Váratlanul kijelentette a Törökországban tárgyaló orosz elnök: a jelenlegi feltételek között nem tudja Oroszország folytatni a Déli Áramlat előkészítését. Vlagyimir Putyin mindezt az Európai Bizottság elutasító magatartására és Bulgária ingadozására fogta, miután Szófia – összhangban Brüsszellel – mindeddig nem adta meg az engedélyt a bolgár szakasz megépítésére. Putyin szerint Bulgária nem szuverén államként viselkedett amikor az építés megtorpedózásáról döntött.
Az EU szerint a harmadik energiacsomagba ütközik az Oroszországot a Fekete-tengeren át Bulgárián, Szerbián, Magyarországon keresztül Észak-Olaszországig futó gázvezeték terve, amelyet Budapest kiemelt stratégiai projektként kezel.
A 16 milliárd eurósra becsült, kezdetben 30, később 60 milliárd köbméter kapacitásúra tervezett vezeték célja alternatív útvonalat adni az Európába irányuló orosz gáznak, elkerülve Ukrajnát.
Moszkva mindeddig, az ukrajnai válság után indított Oroszországgal szembeni EU-s szankciók idején is kiállt a vezeték megépítése mellett.
A projekt nem csak orosz beruházás lenne: a szárazföldön az adott országok az orosz féllel fele-fele arányban közös vállalatokat hoztak létre a megvalósításra, míg a Fekete-tengeren futó szakaszra külön cég létesült a Gazprom ötven százalékos tulajdonrésze mellett az olasz ENI, a francia EDF Group és a német Wintershall részvételével.
A vezeték megépítése eddig is évek óta húzódott, az érintett országokban is politikai kereszttűzben állt. A Fidesz például ellenzékben Magyarország elleni puccsnak nevezte Gyurcsány Ferenc szocialista kormányfő kiállását a magyar szakasz megépítése mellett.
Magyarország és Szerbia érdeke is az, hogy megépüljön a Déli Áramlat – jelentette ki alig tíz napja Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban járva kijelentette, az EU-nak és Oroszországnak mielőbb fel kell újítania a párbeszédet a Déli Áramlat megépítése érdekében, összhangba hozva a projektet az európai szabályozással.
Miután a kőolajtermelő országok szervezete (OPEC) a múlt héten úgy döntött, nem változtat a kitermelési mennyiségeken így nem kíván gátat szabni a kőolaj áresésének, világosság vált, hogy az Oroszország számára fő bevételt biztosító kőolaj és földgáz ára csökkenni fog.
Putyin minden bizonnyal az egyre olcsóbbá váló kőolajárakhoz igazított, így várhatóan csökkenő gázárak miatt érezhette úgy, hogy az eddig is erősen vitatott projekt megépítésétől el kell állnia a Gazpromnak. Úgy tűnik, végleg: a Gazprom vezetője, Alekszej Miller – aki szintén Ankarába utazott az orosz delegációval – közölte: a Déli Áramlat tervét nem fogják ismét elővenni – írta a Ria Novosztyi. „Kész, a projektet lezártuk” – mondta.
Ez alacsony kőolajár már 2016-ra is veszélybe sodorhatja az egyelőre még tetemes tartalékokkal rendelkező orosz költségvetést, amely számára a szűk egyensúly az olaj 80 dolláros világpiaci ára mellett tartható, és úgy tűnik, tartósan nem lesz biztosítható ez az érték a következő években.
Putyin szerint a közeljövőben inkább a Törökországba futó – olasz-orosz együttműködésben megépített – Kék Áramlat bővítésével lehet kalkulálni. Ez akár azt is eredményezheti, hogy az orosz földgáz fontos exportútvonalává válhat Törökország – hasonlóan ahhoz, ahogyan ezt a szerepet töltötte be korábban Ukrajna. Igaz, Ukrajna súlya az Északi Áramlat megépülésével, a Belaruszon át futó kapacitás növelésével már amúgy is csökkent, de még így is áthalad az országon az orosz exportgáz fele.
A Gazprom köleményben tudatta, hogy az új, Ukrajnát elkerülő vezeték Törökországba tart majd, arról a Fekete-tenger partján fekvő kompresszorállomásról, amelyet eredetileg a Déli Áramlatnak terveztek. A vezeték 63 milliárd évi köbméter kapacitású lesz, ebből 50 milliárd juthat el a görög határig, a többit Törökország használná fel.