Orbán Viktor a Handelsblatt német gazdasági lapnak adott terjedelmes interjút, melynek címe – és egyben a németeknek célzott fő üzenete – ez:

Nem közeledünk Oroszországhoz

Az online nem elérhető hétfői cikket az MTI szemlézte, amiből kiszűrtük a miniszterelnök érdekesebb állításait. Tessék:

• Orbán megismételte a Baden-Badenben elmondott tézisét: kell egy „biztonsági puffer” Oroszország felé, és ezt a szerepet Ukrajna töltheti be. Azt is kifejtette, hogy középtávon támogatja az ország uniós csatlakozását. Az ukrán válságból viszont nem nagyon látja a kiutat; sőt, Európa nehezen érti meg a válság egészét, mivel erőn alapuló geopolitikáról van szó, az erőszak nyelve pedig teljesen idegen az európai kultúrától

• nincs abban semmi rendkívüli, hogy Magyarországon egymást érik a demonstrációk, a kormány stabilitását jelzik a kétharmados győzelmek, ráadásul az utcai tüntetések az ellenzékkel szembeni elégedetlenséget is jelzik, hiszen:

azt is mondják, hogy takarodjon az utóbbi 25 év teljes elitje

• Orbán a tiltakozókkal  szemben igen engedékeny, megértő hangot ütött meg, mondván, ismeri az érzelmi helyzetet, hiszen 1988-ban ők is el akarták kergetni az egész kommunista rezsimet. A miniszterelnök valamiféle egyeztetést is belengetett arra az esetre, ha a fiatalok „megtalálják a megfelelő hangfekvést”,

a mi felelősségünk, hogy beszéljünk egymással

• Elismerte, hogy Magyarország érdekei több ponton nem egyeznek az Egyesült Államok érdekeivel, és ez politikai vitákat eredményez. Az amerikai beutazási tilalommal kapcsolatban pedig elismételte a szokásos mentegetőzést, miszerint az amerikaiak nem indokolták meg a magyar hatóságoknak a hat magyar állampolgár kitiltását, jogorvoslatra pedig nincs lehetőség.
• A netadóról azt mondta, a javaslat megijesztette az embereket, ezért vonta vissza. De egyébként ez nem is netadó, hanem a távközlési adó kiterjesztése – az internetalapú telefonhívásokra.
• A gazdasági lap arra az illiberális vízióra is rákérdezett, miszerint a liberális demokráciák globálisan már nem versenyképesek. Orbán ebben is visszatáncolt, mondván:

csak a harangokat kongatom, és mondom, hogy nagy baj van

• Azt is megmagyarázta, hogy ő nem is nevezte mintának az olyan tekintélyelvű rezsimeket, mint az orosz vagy a kínai, csak tényeket rögzített. Európa ugyanis nem bír szembenézni azzal a lelki traumával, hogy a „nem-demokráciák” sikeresebbek Európánál.
• Magyarország igazából Oroszországhoz sem közeledik, de nem is távolodik tőle; sőt, a paksi szerződést titokban nyélbe ütő Orbán azt is kijelentette:

megvédtem Magyarország szuverenitását Oroszországgal szemben

• De hogy akkor miért pont a Roszatom fogja építeni Paks 2-t? Azért, mert bár a lehetőséget a kormány minden országnak felkínálta, csak az oroszok tudták teljesíteni a pénzügyi, biztonsági feltételeket, no meg azt, hogy az erőműnek állami tulajdonban kell maradnia.
• Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatát pedig úgy jellemezte, az orosz elnökkel nehéz tárgyalásokat folytatott, aminek során „voltak sikeres és rendkívül kínos pillanatok is”.