A Krím az atomfegyverrel rendelkező Oroszország részeként helyet adhat a nukleáris tömegpusztító fegyvereknek, ha Moszkva érdekei ezt megkövetelik – derült ki Szergej Lavrov Interfaxnak adott interjújából. A külügyminiszter szerint ezt az orosz vezetés jogsértés nélkül megteheti.
A nyilatkozat lényegében figyelmeztetés az Egyesült Államoknak, miután – újabb, szigorúbb Oroszországgal szembeni szankciókat kilátásba helyezve – a Szenátus jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely lehetőséget adott Barack Obamának arra, hogy szükség esetén katonai támogatást nyújtson Ukrajnának. Az amerikai elnök egyelőre nem írta alá a törvényt.
Lavrov szerint a szigorúbb szankciók – amelyek a haditechnikai exportot lebonyolító Roszoboronexportra és annak partnereire is vonatkozna – nem csak, hogy illegitim, de kárt is okoz Ukrajnának, amely szoros szimbiózisban él az orosz hadiiparral. (A Roszoboronexport bevétele tavaly 9 milliárd dollár körül volt, és eladásainak növelésében bízik, például az Indiával kötött megállapodások révén, amelyre Putyin múlt heti útján került sor.)
„Ez önmagában is bizonyítja, hogy az amerikai lépéseket nem az Ukrajnáról való gondoskodás szándéka határozza meg” – mondta Lavrov, aki szerint Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta dollár tízmilliárdokkal támogatta Ukrajnát, így jóval több segítséget nyújtott a 45 milliós országnak, mint a Nyugat.
Az orosz diplomácia vezetője ismét közölte, hogy Kelet-Ukrajnát az alkotmányos reform után Ukrajna részeként képzeli el, nem pedig önálló államként. (Moszkva hivatalosan nem is állt ki Donyeck és Luganszk megyék elszakítása mellett, ám a szakadárok rejtett katonai támogatása erre utalt, ahogyan az is, hogy az orosz állami hírügynökségek előszeretettel használták a két szeparatista terület közös neveként a Novorosszija elnevezést.)
Az azonban Moszkva számára természetesen nem is kérdés, hogy a szerinte föderatív állammá átszervezendő Ukrajnának nem lesz része a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félsziget.