Hétfő este zavargások törtek ki az amerikai Fergusonban, miután a 12 tagú nagyesküdtszék ejtette a 18 éves Michael Brownt agyonlövő rendőr elleni vádakat. Az emberek nagyrészt békésen tiltakoztak a döntés ellen, de voltak, akik a rendőröket dobálták, több járőrkocsit és épületet felgyújtottak, és üzleteket fosztogattak. A hatóságok nem kevesebb mint 150 lövésről is beszámoltak, szemtanúk pedig a páncélozott járművek oldalán látható lövedékkráterekről tettek említést. A rendőrség hangsúlyozta, hogy emberei egyetlen egyszer sem sütötték el fegyvereiket. Könnygázt azonban bevetettek.

Kedden kiújultak a tiltakozások, de a 21 ezres városkába vezényelt rendőrsereg és a 2200 nemzeti gárdista már képes volt megfékezni az erőszakos cselekmények nagy részét. A megmozdulások azonban nem korlátozódtak a Missouri állambeli kisvárosra: a CNN összesítése alapján

Ezek általában pár száz, legfeljebb ezerfősek voltak. New Yorkban spontán felvonulás kezdődött, a több száz tüntető egy időre megbénította a várost New Jersey állammal összekötő Lincoln-alagút forgalmát, és bár a tüntetést nem engedélyezték, a rendőröknek eszük ágában sem volt feloszlatni a tömeget.

A tüntetések békésen zajlottak, egyedül a kaliforniai Oaklandben voltak erőszakos cselekmények, itt óriási tüzek is gyúltak az utcákon. Los Angelesben az egyik autópályát zárták le és a rendőrkapitányság előtt tüntettek, Denverben a rendőrség paprikaspray-t vetett be három tüntető ellen, hogy megakadályozza a helyi sztráda lezárását. A fővárosban az emberek holttesteket imitálva feküdtek a rendőrkapitányság épülete elé.

Atlantában a plasztikus leírás szerint

Fekete egyetemisták, csőnadrágos fehér hipszterek, középkorú szocialisták és barettsapkás fekete milicisták verődtek össze, hogy kiadják a mérgüket.

Obama elnök a nagyesküdtszék döntésére és a megmozdulásokra reagálva egyszerre próbált érzékenységet és határozottságot mutatni: elismerte hogy a kisebbségek panaszai „a kemény valóságban gyökereznek”, ugyanakkor leszögezte, hogy „az erőszakra nincs mentség”, és hogy a bűncselekmények elkövetőit felelősségre kell vonni.

Na de miért háborog Amerika?

Amiatt, hogy augusztus 9-én egy Darren Wilson nevű fehér rendőr fejbe lőtt egy fekete srácot, Michael Brownt. A főleg fekete etnikumú, szociálisan hátrányos helyzetű fergusoniak körében hamar elterjedt, hogy a rendőr teljesen indokolatlanul lőtte le a magát megadó 18 éves Brownt – ekkor söpört végig Fergusonon a tiltakozások első hulláma.

A 28 éves rendőr állítása szerint tény, hogy a fiúnál nem volt fegyver, ám rátámadt, és ki akarta csavarni a kezéből a pisztolyát. Ahogy azt a jegyzőkönyv szerint másodpercekkel a lövések leadása után, némileg sokkos állapotban felettesének jelentette:

– El kell mondanom, mi történt: meg kellett ölnöm őt.

– Micsoda?

– Ráfogott a fegyveremre, erre rálőttem. Meg kellett ölnöm őt.

A 9 fehér és 3 fekete tagból álló nagyesküdtszék – ugyebár az esküdtek nem hivatásos jogászok, hanem átlagos civilek – elhitte Wilson beszámolóját; főleg azért, mert a szemtanúk vallomásai önellentmondásoktól hemzsegtek. A Vice azonban alaposan kivesézte a régebbi és a most nyilvánosságra került nyilatkozatokat, és megállapította:

Lássunk néhány olyan példát, mely alapján mi sem mertünk volna megesküdni, hogy valóban úgy történt az eset, ahogy azt a rendőr elmesélte:

• Wilson azt vallotta, Brownban és a vele együtt az úttest szélén sétáló Dorian Johnsonban ráismert egy röviddel azelőtt jelentett bolti tolvajlás gyanúsítottjaira, a fergusoni rendőrfőnök azonban korábban határozottan állította: beosztottja nem tudott az amúgy pitiáner bolti tolvajlásról.
•  Wilson elbeszélésében Brown rávágta a kocsiajtót, amikor épp intézkedésre készülve ki akart szállni, majd legalább tízszer megütötte. Amikor pedig dulakodni kezdtek, a 130 kilós Brown markában Wilson úgy érezte magát

mintha egy ötéves gyerek próbálná megfékezni Hulk Hogant

És ha még egyet kap a 130 kilós fiútól, akkor ő elájulna. A rendőr kórházi vizsgálata azonban csak felületi sérüléseket, karcolásokat mutatott ki.