poll is Mircea Geoană győzelmét vetítette előre, de végül mégis Basescu győzött.

A szociológus szerint Ponta akkor lehetett volna biztos a második fordulós győzelmében, ha legalább 42-43 százalékkal nyeri az első fordulót, így ugyanakkor lehet nagyon szoros is a vége. Szerinte végül 2-3 százalékkal győzhet a mostani miniszterelnök.

Ha Ponta nyer, akkor egyfajta teljhatalomra tesz szert a baloldal

– mondta Kiss. „Olyan hegemóniájuk lehet, ami utoljára talán 2000-2004 között volt nekik” – mondta Adrian Nastase kabinetjére utalva.

Ha Johannis győz, az egy sokkal kiegyensúlyozottabb helyzetet jelentene az elnök és a kormány között. Emellett a jobboldalnak esélye lenne megkezdeni az erősödést, miután Basescu alatt az elnök korábbi pártja, a Demokrata Liberális Párt alaposan meggyengült, és azóta a liberálisok szövetségét keresve sem tudta még konszolidálni a bázisát.

Basescu tíz év után távozik

Kiss szerint mindenesetre egyik esetben sem lesz valamiféle hatalmas geopolitikai irányváltás, és a gazdaságpolitikában sem várható gyökeres változás.

A kampány egyik kulcskérdése volt ugyanakkor az igazságszolgáltatás függetlensége,

ez ugyanis hagyományosan jelentősen átpolitizált terület Romániában, Basescu pedig több esetben is saját céljaihoz használhatta a titkosKi szolgálatokat és a korrupcióellenes ügyészséget elnökként. A választás után fontos kérdés, hogy ez mennyiben változik meg az új elnök alatt.

A leköszönő elnököt egyébként mindkét oldalról támadták a kampány alatt.

Ő volt a mumus

– mondta Kiss. Mindkét jelölt a másik szavazóit próbálta ijesztgetni azzal, hogy Basescu emberének állította be ellenfelét. A román politika rendszerváltás utáni egyik legnagyobb taktikusa december 21-én adja majd át hivatalát az új elnöknek, azonban Kiss nem tartja kizártnak, hogy mostani népszerűtlensége ellenére sem tűnik majd el teljesen. Az általa támogatott Népi Mozgalom Pártja próbál erősödni, és Basescu is okozhat még meglepetést a jövőben.

Rovatok