A rendszerváltás óta a negyedik női amerikai nagykövet lett Budapesten a 46 éves tévéproducer Colleen Bell, akinek hosszasan elhúzódó kinevezését első meghallgatása óta viták övezték. A Gazdagok és szépek producereként ismert, Emmy-díjra jelölt tévést Barack Obama elnök politikai ejtőernyősének tartják, miután kétmillió dollárral az elnök újraválasztási kampányának 13. legnagyobb támogatója volt a New York Times adatai szerint. Semmilyen jel nem utal arra, hogy André Goodfriendet visszahívnák, mivel a politikai kinevezettek mellé mindig szükség van egy épp olyan tapasztalt karrierdiplomatára, mint ő.
Elfogadta a szenátus Barack Obama elnök két nagykövetjelöltjét, köztük a Magyarországra delegált Colleen Bellét. Bell jelölését 52 igen, 42 nem, Noah Mahet argentin nagykövetét 50-43 arányban fogadták el.
Az előző budapesti amerikai nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis 2013. július végén távozott posztjáról, a külképviseletet augusztus óta ideiglenes ügyvivői minőségben André Goodfriend vezeti. A Külügyminisztérium már 2013 őszén megadta a fogadó nyilatkozatot (agrément), az amerikai szenátus megerősítésére várt Bell kinevezése.
Bell megválasztása nem jelenti azt, hogy Goodfriendet hazahívnák, ő továbbra is Budapesten marad. Thomas Melia helyettes külügyi államtitkár szerint nem merült fel a Kounalakis utódjának szánt Bell elhúzódó megválasztása közben sem, hogy Goodfriend nagyköveti megbízást kapjon.
John McCain republikánus szenátor, aki a kinevezéseket a kezdettől ellenezte, a döntés kapcsán elmondta: egy dolog, hogy mindkét párt gazdag adományozókat küld a kipárnázott karibi nagyköveti posztokra, de Obama elnök most „teljesen felkészületlen″ nagykövetet küld Magyarországra, ami „nagyon fontos ország, ahol rossz dolgok történnek″, így karrierdiplomatára lenne szükség a poszton. Arra is kitért, hogy Magyarországot nyomás alatt tartja Vlagyimir Putyin orosz elnök, így szerinte a tévés producer Bell kinevezése azt az üzenetet közvetíti, hogy az USA nem veszi komolyan a nagyköveti tisztségeit.
Bell a Gazdagok és szépek című szappanopera producereként ismert, a sorozatot William J. Bell indította 1987-ben, akinek fiához 1991-ben ment hozzá. Ez a legnépszerűbb sorozat a világon a Guinness Rekordok Könyve szerint. Colleen Bell 2012 óta a Bell-Philips Television Productions Inc. producere, korábban a cég különleges projektjeinek igazgatója, társproducere és forgatókönyv-felügyelője volt. 2012-2013-ban az Előadóművészetek John F. Kennedy Központja kuratóriumának főkurátora volt. 2010 és 2012 között a washingtoni központ tanácsadói bizottságának tagja volt, és 2011-ben a testület kinevezett elnökeként is tevékenykedett.
Bell most a Children's Institute elnevezésű, a gyermekek bántalmazása ellen fellépő nonprofit szervezet alelnöke és a Los Angeles Megyei Képzőművészeti Múzeum igazgatótanácsának tagja. Részt vett a Demokrata Párt 2012-es országos konvencióján, és tagja volt az Obama-kampány országos pénzügyi bizottságának. Colleen Bell 47 éves, négy gyerek anyja, családjával Los Angelesben él.
Bellre akkor figyelt fel az amerikai sajtó, amikor két jelölttársával szenátusi (külügyi bizottsági) meghallgatásukon középszerűen teljesítettek, ő például nem tudta felsorolni az USA stratégiai érdekeit Magyarországon.
Elmondhatta volna, hogy Magyarország fontos partner egy sor külpolitikai prioritásban, Ukrajnától a Balkánon át Afganisztánig és hogy kulcsszerepet játszik az európai energiaellátás diverzifikálásában
– írta korábban a Wall Street Journalben McCain, a 2008-as elnökválasztáson Obama ellenfele, aki azt is fájlalta, hogy a norvégiai és argentínai jelölt olyan alapvető kérdésekre nem tudott választ adni, mint hogy van-e Norvégiának elnöke, vagy hogy szövetségese-e Amerikának Argentína.
„Nehéz elképzelni, hogyan fognak ezekben a fontos állásokban hatékonyan dolgozni ezeknek a baklövéseknek és puszta tudatlanságuk fényében” – írta a külpolitikai bizottság nagy öregjeként McCain, a magyar kormányról hozzátéve: „Fokozott vizsgálattal kell szembenéznie olyan lépések miatt, amelyek egyes bírálói szerint nincsenek összhangban a demokratikus elvekkel és gyakorlattal.”
Bell kongresszusi meghallgatásán maga is felemlegette, hogy a „magyarországi mélyreható törvényhozási és alkotmányos változások″ ártottak a beruházási környezetnek, aláásták a tulajdonjogokat, meggyengítették a bíróságokat, és a végrehajtó hatalom kezében központosították a hatalmat. Bell megígérte, hogy kinevezése esetén
védelmezni fogja az amerikai és az európai demokratikus értékeket, és sürgetni fogja, hogy a magyar partnerek működjenek együtt nemzetközi partnereikkel és a civil társadalommal.
A 16 ezer aktív és nyugállományú diplomatát tömörítő Amerikai Külszolgálati Egyesület (AFSA) is felszólalt február végén Bell és a két másik problémásnak bizonyult nagykövetjelölt ellen. A szervezet hozzátette, hogy nem ellenzi a hivatalos diplomáciai tapasztalattal nem, vagy alig rendelkező személyek nagykövetté jelölését, de irányelveket tett közzé a kiválasztáshoz.
A leendő amerikai nagyköveteknek vezetői képességekkel, egyéniséggel, bizonyított kapcsolatteremtési képességekkel kell rendelkezniük, érteniük kell a magas szintű politikát, a kulcsfontosságú amerikai érdekeket és értékeket az érintett országgal vagy szervezettel kapcsolatban, érteniük kell a menedzsmenthez, valamint érteniük kell a fogadó országhoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz. Végül a külügyminisztérium nem vonta vissza a jelöléseket, de jelezte, hogy a jövőben figyelembe veszik majd az irányelveket.
„A leendő nagykövet felkészületlenségével kapcsolatos magyarországi hangulatkeltés indokolatlan” – mondta az Indexnek az amerikai-magyar diplomáciára közelről rálátó, névtelenül nyilatkozó szakember. A politikai kinevezettek rendszere az Egyesült Államokban bejáratott, elfogadott, persze a karrierdiplomatáknak sem tetszik, ha túl sok a politikai kinevezés. (Politikai kinevezettek, tehát a nem diplomáciai állományából érkező nagykövetek a legtöbb ország diplomáciai szolgálatában szolgálnak. Karrierdiplomata legutóbb Charles H. Thomas személyében 1990 és 1994 között állt a budapesti amerikai nagykövetség élén.)
Bell kemény kijelentéseire hamar lett magyar válasz: „Az amerikai lehallgatási botrány érdemben és jelentősen befolyásolhatja az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát″ – jelentette ki Lázár János januárban az országgyűlés eseti vizsgálóbizottságának ülése után, leszögezve, hogy „az érkező amerikai nagykövetnek is meg kell jelennie a bizottság előtt”.
A politikai kinevezett nagykövetek nagy előnye, hogy jellemzően személyes kapcsolatuk van az őket kinevező elnökkel, közvetlen környezetével, vagy például ismerik a külügyminisztert. „April Foley fel tudta hívni Bush elnököt, Colleen Bell is közvetlen kapcsolatban van az Obama-családdal” – magyarázta forrásunk, aki kiemelte: a Magyarországra politikai kinevezettként érkező nagykövetek mind magasan képzettek, tudatosak voltak, és gyorsan beletanultak a teendőkbe ideérkezésük után, amibe a reprezentáció mellett a követség irányítása is beletartozik, utóbbiban az üzleti világból érkezőknek eleve nagy tapasztalata van.
Magyarország az Amerikával élesedő viszonya ellenére vonzó állomáshely az amerikai diplomatáknak: fejlett, de viszonylag olcsó, földrajzi elhelyezkedése központi, ezért beosztott diplomaták és nagykövetek is szívesen kérik magukat Budapestre. Bell Obama kampányának 13. legbőkezűbb támogatója volt, így nagy súllyal eshetett latba, hogy hol szeretne szolgálni (egyébként Obama elnöksége alatt szakértők szerint a korábbinál több politikai kinevezett lett). Az, hogy nem készült fel eléggé a meghallgatására, forrásunk szerint hiba volt, ami azonban nem feltétlenül fogja negatívan befolyásolni a munkáját.
Nagyon valószínű, hogy nem csak azért, mert a kongresszuson belüli patthelyzet lassította a kinevezési folyamatokat: szinte biztos, hogy az apparátus sem siet ideküldeni egy nagykövetet, ezzel is jelezve elégedetlenségét a jelenlegi helyzettel.
Goodfriend ügyvivő, aki egyébként a nagykövetség második embere lenne (portrénkat itt olvashatja), épp azért marad Magyarországon, mert a politikai kinevezettek mellé mindig kell egy felkészült karrierdiplomata.
A Goodfriend hazahívásáról szóló híresztelés egyszerűen hergelés
– mondta forrásunk, aki szerint Goodfriend mozgástere kisebb, mint egy kinevezett nagyköveté, de nagyon profin valósítja meg a központilag megtervezett akciót:
Egy látszólag aprósággal teljesen felkavarták a magyarországi belpolitikai állóvizet. Az egész kivitelezés borzasztó profi, és ezt nem Goodfriend találja ki, hanem Washington.
Az új nagykövet a magyar kormányzat lépéseitől is függően a további washingtoni figyelmeztető intézkedéseket fogja kommunikálni forrásunk szerint: „Ez eltervezett dolog, de Goodfriend többször elmondta, hogy ők várják a konstruktív lépéseket″. Az apparátus figyeli a kormány lépéseit, ezektől függően tervezik meg Washingtonban a következő lépéseket, intézkedéseket, ezeket fogja az új nagykövet kommunikálni.
Tehát biztosan folytatódnak a figyelmeztetések az amerikai diplomácia részéről. Colleen Bellnek ez központi feladata lesz, az a mandátuma, hogy segítse Magyarországot visszaterelni a demokratikus útra.
A Hollywood Reporter már tavaly májusban azt írta, hogy nagyköveti posztra esélyes Bell, akit Obama végül tavaly november 6-án jelölt a magyarországi képviselet élére. Bell év elején azt nyilatkozta, hogy reményei szerint már március elején meg is érkezhet Budapestre, azonban a január 16-i bizottsági meghallgatás után középpontba került a hozzá hasonló politikai ejtőernyősök felkészültségének kérdése, és más nagykövetjelöltekkel együtt lekerült a napirendről a gyors elfogadtatása.
Bell és az Argentínába kiküldendő Noah Mamet megerősítését a mostani szavazáson azonban már a meghallgatásukon felmerült problémák ellenére is kész tényként kezelték. Az elnök és pártja ugyanis még az új összetételű kongresszus összehívásáig igyekszik annyi kinevezést elfogadtatni, amennyit csak tud –a republikánusok pedig nem győzték húzni az időt, hiszen az új kongresszusban már ők lesznek többségben az eddig demokrata irányítású szenátusban is.
A demokraták szenátusi vezetője, Harry Reid által egy évvel ezelőtt elfogadtatott, eljárásjogi változtatásának köszönhetően a demokraták támogatása elegendő a jelöltek elfogadtatásához, és el tudták kerülni a viták végtelenre nyújtását. A szenátus hétfőn aztán meg is szavazta 50-36 arányban, hogy a vitát rövidre zárva kedden zárószavazásra bocsássaBell és a Buenos Aires-i jelölt személyét.
Nem tartottak azonban szavazást George Tsunisról, aki annyira rosszul szerepelt a bizottsági meghallgatásán –egy éppen felelő rossz tanulóhoz hasonló helyzetbe került, azt sem tudta megmondani, van-e elnöke Norvégiának –, hogy még a demokraták is fellázadtak a kinevezése ellen.