A Krím visszaszerzésével Oroszország bizonyította, hogy képes az érdekvédelemre – mondta az orosz elnök, aki ráérezve a hangulatra, beszédében kisebb államot, több üzleti szabadságot éjavasolt és támogatta, hogy a civil szféra nagyobb szerepet kapjon. A rejtett tőkének és az képzett munkaerőnek hívószavakat adott a hazatéréshez.
Sosem kellett ennyire éles külpolitikai helyzetben megtartania évértékelő beszédét Vlagyimir Putyinnak. Egy év alatt alapjaiban változott meg a politikai és a gazdasági légkör: az ukrán válsággal, a Krím elcsatolásával feszültté vált a viszony Oroszország és a Nyugat között, de ennél sokkal nagyobb fejfájást okoz Putyinnak az orosz bevételek javát adó kőolaj- és földgázárak csökkenése.
A felsőház előtt elmondott csütörtöki üzenetében az orosz elnök a Krím visszaszerzését üdvözölve megjegyezte, hogy az emiatt életbe léptetett külföldi szankciók hasznára válhatnak az országnak, mert a gazdaság fejlesztésére ösztönöznek.
A bejelentés mutatja, hogy az elnök tisztában van az ország előtt álló gazdasági nehézségekkel, ezért is kellene megszereznie azok bizalmát, akik vagyonukat inkább külföldön érzik biztonságban.
Az offshore-talanítást nem először hirdeti meg az elnök, ám ezúttal kezére játszik a Nyugat is, hiszen a szankciókkal sokan tarthatnak attól, hogy befagyasztják számláikat.
A szankciókról az elnök ismét elmondta, hogy azok károsak azoknak is, akik elfogadták őket. „Ez az Egyesült Államok vagy szövetségeseik ideges reakciója az orosz álláspontra az ukrán hatalomváltással kapcsolatban.”
Putyin szerint törekedni kell a gazdasági kapcsolatok fenntartására Egyesült Államokkal és az EU-val, de érdemes más partnerek után nézni a világban, tovább fejleszteni a kapcsolatokat Dél-Amerikával, Afrikával és a Közel-Kelettel – és persze Kínával, ahol kőolajvezeték kiépítése után gázszállítóként is megjelenik. Igaz, a terv sok buktatót rejt, és nem tűnik olyan jövedelmezőnek, mint az európai piac, de hosszútávon csökkentheti az oroszok ráutaltságát az EU-ba irányuló exportra.
Az üzleti szférát nem csak a rejtett vagyonokat illető amnesztiával kecsegtette, de azzal is, hogy az állam kevésbé lesz akadékoskodó az ellenőrzéseknél. Ehelyett tervezhető, átlátható rendszert ígér, kiszámítható követelményekkel.
Putyin azt szeretné, ha a beruházások elérnék az éves GDP 25 százalékát. Márpedig ehhez külföldi tőkére a jelenlegi helyzetben kevésbé számíthat. A saját források felhasználása már csak azért is hasznos lehet, mert az elnök szerint ezzel csökkenthető lesz Oroszország függése a külföldi technológiától, amely még a gázmezők feltárására is kiterjed. Különösen a tengeri mezőket illetően.
Miközben visszavonuló államot hirdetett Putyin, ennek némileg ellentmondva közölte: szükség van a gyógyszerek és az élelmiszerek árainak állami szabályozására. Ez a követelés azonban népszerű a választók tömegei előtt, akik a látványosan növekvő inflációval és a rubel gyengülésével szembesültek. Ez a jelentős importon alapuló élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban látványos áremelkedéshez vezettek.