Hat éve nem volt olyan súlyos támadás Jeruzsálemben, mint kedden, amikor két palesztin támadó négy embert megölt és nyolcat megsebesített egy nyugat-jeruzsálemi zsinagógában, később a sebesültek egyike a kórházban meghalt. Az elmúlt hetekben Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában is pattanásig feszültté vált a helyzet, és most különösen felgyorsultak az események.
A lét palesztin támadó baltával, késsel és pisztollyal felfegyverkezve indított támadást. Négy embert, három amerikai-izraeli és egy brit-izraeli állampolgár halt meg, nyolc másikat pedig megsebesítettek. A támadást a Népfront Palesztin Felszabadításáért nevű csoport vállalta magára. A két támadót a rendőrök tűzharcban megölték, közben több rendőr is megsérült, közülük egy a CNN információi szerint a kórházban meghalt.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy Izrael kemény kézzel válaszol majd a palesztin agresszióra. A Gázai övezetet uraló, szélsőséges Hamász mellett Mahmúd Abbász palesztin elnököt tette felelősség a történtekért, szerinte ugyanis kölcsönösen uszítottak az elmúlt időszakban.
Abbász elítélte a zsinagógában elkövetett támadást, a Hamász és egy másik fegyveres csoport, az Iszlám Dzsihád viszont méltatta a történteket. A Hamász szerint a támadás válasz volt egy palesztin buszsofőr halála miatt. A férfit hétfőn találták meg felakasztva egy buszban Jeruzsálemben, a rendőrség szerint öngyilkosság történt, de a családtagok nem hisznek ebben.
A támadást Barack Obama amerikai elnök is elítélte. Az elnök írásos nyilatkozatban és újságíróknak nyilatkozva is terrortámadásnak minősítette az erőszakcselekményt. Obama egyúttal önmérsékletre szólította fel az izraelieket és a palesztinokat, valamint arra, hogy "ebben a kényes pillanatban" mind vezetői szinten, mind az egyszerű állampolgárok szintjén működjenek együtt a térségbeli feszültség csökkentése érdekében. Szerinte a túlnyomó többség mindkét oldalon békét akar és hogy a gyilkosságok a feszültség és az erőszak spirálját indíthatják el a tágabb értelemben vett Közel-Keleten.
"Nincs és nem lehet mentség az ilyen, ártatlan civilek ellen elkövetetett támadásokra" - hangzott az Obama által kibocsátott kommüniké, amelyben az elnök együttérzését fejezte ki a mostani merénylet és más erőszakcselekmények áldozatai hozzátartozóinak.
A Hamász és Izrael közötti konfliktus július 8-án újabb háborúba torkollt. A Gázai övezetből rakétákat lőttek ki izraeli területek felé, Izrael pedig folyamatosan bombázott, és végül szárazföldi csapatok is behatoltak a területre. A háború 50 napig tartott, augusztus végén törékeny tűzszünettel ért véget. A konfliktusban több mint 2100 palesztin, többségében civilek haltak meg, míg izraeli oldalon 72 áldozat volt. A háború után is feszült maradt a helyzet, amit több esemény is súlyosbított.
Október 1-jén Izrael újabb lakások építésére adott engedélyt az 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben, és a Telegraph összesítése szerint októberben izraeli nacionalisták titokban vásároltak ingatlanokat Kelet-Jeruzsálem Szilván negyedében. Az újabb ezer lakás építésének terve miatt az Egyesült Államok is tiltakozott. Most 200 ezer izraeli telepes él Kelet-Jeruzsálemben, a város ezen része azonban a palesztin vezetés álláspontja szerint a palesztin állam fővárosa kell, hogy legyen. Izrael szerint viszont Jeruzsálem a zsidó állam oszthatatlan és örök fővárosa, írja az MTI.
A feszültséget az is növelte, hogy az elmúlt időszakban egyre többen érveltek amellett Izraelben, hogy zsidók is imádkozhassanak Kelet-Jeruzsálem egyik szakrális helyén, ami a muzulmánok és a zsidók szemében is különleges vallási jelentőséggel bír. Az arabok által Haram as-Sarífnak hívott Mecsetek tere az iszlám harmadik legszentebb helye, itt van az al-Aksza mecset és a Sziklatemplom is. A zsidóknak pedig azért bír különösen nagy jelentőséggel, mert itt állt a rómaiak által lerombolt jeruzsálemi szentély, ezért hívják Templomhegynek a helyet. A helyet Jordánia kormánya közösen igazgatja az ottani muzulmán vallási hatósággal.
Miután összecsapások voltak a mecsetnél a palesztinok és izraeli rendőrök között, Jordánia múlt héten visszahívta izraeli nagykövetét. Ilyen még nem történt, mióta a két ország 1994-ben felvette a diplomáciai kapcsolatot. Netanjahu azóta jelezte II. Abdulláh jordán királnyak, hogy nincs tervben a helyzet megváltoztatása, és a kormányszóvivő szerint a miniszterelnök ezt saját kabinetjén belül is világossá tette. Palesztinok ugyanakkor ennek ellenére is attól tartanak, hogy ezen gondolkozhatnak a kormányban.
A BBC szerint láthatóan fokozták a biztonsági intézkedéseket Kelet-Jeruzsálemben az elmúlt hetekben. A villamosvonalak mentén helyenként barikádokat emeltek, a fontosabb útkereszteződéseknél a rendőrök útakadályokat állítottak fel, és nagyobb számban települtek ki. Miközben több helyen is tüntetéseket tartottak, több erőszakos támadás, például autóval elkövetett merénylet is történt az elmúlt hetekben.
Jeruzsálem jövőjének kérdése mindig is az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában állt, de az izraeli médiában egyre gyakrabban írnak egy harmadik intifáda kezdetéről, vagy legalábbis egy afelé vezető spirálról.
Az első intifáda (megszállás elleni felkelés) még 1987-ben robbant ki, a Gázai övezetben annak idején jött létre a Hamász. Az intifáda alatt 2160 palesztin és 160 izraeli halt meg. A 2000-es évek elején aztán az 1990-es évek közepének béketárgyalásainak kudarca miatt tört ki a második intifáda a megszállt területeken. A palesztin öngyilkos merénylők buszokon és kávézókban is robbantottak, míg Izrael katonai erővel csapott le. Több mint 3200 palesztin és 1100 izraeli halt meg az erőszakban.
Azt nem tudni, hogy mennyiben tekinthetők a mostani események egy harmadik intifáda előszelének. De azt igen, hogy a Hamász késsel, autóval elkövetett támadásokra buzdítja a palesztinokat, és egyre többen vesznek részt tüntetéseken is. Vagyis nehéz megjósolni, meddig fajulhat el a mostani helyzet.
Semmi jele annak, mikor kezdődhetnének érdemben újra az áprilisban zátonyra futott palesztin-izraeli béketárgyalások, amiket az izraeli telepépítések akadályoznak. Az újabb telepépítéseket a washingtoni vezetés is ellenzi. Az AFP szerint már közel áll ahhoz a helyzet, hogy újabb telepépítésekkel Kelet-Jeruzsálemet teljesen elvágnák Betlehemtől és Ciszjordánia déli részétől, amivel lehetetlenné válna a konfliktus kétállami megoldása.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke az ügyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását követelte. Abbász egy olyan határozattervezetet is a BT elé akar terjeszteni, ami alapján az izraeli csapatoknak 2016 novemberéig el kellene hagyniuk a megszállt palesztin területeket.