Klaus Iohannis nagy meglepetésre megválasztott új román elnök elsőre már csak a győzelmével is hatalmas újításnak tűnik, mivel szász és evangélikus, és Romániában eddig még sosem volt nem román, nem ortodox vallású elnök. Ha azt is hozzávesszük, hogy szűkszavú, nyílt és egyenes stílusával egyes elemzők szerint a sztereotipikus román politikus szöges ellentéte az egykori fizika tanár, már azt hihetnénk, hogy Romániában korszakváltás lesz, de a helyiek kevésbé elbizakodottak: a legtöbb, amit remélnek, hogy kevesebb lesz a korrupció. A magyar kisebbségeknek sem rosszabb, sem jobb nem lesz.
"Van egy olyan mondásunk Romániában, hogy 'Ugyanaz az úr, más kalapban', ami szerintem nagyon jól körülírja, hogy miről szólt ez a választás és mi lett az eredmény. Az elmúlt öt évben minden párt volt már koalícióban egymással, és akkor most jött Iohannis és megnyerte az elnökválasztást egy régi partnerével szemben" – mondta az Indexnek egy fiatal román értelmiségi, amikor az elnökválasztásról kérdeztük.
A frissen megválasztott román elnököt, a jobboldali, konzervatív Klaus Iohannist gazdaság-, kül- vagy akár kisebbségpolitikai szinten valóban nem sokban különbözik a második fordulóban, nagy meglepetésére legyőzött szociáldemokrata jelenlei kormányfőtől, Victor Pontától, de a választók és az elemzők azt remélik, hogy ha mást nem, legalább új stílust hoz a vezetésbe és választási ígéretéhez híven valóban felveszi a harcot a korrupcióval illetve megreformálja az igazságszolgáltatást is.
"Ezt a választás nem a jobboldal-baloldal dimenzióban kell értelmezni. A Iohannisra leadott szavazatok egy része a nyílt és szégyentelen korrupció elleni szavazat volt.
Elvégre a szociáldemokrata párt 38 magasrangú tagja van, volt vagy lesz hamarosan börtönben korrupció miatt, beleértve ebbe Adrian Nastase volt kormányfőt és Dan Voiculescu médiamogult is
– mondta az Indexnek Florin Zubascu romániai politikai elemző.
Iohannisnak az egyik legnagyobb előnye a kampányban tehát az volt, hogy új arc, akinek a nevéhez még nem kötődik semmilyen kétes ügylet, az országos politikához eddig nem is nagyon volt köze, és a nevét csak mint Nagyszeben sikeres polgármesteréét ismerhették az emberek.
"Iohannis nem is remélte, hogy nyerni fog, nem állt mögötte egy hatalmas pártszervezet és a kampánya is sokkal olcsóbb és visszafogottabb volt, mint Pontáé" – mondta Zubascu.
Az egykori fizikatanár, aki az első nem ortodox vallású román elnök lesz a történelemben, 2013-ig nem is volt tagja semmilyen országos pártnak. Egy kisebbségi pártot, a Romániai Német Demokrata Fórumot vezette, amely azonban szorosan együttműködött a Nemzeti Liberális Párttal (PNL). Iohannis 2013 februárjában be is lépett a PNL-be, ahol alelnökké választották, az elnökválasztáson a PNL mellett a Demokrata Liberális Párt is támogatta. A választás második fordulója utáni reggelen Iohannis viszont kijelentette, hogy megszakítja a politikai kapcsolatait ezekkel a pártokkal.
Iohannis a politikai felemelkedését a széles körben pozitívan értékelt polgármesteri tevékenységének köszönheti.
Az egyik legnagyobb eredménye a város élén az volt, hogy az eléggé lepusztult középkori szász várost gyönyörűen felújította, és jó nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően 2007-ben – amikor Románia belépett az Európai Unióba – Európa Kulturális Fővárosává is választották, ami újabb jelentős forrásokat jelentett a 150 ezres városnak.
De nem csak Nagyszebent sikerült felvirágozatnia, az egész régióban jól teljesít a gazdaság.
miközben Romániában átlagosan hét százalék körül mozog a munkanélküliek aránya.
A józan, egyenes és szűkszavú politikusként jellemzett Iohannis nagyszebeni polgármesterségének azért nem teljesen egybehangzóan pozitív a megítélése. Baloldali (és ez alatt nem a román baloldalt, hanem az ideológiai baloldalt kell érteni) kritikusai szerint Iohannis a szegényebb rétegek kárára erősítette meg a nagyszebeni középosztályt, nekik kedvezett a belváros kicsinosításával is, miközben a leszakadó, pénztelen csoportok egyre inkább kiszorultak a városszéli szegénynegyedekbe.
Azt, hogy Iohannis hasonló, a középosztályt helyzetbe hozó politikát fog folytatni országos szinten, egyik megkérdezett szakértő sem vonta kétségbe. "A romániai pártok között a 2000-es évek eleje, az EU-csatalkozási tárgyalások megkezdése óta nincs lényegi különbség gazdaságpolitikai szempontból. A szociáldemokraták is neoliberális gazdaságpolitikát folytattak, Iohannis is azt fog, az ilyen gazdaságpolitikai kérdésekben széles a konszenzus a pártok között. Nagyon erős az euroatlanti, oroszellenes vonal is" – mondta az Indexnek Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológus munkatársa az Indexnek.
Bár Iohannis nem csak egy vallási, hanem szászként, azaz erdélyi németként egy etnikai kisebbség tagja is, Kiss szerint ez nem fogja befolyásolni abban, hogy a mainstream román kisebbségpolitikát képviselje, amely az integrácót helyezi előtérbe. "Iohannis polgármesterként is arra törekedett, hogy a szász kulturális örökséget a román kulturális örökség részeként fogadtassa el. Számára a német identitás nem mond ellent a románnak.
Nézete abba a széles politikai konszenzusba illeszkedik, amely szerint nincs szükség etnikai alapú régiósításra
– mondta Kiss.
"A legfontosabb különbség közte, és leköszönő elődje, Traian Basescu között az lesz, ahogy végrehajtó hatalom két ága, a parlament és elnökség közötti viszonyt kezelni fogja. Iohannes nem tartozik semmilyen szívességgel senkinek, ami nagy szó egy olyan országban, ahol csak úgy lehet sikert elérni, ha ez ember valamilyen zavaros alkut köt az állammal" – mondta Zubascu.
Ezzel összhangban Kiss azt várja, hogy Iohannissal helyreáll a politikai egyensúly, amelyet az utóbbi években a szociáldemokrata párt hatalmi túlsúlya borított meg. "Most lesz valódi ellensúlya a szociáldemokratáknak. A hatalomgyakorlás stílusa is változni fog, nem lesz jelen az a direkt nyomásgyakorlás, ami sok emberben ellenérzéseket váltott ki" – mondta Kiss arra utalva, hogy
Iohannis munkáját segítheti az is, hogy Nyugaton valószínűleg nagyobb elismerésnek örvend majd, mint elődje, Basescu, és mivel nyíltabban konzervatív, mint ő volt, jobban tud majd kapcsolatokat építeni az Európai Néppárton (EPP) belül is.
Az idei romániai választás azért volt különösen izgalmas egyes elemzők szerint, mert ismét megmutatta, hogy még létezik egy kulturális-politikai törésvonal Erdély és a Regát, azaz az egykori Romániai Királyság között. "Az erdélyieket fejlettebbnek, modernebbnek európaibbnak tartják a regátiak a felméréseink szerint. Ez egy elterjedt képzet, ami orientálja a politikai cselekvést, és Iohannis győzelméhez is hozzájárult" – mondta Kiss. Az első fordulóban Iohannis egyértelműen Erdélyben volt előnyben, de a második fordulóra fellazult ez a különbség, és Románia más iparilag fejlettebb vidékein – például a Prahova-völgyben, Bukarestben, Bukovinában, Konstantzában – is Iohannist preferálták az emberek.
"A szászok nem egy olyan etnikai kisebbség Romániában, mint mondjuk a romák Magyarországon, abból szempontból, ahogy a többség viszonyul hozzájuk. A szászok az etnikai hierarchia tetején vannak, a többségiek nagyon pozitív dolgokkal azonosítják őket, szorgosnak, fegyelmezettnek tartják őket" – mondta Kiss.
Iohannis ezt igyekezett is kihasználni a kampányában. "A németes neve és a polgármesteri teljesítménye csak megerősítette az Erdélyben élő, szorgalmas közép-európai kisebbségekről elterjedt régi sztereotípiákat, amelyeket könnyű az ország többi részének balkáni lustaságával szembeállítani.
Sokak számára Iohannis - egy német(szerű) politikus – a tökéletes megoldás a román problémákra
– írta egy elemzésében Florin Poenaru, a CriticAtac.ro egyik szerzője.