Koalíciós viták miatt a parlament feloszlatása és előre hozott választások kiírása mellett foglalt állást Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő - közölte kedden hivatala, írja az MTI.

A tízes tévécsatorna esti híradója szerint szerdán első, jövő hétfőn pedig már második és harmadik olvasatban is megszavazhatja a knesszet plénuma a feloszlatásáról szóló törvényt. Várhatóan jövő márciusban lesznek az előre hozott választások.

A miniszterelnöki hivatal arról is beszámolt, hogy a jobbközép Likud Pártot vezető Netanjahu menesztette Jaír Lapid pénzügyminisztert, a centrista Jes Atíd (Van Jövő) párt elnökét, valamint Cipi Livni igazságügy-minisztert, aki a szintén centrista Tnua (Mozgalom) párt elöljárója.

Ezt azzal indokolta Netanjahu, hogy a két centrista pártvezér-miniszter a közelmúltban élesen bírálata a kormány egyes lépéseit. A kormányfő azt hangoztatta, nem fogja tolerálni a belső ellenzéket kabinetjében. Puccsnak nevezte Lapid politikai lépéseit bíráló nyilatkozatait, élesen elítélte és felelőtlennek nevezte azokat.

Netanjahu döntését megelőzően az izraeli televízió információi szerint megszerezte az ultraortodox pártok elvi egyetértését arról, hogy amennyiben jövőre ismét ő alakíthat kormányt, akkor részt vesznek majd a koalícióban, az ő irányítása alatt. Az előzetes politikai háttéralku megkötését a miniszterelnök egy újságírói kérdésre válaszolva kedd esti sajtótájékoztatóján tagadta.

A tízes csatorna felmérése szerint a százhúsz parlamenti mandátumból a Likud szerezné a legtöbbet, huszonkettőt. Naftali Bennet Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű telepeseket támogató jobboldali pártja lenne a második tizenhét parlamenti hellyel, a szociáldemokrata Munkapárt tizenötöt, Avigdor Liberman jobboldali Iszráél Béténu (Izrael a Hazánk) pártja pedig tizenkét mandátumot szerezne. A szakértők hangsúlyozták, hogy a kampány időszakában még komoly változások is történhetnek a pártok népszerűségi sorrendjében.