Budapesten, Nicosiában és Rómában lobbizik Moszkva azért, hogy a következő évre tervezett, Oroszországgal szembeni szankciókat megvétózzák az EU-ban – írta az EUobserver.
A portál forrásai szerint szintén atomerőmű megépítését tervező Csehország is fontos lobbiterep lehet. Milos Zeman elnök többször kiállt már a szankciók enyhítése mellett, és semmiképp sem akarná, hogy Oroszország kiszoruljon az erőmű építésére újra meghirdetendő tenderből. Szlovákia és Görögország is a szankciók részleges enyhítésének híve. Franciaország is nyíltan ellenzi a szankciók szélesítését és a jelenlegi szint fenntartását. Párizst különösen érzékenyen érinti a helikopterhordozó hajók oroszországi eladásának meghiúsulása, ami miatt Moszkva kártérítést követel.
Az EU jelenlegi szankciói közül azok, amelyek 17 Putyin-közeli magánember és családtagjainak számláját fagyasztották be, márciusban járnak le, a néhány bankra és energetikai cégre vonatkozó korlátozások pedig júniusban. Meghosszabbításáról csak teljes konszenzusban dönthet a 28 tagú EU.
A ciprusi külügyminisztérium közölte: elítél minden olyan akciót, amely veszélyezteti egy ország területi integritását. Ez az Oroszországot sújtó szankciók támogatását jelenthetné, ám a közlemény óvatosan így folytatja: a szankciókat Ciprus támogatta, bízva abban, hogy hozzásegít a konfliktus tárgyalásos rendezéséhez, de ez csupán eszköz, nem pedig cél, így szükség van annak felülvizsgálatára.
Ciprus az egyik legkedveltebb célpontja az orosz milliárdosok megtakarításainak, és a szigetországban bejegyzett offshore cégek az egyik legnagyobb beruházók Oroszországban. Nem véletlen, hogy Ciprus a válság idején Oroszországhoz fordult 2,5 milliárd eurós hitelért, amelyet 2011-ben meg is kapott. Idén pedig arról is döntött Moszkva, hogy 2016 helyett elég lesz a törlesztés megkezdése 2018-tól.
Az olasz külügyminisztérium – amelynek vezetője, Paolo Gentiloni a héten járt Washingtonban – közölte: Róma elfogadja a szankciókat, amelyek hozzájárulnak a tárgyalásos rendezéshez.
Az olasz Eni a Déli Áramlat gázvezeték Fekete-tenger alatt futó szakaszának egyik beruházója lett volna, a Gazprom mellett eredetileg ötven százalékkal. Később ez a részesedés csökkent a német Wintershall és a francia EDF Group belépésével. Igaz, a projekt végül nem valósult meg, ellentétben a Kék Áramlattal, amely szintén az Eni közreműködése mellett épült meg, hogy a Fekete-tengeren át földgázt juttasson Oroszországból Törökországba.
A magyar külügy nem reagált az EUobserver megkeresésére.
Bárhogy is alakuljon a jelenlegi szankciók sorsa, az Európai Bizottság mindenképp meg akarja tiltani a későbbiekben is, hogy az EU-tagállamok cégei kereskedelmi tevékenységet folytassanak a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztésében az Oroszország által márciusban annektált Krímben.
Az EU tagjainak vezetői a jövő héten találkoznak Brüsszelben. Az év utolsó csúcstalálkozóján várhatóan jelen lesz Petro Porosenko ukrán elnök is, aki pénteken közölte: nemzetközi egységre van szükség ahhoz, hogy ne Oroszország forgatókönyve szerint rendeződjön a kelet-ukrajnai válság, amely nemcsak Ukrajna, de az egész nemzetközi közösség biztonságát is érinti.